Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-194

19í. országos ülés Í907 Julius 9-én, kedden. 87 esztendővel, 1906 Julius 19-én azt mondta Magyarország belügyminisztere, hogy szükségtelen a határozati javaslat elfogadása, mert mindenesetre beterjeszti az egyesülést és gyülekezést biztosító törvényjavaslatot. Hát én ezt az Ígéretet reklamálom. Én ezt a törvényt kérem és követelem. S nem zavar meg ebben az, a mit itt közbeszólásként hallok, hogy örüljek, ha nem lesz meg az a törvény, mert az még rosszabb állapotokat fog teremteni. Mert akármilyen rossz állapotokat szivesebben vesz mindenki ebben az országban, a kinek szivén fekszik az egyesülési és gyülekezési jog, semmint azt a mai bizonytalan helyzetet, a melyben minden szolgabíró a maga tetszése szerint járhat el. Legyen bármilyen, de törvény legyen, a mely szabályozza, hogy milyen feltételek között gyakorolható a gyülekezési jog, Nem akarok most hosszabban beszélni. Egy évvel ezelőtt hosszan indokoltam ezt a követelést. De vannak itt •— és ezt tisztelettel mondom — elődeim ezen a téren, a kik a gyülekezési jog szabadságáért évtizedekkel ezelőtt lándzsát törtek itt e házban. Visontai Soma t, képviselőtársam többször is felszólalt. S bámulatos dolog, hogy évtizedes sürgetések daczára még ma sincs gyülekezési jogunk. Ismét czélzok a várható őszi bonyodalmakra. (Derültség.) Miattam mosolyoghatnak. Valószínű a nagy politikai bonyodalmak fognak beköszönteni. S nekünk vértezve kell szemben állanunk egy ujabb alkotmányellenesen működő hatalmi rendszerrel, vértezetten kellene szembe szállanunk a bécsi zsarnoksággal, a bécsi önkénynyel. Most volna módja és alkalma erre az előfeltételeket megteremteni, ennek a törvényhozásnak, mert hiszen az egész törvényhozás ma egységes nagy többséget képez. S ma az egyesülési törvény néhány heti munka után megvalósítható, s miként tudott a belügyminiszter ur néhány hónappal ezelőtt terjedelmes rendeletet kiadni, a mely újra megrendszabályozta az egyesülés szabadságát, mert a szövetségeknek csoportalakitását a vidéki községekben nagyon megnehezítette, szinte lehetetlenné tette, és a miként tud a belügyminiszter ur napról-napra rendeleteket kiadni, a melyek feloszlatnak országos szövetségeket, feloszlatnak helyi csoportokat: épen ugy tudna a belügyminiszter ur egy törvényjavaslattal elénk lépni, a mely biztosítsa azt a legalkotmányosabb jogát Magyarország állampolgárainak, hogy szabadon gyülekezhessenek és egyesülhessenek. Elnök: Az idő előrehaladottsága folytán szíveskedjék talán röviden befejezni. (Helyeslés.) Mezőfi Vilmos: Mindezek alapján kérem a t. képviselőházat, hogy a következő határozati javaslatot fogadja el. (Felkiáltások a baloldalon : Halljuk ! Ralijuk! olvassa): »A képviselőház utasítja a kormányt, hogy az 1907. évi őszi ülésszakban törvényjavaslatot terjeszszen elő, a mely szabályozza és biztosítsa az egyesülés és gyülekezés jogát.« (Helyeslés a baloldalon és a középen.) Elnök: A napirend tárgyalására szánt idő eltelvén, a vitát most megszakítjuk és a ház határozatához képest át fogunk térni az interpellácziókra. (Zaj a baloldalon és felkiáltások: Folytassuk a vitát!) Bocsánatot kérek, sürgős interpelláczió van bejelentve és délelőtt 10 órakor elhatározta a ház, hogy fél kettőkor rátérünk arra. A mostani vitát tehát holnap folytatjuk. (Helyeslés.) Mielőtt azonban az interpelláczióra áttérnénk, a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve kívánok a háznak javaslatot tenni. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap, szerdán, folyó hó 10-én délelőtt 10 órakor tartsa és ennek napirendjére a következőket javasolnám kitűzni: elnöki előterjesztések és irományok bemutatása; az indítvány- és interpellácziós-könyvek felolvasása, a most elfogadott törvényjavaslatoknak: a borsavölgyi gazdasági vasút engedélyezéséről, a duna-ipolyvölgyi h. ó. vasút engedélyezéséről és az országos ipartanácsról szóló törvényjavaslatoknak harmadszori olvasása; továbbá a kereskedelemügyi miniszter ur jelentése a határszéli községek ipari és kereskedelmi üzleteire vonatkozó kivételes vasárnapi munkaszüneti szabályoknak Petrozsény, Vulkán és Lupény hunyadmegyei határszéli községek területére nézve történt hatályon kívül helyezéséről; a kereskedelemügyi miniszter ur jelentése Fiume város és Susák község vasárnapi munkaszünete tárgyában; továbbá a mentelmi bizottság jelentése Keller István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében, és végül méltóztassék kitűzni a kérvények sorjegyzékét folytatólagosan, a 33-ik sorjegyzék most abbahagyott részének tárgyalásával, egész a 43. sorjegyzékig, belekapcsolván a 41. sorjegyzékből a múlt alkalommal kimaradt 66. és 86. számú kérvényeket is. (Helyeslés.) Méltóztatik ehhez hozzájárulni ? (Felkiáltások : Igen!) Ha igen, akkor a legközelebbi ül«s napirendjét ekként megállapítottnak jelentem ki. Most következik Olay Lajos képviselő ur sürgős interpellácziója. Várady Károly jegyző (olvassa): »01ay Lajos interpellácziója — Budapest fővárosnál elkövetett visszaélések megvizsgálása, orvoslása, ujabbi készülő esetleges visszaélések megakadályozása tárgyában a belügyminiszterhez. Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Olay Lajos: T. képviselőház! (Halljuk! Halljak!) Budapest főváros ezelőtt 30 évvel a világ egyik leggazdagabb fővárosa volt. 30 év alatt a klikkek uralma oda juttatta, hogy a főváros csaknem egészen tönkre jutott, Látva ezt a főváros bizottsága, ezelőtt mintegy két esztendővel vizsgáló-bizottságot küldött ki Kuncz Jenő