Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.
Ülésnapok - 1906-194
78 ÍM, országos ülés 1907 Julius 9-én, kedden. ben is a javaslatnak 10. §-a határozottan kimondja, hogy a munkásügyi osztály tagjainak száma egyharmadrészben a munkásegyesületek kiküldötteiből kell bogy álljon. Már most az a tiszteletteljes kérdésem, hogy mely munkásegyesületek mily arányszámmal és mily elvi megosztás szerint lesznek ezen tagszámban képviselve és az ipartanácsba bevonva % És itt azt vagyok bátor a t. kereskedelemügyi államtitkár urnak figyelmébe ajánlani, hogy Magyarországon az ipari munkások, de a mezőgazdasági munkások is, a kiknek szintén érdeke az ipartanács íelállitása, különböző politikai pártokhoz tartoznak, bár gazdaságilag vannak szervezve; bátor vagyok szives figyelmét oda irányítani, hogy három nagyobb munkásszervezet van, úgymint : a keresztény-szocziális munkáspárt, az újjászervezett szocziálista munkáspárt és a nemzetközi szocziálista párt, és vannak még hazafias alapon szervezett munkáspártok — bár tudtommal eddig még nincsen az egész országon átfutó ilyen szervezet. Minden munkásegyesület, bár tulaj donképen gazdasági munkásegyesület, tartozik valamely párthoz. Nem akarom, hogy félre méltóztassanak érteni, de minden munkásegyesület akár elismerjék azt, akár nem, akár kellemetlen az, akár nem, minden iparos munkásegyesület és mezőgazdasági munkásegyesület Magyarországon bizonyos politikai munkáspárthoz tartozik. Azt kérem tehát az igen t. államtitkár úrtól, kegyeskedjék engem és a munkásokat megnyugtatni az iránt, hogy ebben az ipartanácsban a magyarországi szervezett munkásoknak valamennyi frakcziója egyaránt és igazságosan helyet fog-e foglalni, hogy e törvényjavaslat valóban nemes intencziójának diadalra juttatására alkalom nyíljék. Hammersberg László jegyző: Szterényi József! Szterényi József államtitkár: T. képviselőház ! Olay Lajos t. barátom kifogásolja a törvényjavaslatnak azt a rendelkezését, hogy a szervezendő országos ipartanácsba az országgyűlésnek két háza, a szokásos arányinegosztással, tagokat küld ki. Eltekintve attól, hogy t. barátomnak felszólalása e javaslatnál már abból a szempontból is tárgytalan, hogy a képviselőház ugyanezen ülésszakában már egy előző hasonló irányú törvényjavaslatnál állást foglalt e kérdésben, t. i. az országos közlekedési tanácsról szóló törvényben, talán sikerül megnyugtatnom t. barátomat azon aggálya tekintetében, ha felvilágosítom az ipartanács azon irányú tevékenységére nézve, a melytől az igen t. képviselő urak »ellenállhatlanságát« — a mint magát kifejezte — féltette. A mikor a gyáralapitási kérdések az országos ipartanács elé kerülnek — évekre visszamenő gyakorlatom van e tekintetben — a létesítendő gyáraknak a helye még egyáltalában nem ismeretes. A legritkább esetek közé tartozik, hogy egy gyáros vagy vállalat eleve bejelenti azt, bogy Budapesten, vagy Szigetváron,vagy Kaposváron létesül-e a gyár. Olay Lajos: De a képviselők tudják ! Szterényi József államtitkár: Bocsánatot kérek, a képviselők annyival kevésbbé tudhatják, mivel maga az országos iparfanács sem tudja, ki a gyár létesítője,nehogy e tekintetben a legcsekélyebb visszaélés fordulhasson elő; ellenkezőleg, a legmesszebbmenő óvatosság tanusittatik a kormányzat részéről. Minden tagja az ipartanácsnak írásban megkapja előre a létesítendő gyárra vonatkozólag az összes adatokat: hogy minő gyárat akar létesíteni, minő czikkeket fog előállítani, minő mértékben, milyen mennyiségben, mekkora tőkét fektet be, mennyi a forgalmi, mennyi a lekötött tőkéje, mennyi az évi produkcziója, hány munkást fog foglalkoztatni, sőt specziális eljárással egybekötött gyártásnál még a gyártási eljárást is az állami kedvezmények szempontjából; de hogy ki létesiti a gyárat, azt a minisztériumnak illetékes osztályán kívül senki sem tudja, mert különben tényleg előállhat az az eset, a meh'től t. barátom fél. Nem tudjuk a legtöbb esetben magunk sem, a mikor a gyár létesítésére segély vagy kedvezmény kéretik, hogy hol akarják létesíteni a gyárat. Ennélfogva eleve ki van zárva az a lehetőség, a melytől t. barátom fél, hogy ennek a tanácsnak, illetőleg állandó bizottságnak képviselő tagjai nem lesznek képesek ellentállani kerületük azon nyomásának, pressziójának, hogy a kerület számára szerezze meg a gyárat. De a legveszedelmesebb dolog volna a gyárak elhelyezésénél helyi érdekeket képviselni és érvényesíteni. Egy gyárnak ott kell létesülni, ahol számára az előfeltételek megvannak, mert nincs az a szubvenczió, a mely az előfeltételek hiányát jDÓtolni képes ; hogy ha egy gyár rossz helyre helyeztetik, el, feltétlenül válságba sodortatik. Endrey Gyula: Hátha több hely alkalmas? Szterényi József államtitkár: Es ha, — a mint Endrey Gyula t. képviselőtársam közbeszól — több hely alkalmas, akkor a kormány igenis mérlegek a gyárak elhelyezésénél ama nemzeti és gazdasági érdekeket, a melyek egyik, vagy másik hely mellett szólanak, mert azt hiszem, természetszerű feladata a kormánynak a gazdaságilag, vagy nemzetileg veszélyeztetett helyeket előnyben részesíteni, az ebben a tekintetben kedvezőbb helyzetben lévő helyekkel szemben. (Helyeslés.) Ez irányban azonban az ipartanácsnak ingerencziája semmiféle tekintetben nincs, és így nem féltem az ipartanácsot azoktól a t. képviselőtársaimtól, a kik abba be fognak jutni; ellenkezőleg egy igen előnyös oldalát látom a dolognak abban, hogy a törvényhozás tagjainak pártkülönbség nélkül mód és alkalom nyuj tátik betekintem abba a konyhába, a hol Magyarország iparpolitikája főzetik, betekinteni abba, hogy miképen és hogyan történik ez, hogy. azután ama sok félreértés, a mely igen gyakran kifejezésre jut, elenyésztessék általuk a kiknek módjuk volt meggyőződni arról, hogy ama politika tiszta, igazságos, és egyes-egyedül nemzeti és közgazdasági czélokat tart szem előtt. (Helyeslés.)
