Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-194

78 ÍM, országos ülés 1907 Julius 9-én, kedden. ben is a javaslatnak 10. §-a határozottan kimondja, hogy a munkásügyi osztály tagjainak száma egy­harmadrészben a munkásegyesületek kiküldöttei­ből kell bogy álljon. Már most az a tiszteletteljes kérdésem, hogy mely munkásegyesületek mily arányszámmal és mily elvi megosztás szerint lesznek ezen tagszám­ban képviselve és az ipartanácsba bevonva % És itt azt vagyok bátor a t. kereskedelemügyi állam­titkár urnak figyelmébe ajánlani, hogy Magyar­országon az ipari munkások, de a mezőgazdasági munkások is, a kiknek szintén érdeke az ipar­tanács íelállitása, különböző politikai pártokhoz tartoznak, bár gazdaságilag vannak szervezve; bátor vagyok szives figyelmét oda irányítani, hogy három nagyobb munkásszervezet van, úgy­mint : a keresztény-szocziális munkáspárt, az újjá­szervezett szocziálista munkáspárt és a nemzetközi szocziálista párt, és vannak még hazafias alapon szervezett munkáspártok — bár tudtommal eddig még nincsen az egész országon átfutó ilyen szer­vezet. Minden munkásegyesület, bár tulaj don­képen gazdasági munkásegyesület, tartozik vala­mely párthoz. Nem akarom, hogy félre méltóztas­sanak érteni, de minden munkásegyesület akár elismerjék azt, akár nem, akár kellemetlen az, akár nem, minden iparos munkásegyesület és mező­gazdasági munkásegyesület Magyarországon bizo­nyos politikai munkáspárthoz tartozik. Azt kérem tehát az igen t. államtitkár úrtól, kegyeskedjék engem és a munkásokat megnyugtatni az iránt, hogy ebben az ipartanácsban a magyarországi szervezett munkásoknak valamennyi frakcziója egyaránt és igazságosan helyet fog-e foglalni, hogy e törvényjavaslat valóban nemes intencziójának diadalra juttatására alkalom nyíljék. Hammersberg László jegyző: Szterényi József! Szterényi József államtitkár: T. képviselőház ! Olay Lajos t. barátom kifogásolja a törvényjavas­latnak azt a rendelkezését, hogy a szervezendő országos ipartanácsba az országgyűlésnek két háza, a szokásos arányinegosztással, tagokat küld ki. Eltekintve attól, hogy t. barátomnak felszólalása e javaslatnál már abból a szempontból is tárgy­talan, hogy a képviselőház ugyanezen ülésszakában már egy előző hasonló irányú törvényjavaslatnál állást foglalt e kérdésben, t. i. az országos közle­kedési tanácsról szóló törvényben, talán sikerül megnyugtatnom t. barátomat azon aggálya tekin­tetében, ha felvilágosítom az ipartanács azon irányú tevékenységére nézve, a melytől az igen t. képviselő urak »ellenállhatlanságát« — a mint magát kifejezte — féltette. A mikor a gyáralapitási kérdések az országos ipartanács elé kerülnek — évekre visszamenő gya­korlatom van e tekintetben — a létesítendő gyárak­nak a helye még egyáltalában nem ismeretes. A legritkább esetek közé tartozik, hogy egy gyáros vagy vállalat eleve bejelenti azt, bogy Budapesten, vagy Szigetváron,vagy Kaposváron létesül-e a gyár. Olay Lajos: De a képviselők tudják ! Szterényi József államtitkár: Bocsánatot ké­rek, a képviselők annyival kevésbbé tudhatják, mi­vel maga az országos iparfanács sem tudja, ki a gyár létesítője,nehogy e tekintetben a legcsekélyebb visszaélés fordulhasson elő; ellenkezőleg, a leg­messzebbmenő óvatosság tanusittatik a kormány­zat részéről. Minden tagja az ipartanácsnak írás­ban megkapja előre a létesítendő gyárra vonatkozó­lag az összes adatokat: hogy minő gyárat akar létesíteni, minő czikkeket fog előállítani, minő mértékben, milyen mennyiségben, mekkora tőkét fektet be, mennyi a forgalmi, mennyi a lekötött tőkéje, mennyi az évi produkcziója, hány munkást fog foglalkoztatni, sőt specziális eljárással egybe­kötött gyártásnál még a gyártási eljárást is az állami kedvezmények szempontjából; de hogy ki létesiti a gyárat, azt a minisztériumnak illetékes osztályán kívül senki sem tudja, mert különben tényleg előállhat az az eset, a meh'től t. barátom fél. Nem tudjuk a legtöbb esetben magunk sem, a mikor a gyár létesítésére segély vagy kedvezmény kéretik, hogy hol akarják létesíteni a gyárat. Ennélfogva eleve ki van zárva az a lehetőség, a melytől t. barátom fél, hogy ennek a tanácsnak, illetőleg állandó bizottságnak képviselő tagjai nem lesznek képesek ellentállani kerületük azon nyomásának, pressziójának, hogy a kerület szá­mára szerezze meg a gyárat. De a legveszedelmesebb dolog volna a gyárak elhelyezésénél helyi érdekeket képviselni és érvé­nyesíteni. Egy gyárnak ott kell létesülni, ahol számára az előfeltételek megvannak, mert nincs az a szubvenczió, a mely az előfeltételek hiányát jDÓtolni képes ; hogy ha egy gyár rossz helyre helyez­tetik, el, feltétlenül válságba sodortatik. Endrey Gyula: Hátha több hely alkalmas? Szterényi József államtitkár: Es ha, — a mint Endrey Gyula t. képviselőtársam közbeszól — több hely alkalmas, akkor a kormány igenis mér­legek a gyárak elhelyezésénél ama nemzeti és gazda­sági érdekeket, a melyek egyik, vagy másik hely mellett szólanak, mert azt hiszem, természet­szerű feladata a kormánynak a gazdaságilag, vagy nemzetileg veszélyeztetett helyeket előnyben része­síteni, az ebben a tekintetben kedvezőbb helyzet­ben lévő helyekkel szemben. (Helyeslés.) Ez irány­ban azonban az ipartanácsnak ingerencziája semmiféle tekintetben nincs, és így nem féltem az ipartanácsot azoktól a t. képviselőtársaimtól, a kik abba be fognak jutni; ellenkezőleg egy igen előnyös oldalát látom a dolognak abban, hogy a törvényhozás tagjainak pártkülönbség nélkül mód és alkalom nyuj tátik betekintem abba a konyhába, a hol Magyarország iparpolitikája főzetik, betekin­teni abba, hogy miképen és hogyan történik ez, hogy. azután ama sok félreértés, a mely igen gyak­ran kifejezésre jut, elenyésztessék általuk a kik­nek módjuk volt meggyőződni arról, hogy ama politika tiszta, igazságos, és egyes-egyedül nemzeti és közgazdasági czélokat tart szem előtt. (He­lyeslés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom