Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-194

19% országos ülés 1907 Julius 9-én, kedden. 75 Zboray Miklós : T. ház ! (Halljuk ! Halljuk !) Ez az a szakasz, a melyet kihagyatni kérek azért, mert a vasút üzlete javára engedélyeztetik a hozzájárulás. A hozzájárulásnak az építési tőkéhez kell történnie. Ez a törvény minden szavából nyilvánvaló, mert minden perczentuaezió az építési tőkéhez van viszonyítva és mindenütt kimondja a törvény, hogy törzsrészvények adandók a hozzájáruláshoz. Konstatálni kívánom még azt is, hogy igenis 3,554.300 koronában vétetik fel az üzletberendezés és építés tőkéje. Ezekre lesz egyenlő számú részvény — nem törzsrészvény, nem elsőbbség, hanem egy külön részvény — kibocsátva. Biztos tudomásom van róla, hogy mások is nagy összeggel: 200.000 koronával járultak hozzá, a mi mint törzsrészvénynyel fedezendő itt elszámolva nincs. Az indokolás szerint ez sem az építéshez hozzászámítva, sem az üzemhez hozzászámítva nincs. Ez is indokolttá teszi azt, hogy maradjunk meg a régi gyakorlat mellett: tessék a hozzájáruló helyi érdekeltségnek törzsrészvényt adni, hogy azoknak módjukban legyen a kisorsolás folytán tőkéjüket megkapni, valamint az állam is az építési tőkéhez járuljon hozzá, hogy bizonyos idő múlva az is megkaphassa a maga tőkéjét. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Szterényi József államtitkár: T. ház ! (Halljuk!) Halljuk !) Már az előbb voltam bátor t. barátom indítványára megtenni észrevételeimet, s most ismételten arra kell kérnem a t. házat, hogy méltóztassék az indítványt mellőzni. Az, a mit t. barátomnak a 200.000 koronáról ismételten emliteni méltóztatott, magában az építési tőkében benne van ; az abban kifejezésre jut és az tulaj donképen az érdekeltségnek hozzájárulása. Hogy pedig nagyobb hozzájárulás nincs, azt méltóztassék azon vidék szegénységének tulajdonítani, (ügy van!) a mely rá van utalva erre a vasútra, és a mely legjobban sajnálja, hogy nincsen olyan helyzetben, hogy nagyobb mértékben hozzájárulhasson; Itt tehát egy kényszerhelyzettel állunk szemben azon vidék tekintetében. (Ügy van! baljelöl.) Elnök: Az előadó ur nem kívánván szólni, kérem Hammersberg László jegyző urat, hogy méltóztassék Zboray Miklós képviselő ur elleninditványát felolvasni. Hammersberg László jegyző (olvassa az elleninditványt). Elnök: Következik a szavazás. Eel fogom tenni a kérdést — szembeállítva Zboray Miklós képviselő ur indítványát a 2. §-szal— az iránt, hogy a 2. §-t a t. ház eredeti szövegében elfogadj a-e, igen vagy nem? Ha igen, akkor Zboray Miklós képviselő ur indítványa önmagában elesik. (Helyeslés.) Kérdem tehát: méltóztatik-e a t. háznak a 2. §-t eredeti szövegében elfogadni igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik a 2. §-t elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház többsége a 2. §-t elfogadta és igy Zboray Miklós képviselő ur indítványa elesik. Következik a 3. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 3. §-t). Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kiván-e valaki szólni? (Senki sem.) Ha szólni senki sem kivan, felteszem a kérdést. (Halljuk ! Halljuk!) Elfogadja-e a t. ház a 3. §-t változatlanul, igen vagy nem? (Igen!) A ház a 3. §-t változatlanul elfogadta. Következik a 4. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 4. %-t). Elnök : Szólni senki sem kívánván, felteszem a kérdést: elfogadja a t. ház a 4. §-t változatlanul, igen vagy nem ? (Igen !) E szerint a 4. §. változatlanul fogadtatott el. Ekként a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván, javaslom, hogy annak harmadszori olvasását a holnapi ülés napirendjére tűzze ki a ház. (Helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni \(Igen!) Ha igen, ekként mondom ki a határozatot. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : T. ház ! Az ülést újból megnyitom. Következik a duna—ipolyvölgyi helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 550, 560.) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. (Halljuk ! Halljuk !) Pogány Lajos előadó : T. ház ! A kereskedelemügyi miniszter ur törvényjavaslatot nyújtott be a duna—ipolyvölgyi h. é. vasút engedélyezése tárgyában és egyben felhatalmazást kér, hogy a m. kir. államvasutak Vácz állomásából kiágazólag Diósjenőn át a m. kir. államvasutak Drégelypalánk állomásáig és innen a m. kir. államvasutak drégelypalánk—ipolysági vonalszakaszának együttes használata mellett Ipolyság állomásig, mint forgalmi végpontig vezetendő fővonalból és diósjenő—romhányi szárnyvonalából álló helyi érdekű vasutat az 1880 : XXXI. és az 1888 : IV. t.-czikkekben foglalt feltételek alatt engedélyezhesse. A törvényjavaslat tárgyát képező vácz— drégelypalánki fővonal 47'4 km., a diósjenő— rorohányi szárnyvonal 17'2 km. .hosszú, a pálya összhossza tehát 64'6 km. A helyi érdekű vasút tényleges építési és űzletberendezési tőkéje 6,511.000 koronát, vagyis pályakilométerenként 100.790 K-t tesz ki, a mely aránylag magas költség a pálya jórészben hegyi jellegében találja magyarázatát, továbbá mezőgazdaságilag használt területeken vezetvén keresztül, ezen körülmények egyrészt nagy töltések és bevágások létesítésére, másrészről a kisajátítandó területeknek magas megszerzési költségeire való tekintettel a vasút létesítését igen megdrágítják. Költségessé teszi továbbá a vasút építését még az a körülmény is, hogy Vácztól Verőczéig a budapesti—marcheggi magyar államvasuti fővonalon egy harmadik sinpár fektetendő le, a mely nagymérvű alépítményi munkák előállítását igényli. Az egész építési tőkéből, a mely 6,511.000 koronát tesz ki, 1,176.000 koronát az államvasutaknak kell 10*