Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-193

60 193. országos ülés 1907 Julius Q-án, szombaton. Tolnak!) Nem tolnak, hanem húznak, de hátrafelé. Ez pedig azért veszedelmes, mert a gépész a menetiránynak háttal áll és nem látja, mi történik előtte. Ebből származnak aztán az elgázolások, kisiklások; a mozdony hátulsó része nehezebb lévén, mint az előrész, ha kisiklás történik, magával húzza az egész vonatot, Eá kell még mutatnom arra is, hogy a kocsik berendezése kritikán aluli. Az 1895. évi XXI. tcz. világosan előírja, hogy az összes vonalakon az elsőrendű vonalakon járatni szokott kupékat tartoznak ők is járatni; ez az engedélyokmányban világosan benne van. E helyett olyan kupékat járatnak, a melyek kivül-belül piszkosak, az ablakok egyáltalában nem zárnak, fűtésről pedig szó sem lehet, mert a nem csukódó ablakokon egyszerűen kimegy a meleg ugy, hogy jobb ha nem fűtenek, mert akkor egyenletes a levegő, de igy a fűtés csak rontja az ember egészségét. Méltóztassék azután figyelembe venni, hogy reggelenként Szent-Endréről 100—-120 gyerek jön be a fővárosba, a kik ezeken a fűtetlen kocsikon teszik meg ezt az 1—lb'a órai utat. Igazi Isten csodája, hogy nem nagyobb a megbetegedések perczentje ! Továbbá ezek a vasutak egyáltalában nem tartják meg a menetrendet. Ugy tesznek, mintha soha menetrendet be nem mutattak volna a minisztériumnak: indulnak, érkeznek, mikor nekik jól esik, közbe-közbe a kalauz — nem tréfa, egész komolyan beszélek, megtörtént — leszáll egy pohár borra, az utazó közönség pedig várhat, a mig visszajön. A menetrend betartása pedig nagy fontossággal bir annál is inkább, mert hivatalnokok, ügyvédek, tanuló-gyermekek is utaznak, a kik különben nem tudnak hivatalukban, a bíróságnál vagy az iskolában időre megjelenni. T. ház! E panaszok nem mai keletűek, ezekkel fordultak már az előző kormányokhoz, s nem egy izben az igazgatóságokhoz is, de mindennek nem volt foganatja. A panaszokat meglehetős humorral kezelik. Pl. ezelőtt két esztendővel magam jegyeztem be egy panaszt a panaszkönyvbe a téli rossz fűtés miatt. Elintézték. Meg is kaptam az igazgatóságtól a választ: segíteni fognak a bajon. Igen, segitettek. De hogyan ? Eddig kályhával fűtöttek, most kitették a kályhát. így persze nem füstölt a kályha. (Derültség.) Ezek olyan lényeges momentumok, a melyek a közlekedést és az ipart a legközelebbről érintik. Ennek a társaságnak nincs semmi érzéke a nép szükségletei iránt. Azon a vidéken például nagy mezőgazdasági területek vannak, a melyeken különösen kerti vetemények termesztétnek, s még sem lehet látni a vasúton egyetlenegy kerti veteményt sem szállitani, a minek oka, hogy nagyon drága a szállítás és hogy olyan rosszak a kocsik, hogy mire beérkezik az a termény, egy összegyömöszölt holmi, a mit eladni nem lehet. Ott van a visegrádi és dunabogdányi tekintélyes termő terület, ott van a tahii óriási eper- és gyümölcstermesztő vidék, ott van a Tótfalu környéki négy magyar község termékeny vidéke és mi nem vagyunk képesek annak népét Budapesthez közelebb hozni, mert olyan rosszak a vasúti viszonyok. Ezek a panaszok nem mai keletűek, hanem állandóak,, de még soha nem tudtak rajtnk segíteni. Épen azért kénytelen vagyok a t. kereskedelemügyi miniszter úrhoz fordulni azért, hogy mert a vasút a mostani alakban egyáltalában fenn nem tartható, az átalakittassék villamosvasuttá és hogy a mig ez átalakittatik, ezen vasút rendre szoríttassák és a törvény megtartására köteleztessék. Kérdésem tehát az igen t. miniszter úrhoz a következő (olvassa) : Interpelláczió a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrhoz: 1. Való-e az, hogy a »Budapesti helyi érdekű vasutak« r. t. gőzmozdonyu vonalainak villamosvasuttá leendő átalakítása iránt a vonatkozó tárgyalások már befejeztettek, s a megállapodás a kereskedelemügyi kormány és a társaságok közt már létrejött ? Ha való, ugy hajlandó-e a t. kereskedelemügyi miniszter ur ezeket a szerződéseket az engedélyokirat beczikkelyezése végett még az 1907. év őszén a törvényhozás 'elé terjeszteni ? 2. Bir-e tudomással a t. kereskedelemügyi miniszter ur a B. H. É. Y. részvénytársaság tulajdonát képező szentendrei vonalon tapasztalható visszaélésekről s arról, hogy a nevezett társaság az 1895 : XXI, t.-cz. rendelkezéseit nem tartja meg? Hajlandó-e abban az esetben, ha a villamossá leendő átalakitás hosszabb időt venne igénybe, intézkedni, hogy ezek a visszaélések megszüntettessenek, s a társaság az 1895: XXI. t.-cz.-ben foglalt kötelezettségének eleget tegyen? Elnök: A kereskedelemügyi miniszter ur kivan szólni. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Nagyon röviden válaszolok t. barátom interpellácziójára azzal, hogy visszaélésekről tudomásom nincs, mert ha volna, természetesen orvosoltam volna ezeket. En mindenesetre utána járok a dolognak és követelni fogom, hogy olyan visszásságok, amelyek kikerülhetők, ki is kerültessenek. Bemélem azonban, hogy csakugyan nem fog valónak bizonyulni az, a mit t. barátom mond, hogy a vasút mindennap két-három embert gázol el, mert ez igen nagy szám lenne. (Igaz! Ugy van!) sőt ha csak két három embert gázolt volna el is hónaponként az a vasút, már ez is nagy arány volna. A mi a vasútnak villamos vasuttá való átalakítását illeti, erre vonatkozólag a tárgya-