Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-193

:vi 193. országos ülés 1907 Julius 6-án, szombaton. Vizy Ferencz: T. ház! Miután a vallásés közoktatásügyi bizottságban felemlítették, hogy az országos tanítói nyugdíj- és gyámalapot a deficzit réme fenyegeti, kellő áttekintés és tájékozás végett azt a fáradságot vettem, hogy az 1890-től 1905-ig terjedő időkig a kimutatásokat átnéztem. Ezen kimutatások alapján megállapítottam bizonyos számtételeket, a melyeket tisztelettel elősorolok, (Helyeslés.) és a melyekből a t. ház levonhatja a kellő következtetéseket és megállapíthatja azt, vájjon ez a deficzit tényleg megvan-e már és ha igen, milyen mértékben van meg? T. ház! (Halljuk! Halljak!) Ugy találtam, hogy a tagok számában a növekedés ezen 15 esztendő alatt, 49*8°/o- A bevételek emelkedése 114%-ot tesz ki, a kiadások 622%-ot, a vagyon emelkedése pedig 79'l°/o-ra tehető. Ezekből az adatokból azt következtethető, hogy a deficzit a lehető legnagyobb mértékben már tényleg megvan. Az igen t. előadó ur kiterjeszkedett ugyan erre, azonban szerény nézetem szerint ezt inkább csak sejtetni engedte. Pedig ezt már a legközelebbi időkben tapasztalni fogjuk. Sürgős teendő tehát, hogy ezen a bajon valahogyan hamarosan segítsünk. Hogyan segítsünk ? A tanítókra ujabb terheket róni nem lehet, mert amúgy is elég teher nehezedik rájuk, a mennyiben a kinevezés alkalmával 5°/o-ot, azontúl minden esztendőben 2°/o-ot, az előléptetések alkalmával pedig 50°/o-ot fizetnek. S így ennek következtében egy tanitó 40 esztendő alatt 1670 K-át fizet 2200 K-át kitevő nyugdíjhoz, holott más hivatali ágaknál ez a befizetett összeg 6210 korona nyugdíjra jogosít. De a községeket sem lehet már megterhelni, mert hiszen a községek szintén eleget fizetnek, a mennyiben minden tanitó után 24 K-át vagyis 40 esztendő alatt minden tanitó után 960 K-át fizetnek. A szülőket sem lehet megterhelni, mert hiszen ha csak 50 gyereket veszünk egy iskolánál alapul, ez az 50 gyerek 40 esztendő alatt 600 K-át fizet, tehát a tanitó, a község és a szülő összesen 3430 K-át fizet ezen idő alatt az országos tanítói nyugdíj- és gyám alapba. Már most ezek után világos, hogy igenis sürgős a teendő, vagyis az 1875 : XXXII. s az 1891 : XLIII. t.-czikkeknek revíziója okvetlenül előveendő. Én a közoktatásügyi bizottságnak az igen t. előadó ur által előterjesztett javaslatához hozzájárulok ugyan, azonban azt vagyok bátor még indítványozni, hogy ezen javaslat egészíttessék ki azzal, hogy a legrövidebb idő alatt, legkésőbb az 1910-ik esztendőben egy rendes mérleg állíttassák össze. Az igen t. előadó ur által előterjesztett javaslathoz tehát pótlásul ezt a kitételt vagyok bátor indítványozni; »lehetőleg minél hamarább, de legkésőbb 1910. esztenben.« Ajánlom indítványomat a t. képviselőháznak elfogadásra. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Szavazás előtt az előadó urat illeti a szó! Bedőházi János előadó: T. képviselőház. (Halljuk!) Arra vagyok bátor kérni a t. képviselőházat, hogy a javaslatot eredeti szövegében méltóztassék elfogadni. A mi az igen t. képviselőtársam által felhozott aggodalmat illeti, ennek alapja tényleg fennáll, de nem annyira égető a dolog, mert hiszen a képviselő ur rámutatott arra, hogy a fizetésemelkedés után 50°/

0 fizetendő. Ez körülbelül három millió koronányi összegre fog rúgni. Ezzel a három millió koronával a hiányok egy-két, sőt több esztendeig is mindenesetre pótolhatók lesznek. De ezt a mérleget sürgősen elkészíteni nem is lehet, mert hiszen ahhoz tapasztalatok és számitások kellenek. Az ] 910-ben megállapított időhatár bőven elég és előbb ezt a mérleget elkészíteni ugy sem lehetne. Egyáltalában nagy körültekintést igényel az egész dolog, különösen a később felhasználandó jövedelmi források meghatározása tekintetében. Ezért kérem a t. képviselőházat, hogy méltóztassék a felszólaló képviselő ur indítványát mellőzni és a javaslatot eredeti szövegében elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a közoktatásügyi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki és ennek alapján kimondom, hogy a képviselőház a jelentést tudomásul veszi, a főrendiházzal közli és felhívja a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy a jelen körülmények számbavételével az 1910. évre készíttessen a törvényes tanítói nyugdij- és gyámalapra vonatkozólag matematikai mérleget és e mérleg alajjján a nevezett intézet teherbírásának biztosítására vonatkozólag terjeszszen javaslatot a képviselőház elé. Következik m. kir. iparfelügyelők 1905. évi tevékenységéről a kereskedelemügyi miniszter jelentése. (írom. 402, 557.) Az előadó urat illeti a szó. Ernszt Sándor előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az iparfelügyelő intézmény nálunk ez idő szerint egyik legnagyobb fontosságú szocziálpolitikai intézmény. Felkiáltások bal felöl: Hangosabban! Halljuk! Halljuk!) Az 1905-iki esztendőben ezen a téren nagymérvű átalakulás történt, a mennyiben régi kívánságuk legalább részben teljesedésbe ment, a 17 iparfelügyeleti kerület deczentralizáltatott. (Halljuk! Halljuk !) Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy a bizottság részéről nem tartjuk egészen helyesnek azt a metódust, a melyet most követnek,