Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-193

193. országos illés 1907 Julius 6-án, szombaton. 31 (Helyeslés. jHa igen, akkor ezt elfogadottnak jelen­tem ki. Következik az 1907. évi pécsi mező- és erdő­gazdasági, ipari és művészeti országos kiállítás állami, támogatásáról szóló törvényjavaslat (írom. 456, 461, 480.) tárgyalása. Az előadó ur kivan szólni. Szmrecsányi György eiőadó: T. ház! Van szerencsém bemutatni a pénzügyi és közgazdaság­ügyi bizottság jelentését az 1907. évi pécsi mező­és erdőgazdasági, ipari és művészeti országos ki­állítás állami támogatásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. A javaslatot a miniszterelnök ur nyúj­totta be és szól a pécsi országos kiállítás támoga­tásáról, a melynek czéljaira 170 ezer korona álla­píttatnék meg. Terhelné ez az összeg a kereske­delemügyi, földmivelésügyi és a vallás- és közokta­tásügyi költségvetést. Tekintve azt a fontos érde­ket, a melyet ez az ipari kiállítás szolgál, tiszte­lettel ajánlom a javaslat elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : Ha senki szólni nem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, akkor azt általánosságban elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás és pedigaczim. Kérem Egry Béla jegyző urat, méltóztassék azt felolvasni. Egry Béla jegyző (olvassa a czimet). Elnök : Ha senki sem kivan szólni, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a czimet változatlanul elfo­gadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Egry Béla jegyző (olvassa az 1. $4). Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Pleininger Ferencz ! Pleininger Ferencz: T. ház! Mint Pécs város képviselője, kötelességemnek tartom, hogy e tör­vényjavaslat tárgyalásánál röviden felszólaljak és annak elfogadását a t. ház jóakaratába ajánljam. Elnök : Altalánosságban el van már fogadva a törvényjavaslat. Most már az 1. §-nál vagyunk. Pleininger Ferencz: Az 1. §-t ajánlom elfoga­dásra, melyben az állami támogatás a kormány részéről indítványoztalak. Ennek indokolására le­gyen szabad pár szóval a pécsi kiállitásnak köz­gazdasági és kulturális jelentőségét a t. ház előtt ismertetni. Bár általánosan sokszor halljuk han­goztatni azt, hogy a kiállítások kora lejárt, hogy azok nem egyebek hiúság vásáránál és hogy feles­leges költséggel terhelik az államot, s a Maliitokat, én ezt a tételt Magyarországra, a mi specziális viszonyainkra való tekintettel igaznak és helyes­nek el nem fogadhatom, mert a magyar ipar megerősödésének egyik legfőbb akadálya a fojto­gató osztrák ipar versenyén kivül (Igaz ! ügy van !) a fogyasztóközönségnek közönye a magyar ipar pártolásában, a minek egyik nagy oka az, hogy fogyasztóközönségünk teljesen járatlan és tájé­kozatlan a magyar ipar termelőképessége és czik­keinek beszerzési forrása tekintetében. Kereske­delmi világunk zöme részint kényelemszeretetből, részint hitelviszonyaink folytán még mindig ra­gaszkodik a külföldi, különösen pedig az osztrák gyárosokkal létesített összeköttetéshez. Az ilyen kereskedők azután a magyar áru­czikket követelő fogyasztóközönség' előtt le­kicsinylik a magyar ipart és azt mondják, hogy a keresett czikket a magyar ipar nem termeli, vagy ha termeli, nem olyan minőségben állítja elő, mint a milyen az általuk tartott külföldi czikk. Sajnos, kereskedőinknek igen nagy része olyan, hogy, egyenesen becsapja a vevőközönséget, a mikor selejtes osztrák árut varr a vevőközönség nyakába magyar áru gyanánt, (ügy van ! Ugy van ! bal­felől.) Ebben hatalmasan közrejátszik az élelmes osztrák iparosoknak az a furfangja, hogy hangzatos magyar czimkékke] ellátott áruikkal szinte el­árasztják a magyar kereskedő világot. E részben a magyar fogyasztóközönség tájékozatlanul áll. Meg kell ismertetni vele a magyar ipar termelő­képességét, beszerzési forrásait, a termelt czikkek­nek minőségét és árát. Ez egyik fontos feladata a magyar kiállitásnak és azért, mivel a pécsi országos kiállítás ezt a czélt a legjobb meggyőződése szerint hathatósan előmozdítja, ajánlom az 1. §. elfogadását a t. háznak. (Helyeslés.) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 1. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. §. Egry Béla jegyző (olvassa a 2. §-íJ. Elnök : Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 2. §-t változatlanul elfogadni ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változat­lanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Egry Béla jegyző (olvassa a 3. $4). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 3. §-t változatlanul elfo­gadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Ezzel a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is le tárgy altatván, javaslom a t. ház­nak, hogy méltóztassék annak harmadszori olva­sását a ház legközelebbi ülésének napirendjére kitűzni. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzá­járulni ? (Igen !) Ha igen, altkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik az igazságügyi bizottság jelentése (írom. 481.) a számvizsgáló-bizottságnak 1905. évi 62. szám alatt kinyomatott jelentése alapján a kép­viselőház 1905. évi június hó 5-én hozott határoza­tával kimondott anyagi felelősség mikénti foga­natosítása tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Csizmazia Endre előadó: T. képviselőház! A törvénytelen és alkotmányellenes kormány­zatnak előjátékát képező eseményeknek aktái még nincsenek végleg bezárva. Midőn ezen gyászo­san szomorú eseményekről egy pillanatra a fátyolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom