Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-196

142 196. országos ülés 1907 Julius 11-én, csütörtökön. Elnök: Mi czimen kivan a képviselő ur szólni ? Csizmazia Endre : Személyes megtámadtatás czimen. Hencz Károly: Nem is emiitette senki! Csizmazia Endre : De rám mutatott! (De­rültség jobbfelől.) Én közbeszólottam és azt mond­tam Hencz képviselő urnak, hogy lépjen ki a koaliczióból. Erre ő iám mutatva azt mondta, hogy vannak olyanok, a kik meggyőződésük ellen szavaznak. Az ő beszédjének tehát egész tenorjából arra lehet következtetni, hogy nekem mondotta, hogy meggyőződésem ellen szavaztam. Konstatálom ugyan, hogy az elnök ur ezért a képviselő urat rendreutasította, de ki kell jelen­tenem, hogy nézetem szerint ebben a pártban és ebben a házban nincsen talán senki, a ki meg­győződése ellen szavazna. A magam részéről határozottan állitom, hogy a szoros jogi álláspont ugyanaz... Elnök : Nem engedhetem meg a képviselő urnak, hogy más czimen szólaljon fel, mint a melyre hivatkozott és a melynek alapján a szólás jogát megkapta. Csizmazia Endre: A mikor tehát megszava­zom a jelentést, nem meggyőződésem ellenére cselekszem, hanem ellenkezőleg összevetve a jogi és politikai indokokat, azért fogadom el a jelentést, mert meggyőződésem, hogy a zárszámadási bizott­ság indítványa helyes. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nitom. Következik a szavazás. Azt hiszem, leg­helyesebb lesz, ha a zárszámadást vizsgáló-bizott­ság javaslatával szembeállítom ugy Hencz Károly képviselő ur különvéleményét, mint Farkasházy Zsigmond képviselő ur kétrendbeli indítványát. (Helyeslés.) Ha méltóztatnak elfogadni a zár­számadást vizsgáló-bizottság javaslatát, akkor Hencz képviselő ur különvéleményét és Farkasházy Zsigmond képviselő urnak kétrendbeli indítványát elesettnek fogom nyilvánítani. (Helyeslés.) Fen­marad ezután még mindig Buza Barna képviselő ur határozati javaslata. (Felkiáltások: Vissza­vonta !) Ha tehát végeztünk a zárszámadást vizsgáló-bizottság jelentésével, akkor erre a hatá­rozati javaslatra teszem fel a kérdést. Buza Barna: T. ház ! A miniszterelnök ur megnyugtató kijelentése után határozati javas­latomat visszavonom. Elnök". Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a zárszámadást vizsgáló bizottság javas­latát szemben Hencz Károly képviselő ur külön véleményével és Farkasházy Zsigmond kétrend­beli indítványával, igen vagy nem % (Igen ! Nem!) Kérem azokat, a leik azt elfogadják, méltóztas­sanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Kijelen­tem ennélfogva, hogy a képviselőház a zárszám­adást vizsgáló bizottság javaslatát elfogadta és igy Hencz Károly képviselő ur különvéleménye és Farkasházy Zsigmond kétrendbeli indítványa elesett. Következik a magyar korona országainak 1898—1902-ig terjedő öt esztendőre nézve az állami háztartás eredményéről az állami szám­vevőszék jelentésének (írom. 97, 562) tárgyalása. Mielőtt azonban ennek tárgyalásába belefognánk, az előbbi tárgygyal kapcsolatosan kell javaslatot tennem. (Halljuk ! Halljuk !) Az egyik javaslatom az, hogy a mint az előadó ur is javaslatba hozta, ezzel a határozattal most már a 98., 99. és 100. szá­mok alatt lévő évnegyedes j elentései az állami szám­vevőszéknek elintézést nyertek. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen I) Ezt tehát határozatképen kijelentem. Második javaslatom az, hogy az 1904. évi zárszámadásra vonatkozó jelentés a ház hatá­rozataival együtt a főrendiházhoz tétessék át. Méltóztatnak ezen javaslataimhoz hozzájárulni ? (Helyeslés.) Akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Most kérem az előadó urat, méltóztassék a szólás jogával élni. Éber Antal előadó : T. ház ! A magyar királyi állami számvevőszék a képviselőháznak egy koráb­ban meghozott határozata értelmében öt éven­ként jelentést terjeszt a ház elé, a mely jelentés egy öt évi cziklus államháztartási eredményét ismerteti. Ilyen jelentés az előttünk lévő, a mely a magyar államháztartásnak 1898—1902-ig ter­jedő öt évét foglalja magában. Minthogy a jelentés teljesen megfelel annak a határozatnak, a melyet a ház erre vonatkozólag hozott, van szerencsém azt a t. háznak tudomásulvétel végett elfogadásra ajánlani. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát senki sem kivan szólni, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a zárszámadást vizsgáló-bi­zottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelen­tem ki, s egyszersmind javaslom, hogy a zárszám­adást vizsgáló-bizottságnak ezen jelentése, vala­mint az állami számvevőszéknek vonatkozó jelen­tése a főrendiházzal közöltessék. (Helyeslés.) Mél­tóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik az állami számvevőszéknek a Ma­gyarország és Horvát-Szlavon-Dalmát országok közt az 1903. évre megejtett leszámolásról, valamint a zárszámadást vizsgáló-bizottságnak erre vonat­kozó jelentése. (írom. 94, 563) Az előadó urat illeti a szó. Éber Antal előadó: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Az a jelentés, a melyet az állami szám­vevőszéka Magyarország ésHorvát-Szlavon-Dalmát­országok között az 1903. évre megejtett pénzügyi elszámolásról beterjesztett, a fenforgó viszonyok szempontjából a legnagyobb mértékben érdemes arra, hogy aktuálisnak tekintessék és a legkomolyabb mérlegelés tárgyává tétessék. Mert a midőn azt látjuk, hogy Horvát-Szlavon-Dalmátországok kép­viselői (Halljuk ! Halljuk !) a legutóbbi hetekben lefolyt viták alatt itt a legmesszebbmenő mér­tékben akartak országuk számára nemcsak olyan

Next

/
Oldalképek
Tartalom