Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-196

196. országos ülés 1907 Julius ll-én, csütörtökön. 133 és akkor mindjárt jogosítva érezte magát, hogy azt elszámolás nélkül tetszése szerinti czélokra fel­használja. Valóban hálát adhatunk a jó Istennek, hogy gr. Tisza István csak erre a 200.000 koro­nára mondta el ezeket a bűvös »fiat piscis« igéket, mert mi történt volna, ha egyszerre az ő czézári nagyratörésében a magyar költségvetés egész tömegére, az egész 1200 millió koronára azt mondta volna, hogy legyen belőle rendelkezési alap. Akkor ma ott állanánk, hogy ha zárszámadást kérnénk tőle az ország jövedelmének felhasználásáról, azt mondaná, hogy neki esküje tiltja az elszámolást, mert ő az összes költségvetési összegeket kinevezte rendelkezési alapnak. Ilyen lelkiismeretesen, ilyen őszintén, ilyen egyenes utón kezelte az az egyenesnek és őszinté­nek mondott Tisza-kormányzat az ország jöve­delmeit és én azt hiszem, hogy ha ennek a kezelés­nek jelenségeit megfigyeljük és ha ezek nyiltan és tisztán fognak állni az ország előtt, akkor az egész ország megállapithatja, hogy ez a most egyenesnek és őszintének mondott kormányzat a legalattomosabb, a legrabulisztikusabb eszkö­zökkel dolgozott és görbe utón, alattomosan, hűt­lenül kezelte az ország pénzét és jövedelmeit. És ha ezeket látja és ezeket megfigyeli az ország, akkor talán meg fogják gondolni a dolgot azok is, a kik a szokásos magyar felületességgel, hamar­feledéssel, köniiyen-megbocsátással most már azt kezdik emlegetni odakünn, liogy a Tisza-kormány is jobb volt ennél a mostaninál, (Zaj.) a kik most már azt hirdetik odakünn, és azt akarják elhitetni a magyar nemzettel, hogy jobb lenne, ha vissza­jönne gr. Tisza István kormánya. Hát, t. képviselőház, Hencz Károly t. bará­tom érdeme szerint méltatta a Tisza-kormánynak ezt az eljárását és le is vonta abból a helyes konzek­vencziát, hogy minden kormány feltétlenül vád alá helyeztessék az ilyen eljárásért, az állami jövedel­mek ilyen hűtlen kezeléseért. De a mikor ő igy hezitál miránk, ennek az ügynek elintézése kérdé­sében . ., Hencz Károly : Kern liezitáczió, hanem tiszta törvényes álláspont! Buza Barna: . . . a mikor ő a zárszámadási bizottság helytelenítésre és rosszalásra vonatkozó indítványa helyett vád alá helyezést akar indít­ványozni . . . Nagy György : Igen helyesen ! Buza Barna: . . . akkor ez a liezitáczió ugy tűnik fel előttem, mint ha valaki odamegy egy garas nélkül valamely nagybirtok eladásához és el­kezd Hezitálni és hazárd Ígéreteket tesz azért, hogy a birtokot elüsse a komoly Ígérők kezéről. (De­rültség.) HenCZ Károly : Ti sokat Ígértetek a népnek és keveset adtok ! Buza Barna: T. barátom azzal a tudattal megy bele ebbe a liczitáezióba, (Zaj. Elnök csen­get.) hogy többet igér ennek a nemzetnek az ügy elintézése tekintetében . . . (Nagy zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! , Buza Barna : . . . mint a mit mi Ígérünk és mi javaslunk, hogy ő ezt beváltani, megvalósítani ugy sem lesz képes soha. (Mozgás jobbfelől.) Ép ugy tesz tehát, mint az az ember, a ki abban a tudatban megy az árverésre és azzal a tudattal liczitál, hogy a megajánlott vételárat ugy sem lesz képes soha megfizetni. Mert, t. ház, a tények előtt szemet hunyni, a valóságot letagadni nem lehet. És ha az én t. barátom most jött volna le a holdból és a magyar parlamentben, a melyről egyebet nem tud, csak annyit, hogy ez egy parlament, egy alkotmányos törvényhozás, ugy állana fel ezzel az inditványnyal, hát azt én érteném. De Hencz Károly épen oly jól tudja, mint a mennyire tudjuk mi mindnyájan, hogy akármilyen keserves is a dologj akármennyire fáj is egyénileg mindnyájunk­nak, de ez a kormány és ez a parlament bizonyos meghatározott feltételek mellett vállalkozott az ország ügyeinek vezetésére . . . (Felkiáltások bal­felől: Sajnos !) Hencz Károly : Tisza nem volt benne ! Buza Barna : ... és a mi számunkra nem lehet egyéb választás, mint vagy respektálni ezeket a fel­tételeket, (Ugy van t balfelöl,) v&gy pedig e feltéte­lek feloldásával és megszegésével felrúgni az egész mostani állapotot, a mely, ha nem is alkotmányos állapot, de mégis jobb, mégis kedvezőbb az országra nézve, mint a Kristóffyék rémuralma ; mondom, nem lehet egyéb választás, mint felrúgni ezt az állapotot és belevinni az országot megint egy belát­hatatlan kimenetelű összeütközésbe, egy belátha­tatlan kimenetelű alkotmányküzdelembe és zavarba. (Helyeslés balfelöl.) Hát, t. ház, bármennyire bűnösnek tartom is Tisza Istvánt, bármennyire meg vagyok is győződve arról, hogy Tisza István és Hieronymi Károly ezért feltétlenül vád alá helyezést érdemelnének, én az ő fejüket még sem becsülöm annyira, mint Magyarország nyugalmát, (Elénk helyeslés bal­jelöl.) és azért az ország nyugalma és békéje érde­kében és abból az érdekből, hogy a meddig lehet, (Zaj és mozgás.) a meddig a becsület. . . (Nagy zaj. A szónokot nem lehet érteni.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Buza Barna: . . . mégis ez a kormány, (Foly­tonos zaj.) a mely tisztességes kormány, a melyet mindnyájunk bizalmunkkal veszünk körül, mégis ez a kormány vezeti az ország ügyeit: én a zár­számadási bizottság javaslatához járulok hozzá, (Helyeslés balfelöl.) De nemcsak ezért, hanem még egy más szempontból is. Még abból a szempontból is, hogy én ezt a határozatot, a melyet a zárszám­adási bizottság indítványoz . . . (Nagy zaj a szélső­baloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Buza Barna : ... ha nem is erősebbnek . . . (Nagy zaj a baloldalon. Felkiáltások bálfelöl: Nem egyenesen jártak el!) Elnök : Csendet kérek ! Buza Barna: Én, t. képviselőház, azt a hatá­rozatot, a melynek meghozatalát a zárszámadási bizottság indítványozza, ha nem is erősebbnek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom