Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-195

116 195. országos ülés 1907 Julius 10-én, szerdán. Az az ezeréves múlt, mely a jászok és kunok felett immár eltelt, történelmileg igazolja, hogy a jászok és kunok a magyar haza iránti köteles­ségeiket minden téren a legnehezebb körülmények között is hiven telj esitették, sőt tovább mentek, s akkor, midőn arról volt szó, hogy a magyar nemzeti egység biztosittassék, a jászok és kunok lemondtak mindazon kiváltságokról, mentessé­gekről és szabadalmakról, a melyek csak őket illették a haza területén, mert a jász-kun kerüle­teken kivül nem volt másik törvénykatóság, melynek meglett volna az a joga, hogy nemcsak a közigazgatási élet, hanem a jogszolgáltatás és a közélet összes terén törvény erejével biró olyan statútumokat alkothatott, a melyeket egyenesen a király látott el jóváhagyásával. És mi történt ? A hatvanas években, mikor a felbuzdult nemzeti közvélemény abba az irányba terelte a teendőket, hogy a magyar nemzeti állam kiépíttessék, s a nemzetiségek azt követelték, hogy a jászkunoknak meglévő kiváltságok és szabadalmak nekik is megadassanak, 1861-ben a jászkun kerület közönsége felirattal fordult a törvényhozáshoz, a melyben azt a kijelentést teszi, hogy készséggel kivan osztozni az ország és nemzet minden terűéiben, s ünnepélyesen lemond előjogairól, kiváltságairól, szabadalmairól már csak azért is, hogy lássák a nemzetiségek is, mi a jóravaló, tisztességes, magyar hazafias közön­ségnek feladata és kötelessége. Ezt az akkori országgyűlés elismeréssel vette tudomásul. Ma, t. ház, arról van szó, hogy a volt jász-kun kerületek közönsége, mely a múltban kiváltságos helyzeténél fogva egyedül volt köte­lezve arra, hogy az országos terheken kivül a köz­műve] ődésijtársadahni és egyéb közczélu kiadásokat tisztán saját erejéből fedezze, és e mellett szó nélkül osztozott és osztozik abban a teherben is, mely az urbérimegváltás folytán a földtehermentesitési kötvények értéke fejében fizetendő; teljesíti föld­adója arányában a fizetést és a földtehermentesi­tési járulékhoz hozzájárul, a mi nagy teher, meg­érdemli a méltánylást. Annak a feliratnak, melyet Pest vármegye törvényhatósága a t. ház elé ter­jeszt, nincs más czélja, mint az, hogy méltóztassék a volt jász-kun kerületek közönségét abba a helyzetbe hozni, hogy élő, törvénybiztositotta jogát kielégitve, megkapja a váltságösszeget azért, hogy ezzel képessé tétessék további hazafias fel­adatainak teljesítésére. (Helyeslés.) Abban a meggyőződésben, és abban a tudat­ban, hogy az élő törvény végrehajtása elrendelte­tik, kérem, méltóztassék elfogadni a kérvényi bi­zottság javaslatát. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti az előadó urat. Nem tudom, kiván-e szólni ? Nem kivan szólni. Kérdem tehát a t. házat: méltóztatik-e a kér­vényi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem Id. Tovább! Hammersberg László jegyző (olvassa) .- »Buda­pest székesfőváros, a kisvárdai ipartestület, So­mogyi Gyula és társai, a kisvárdai választókerület, a makói ipartestület, a brassói választókerület, Szabolcs vármegye, a győri ipartestület, a sepsi­szentgyörgyi függetlenségi és 48-as párt, Komárom sz. kir. város, Fridrich Lajos és társai, a gyöngyösi ipartestület, a ráczkevei függetlenségi és 48-as párt kérvényei és feliratai az önálló vámterület és az önálló magyar jegybank felállitása iránt.« Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Hermán Ferencz előadó: T. képviselőház! Ezen feliratokra és kérvényekre vonatkozólag a kérvényi bizottság jelenti, hogy ezen ülésszakban már ilyen irányú kérvények és feliratok tárgyaltat­tak és épen azért, a házszabályok 246. §-a alapján, tudomásulvétel végett ezeket bejelenti. Méltóztas­sék e bejelentést tudomásul venni. Elnök : Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a bizottság javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem % (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Hammersberg László jegyző (olvassa): Dr. Havas Eezső, továbbá Udvarhely vármegye és Hajdú vármegye kérelmei Dalmáczia visszacsato­lása iránt. Elnök : Az előadó urat ületi a szó. Hermán Ferencz előadó: T. képviselőház! Dr. Havas Rezső és több törvényhatósági és sz. kir. város kéri, hogy méltóztassék Dalmáczia visszacsatolása iránt az 1868: XXX. t.-cz. 65. §-a alapján intézkedni és Dalmáczia visszacsato­lását sürgősen követelni. A bizottság javaslata az, hogy méltóztassék ezen kérelmeket és feliratokat pártolólag kiadni a kormánynak. Elnök : Van valaki feljegyezve 1 Hammersberg László jegyző: Nagy Dezső! (Halljuk ! Halljuk !) Nagy Dezső: T. képviselőház ! Kérdés merül­het fel, vájjon a jelenlegi viszonyok között, a midőn a horvát- és a dalmát-kérdések olyan égetően jutot­tak a magyar politikának a szinterén előtérbe, időszerű dolog-e Dalmáczia tényleges visszacsato­lásának kérdésével foglalkozni. Szerencsés, avagy szerencsétlen véletlen volt-e az, hogy Havas Rezső­nek és több törvényhatóságnak ebben a tárgyban a képviselőházhoz felterjesztett kérvénye épen most kerül tárgyalásra a képviselőház előtt ? T. képviselőház ! Én azt hiszem, hogy bennün­ket tényleges jogaink érvényesítése tekintetében sem a felmerült horvát pohtikai viszonyok, sem pedig a horvát poktikai viszonyokkal kapcsolat­ban felmerülő osztrák-dalmát viszonyok a leg­kevésbbé sem akadályozhatnak. A mi egyszer törvényeinkben meg van állapítva jogerősen, a magyar államnak ezen törvény végrehajtásához szorosan kell ragaszkodni, mert ha nem ragasz­kodnék, ezzel a magyar áUam csak gyengeséget árulna el (Ugy van f) és épen a jelenleg fenforgó

Next

/
Oldalképek
Tartalom