Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.
Ülésnapok - 1906-182
182. országos ülés 1907 június 22-én, szombaton. 69 mogu nikako prikvatiti, nego ju kao sto svi ostali moji drugovi, tako i ja moram odbiti i moram dici STOJ prosvjed protiv takove nepravedne zakonske osnove. Za sto? Za to, jer ova zakonska osnova rusi temelje drzavnog ustrojstva, rusi temeljni zakón nagodbeni, koji je sklopila kraljevína Hrvatska na jednoj strani ravnopravno sa kraljevinom Ugarskom na drugoj strani. Ovo je, gospodo, nagoda, koju su sklopila dva politicka naroda, dva ravno pravna faktora, i tu nagodu nesmije ni jedna stranka, ni Ugarska za sebe, niti smije Hrvatska za sebe, samoToljno rui siti ili izpravljati, nego to mogu uciniti ovadva saveznika samo sporazumno, na na cin, kako je nagoda naj>ravljena bila. Moraju se izabrati s jedne i sdruge strane odbori s jednakim brojem clanova, koji sacinjavaju kraljevinske regnikolarske odbone, i onda samo ti odbori mogu ovaj temaljni zakón promjeniti ili, ako hocete, i razkidati. Ali ovako jednostrano da bi ovaj sabor temeljni ovaj zakón sa svojom zakonskom osnovom porusio, to nesmije biti. I za to ja, kao i svi moji drugovi, prosvedujem proti atentatu na temeljni nas drzavni' zakón od godine 1868. I ako bi ovdje ova zakonska osnova unatoc ove nase bőrbe, unatoc nase ustrajnosti — jer cemo mi ustrajati dok i zadnje sile u nama budu, da se taj zakón ne primi — ali ako se unatoc svega tóga ova zakonska osnova u óvom visokom saboru protura, mi ju za nasu stranu nikada priznati necemo, pak uslijed tóga mi sve one posljedice, kője bi uslijed tóga nastati mogle, bilo u Magjarskoj bilo u Hrvatskoj, mi sa sebe skidamo, a vi ih metnite na svoja ledja i odgovorajte i pred vasom javnoscu i pred buducnosti, koja ce nastati ulijed tóga, sto ce se ovaj zakón primiti. Ja prosvjedujem ujedno jxrotiv te zakonske osnove s drugoga razloga, sto je ta zakonska osnova sama po sebi pravo nedonosce danasnjih politicara i u pogledu socijalnom neodgovara pravednosti, neodgovara humanitetu, neodgovara krscanskim nacelima. Ja tu osnovu osudjujem i kazem, da ju nikada neóu priznati za podlogn kakove specialne debate. (Helyeslés a jobbközépen.) Za to cu ja staviti u tom pogledu i moj predlog (olvassa): »Predlog. Predlazem, da se osnova o zeljeznickoj pragmatici povuce natrag i da se iz nje izostave povriede temeljnog zakón a od god. 1868. (zak. cl. XXX. odnosno I.) i da se namjesto ujih umetnu zakonu odgovarajuce ustanove.« (Élénk helyeslés és taps a balköz épen.) Elnök: Kérem Hammersberg László jegyző urat, hogy a benyújtott határozati javaslatot felolvasni szíveskedjék. Hammersberg László jegyző (olvassa): »Inditványozom, hogy a vasutasokról szóló törvényjavaslat vonassák vissza, s hogy annak az 1868-iki alaptörvényt (XXX. illetve I. t.-czikk) I sértő rendelkezései hagyassanak ki, s helyökbe a törvénynek megfelelő rendelkezések tétessenek.« Következik Novoszeló Mátyás és még tiz képviselő aláírása. Elnök: Méltóztattak elhatározni, hogy fél egykor áttérünk a kérvényekre. Most tehát fél beszakítjuk a vasutasokról szóló törvényjavaslat tárgyalását s annak folytatását a legközelebbi ülés napirendjére halasztjuk. (Helyeslés.) Mielőtt a kérvényekre áttérnénk, az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Návay Lajos alelnök foglalja el.) Elnök : T. ház! Az ülést újból megnyitom. Következ]k a kérvények 44. sorjegyzéke, (írom. 540.) még pedig, minthogy e sor jegyzék 12., 13. és 14. jjonljai sürgősöknek jeleztettek, elsősorban ezeknek tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Moskovitz Iván, a kérvényi bizottság előadója: T. ház! A kérvények 44. sorjegyzékének 12., 13. és 14. pontja szerint Trencsén, Vas és Békés vármegyék által beadott kérvények a kivándorlás korlátozására közigazgatási és közgazdasági természetű intézkedéseket kérnek. Egyben Trencsén vármegye felhívja a kormány figyelmét a poseni munkásközvetitő-kamara ügyködésére. Azok a gyakorlati természetű propozicziók, a melyek e kérvényekben foglaltatnak, rövid kivonatban a következők: 1. praktikus irányú ingyenes népoktatást; 2. a néjmek földbirtokhoz, illetve kis bérlethez juttatására alkalmas intézkedéseket kérnek; 3. kérik a progresszív adórendszer behozatalát, kapcsolatban a létminimum adómentességével, a kisipari telephely védelmével; 4. az elsőrendű életszükségleteknek a fogyasztási adó alóli mentesítését; 5. az ipartörvény módosítását, továbbá 6. »családi otthon«-ok alapítását; 7. a hitelügy megfelelő rendezését; 8. a vidéki központok, városok fejlesztését és végül 9. a közigazgatás és igazságszolgáltatás gyors és olcsó menete iránti intézkedéseket kérnek. A kérvényi bizottság méltányolta mindezeket az itt előterjesztett óhajtásokat; valamenynyit olyannak találta, a melyeket ha nem is rögtön, de a közel jövőben meg lehet valósítani és a melyeknek megvalósítása hazánk viszonyaira való tekintettel nemzeti és szocziálpolitikai szempontból egyaránt kívánatos. A bizottság azt javasolja, hogy e kérvények pártolólag, illetve figyelembe vétel végett azzal adassanak ki a m. kir. minisztériumnak, hogy a ház a kért intézkedéseket üdvösöknek és sürgős megvalósításukat kívánatosnak tartja. (Helyeslés.)
