Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.
Ülésnapok - 1906-188
312 téti meg. Azt tartom tehát, hogy ebben a tekintetben ezzel a ezimmel teljesen karakterizáltam ezt a törvényjavaslatot. A czimben azután szó van az állami vasutakról, másrészt pedig a magánváUalatok közötti különbség tűntettetik ki. Egy hang: Ne olvassa ! Brlics Vatlroszláv : Én nem olvasom, én betéve mondom. Beszélek az állami vasutakról, mert az állami vasutak külön intézményt képeznek, mely valamely törvényben fordul elő. S ezt a megkülönböztetést azért kell tenni, mert azt maga a törvényjavaslat tartalmazza. »A magyar királyság és a horvát-szlavón királyságok* használt szavakra való tekintettel még valamit akarok kiemelni, ezzel én ugyanis kifejezésre akartam juttatni az 1868-ik évi I., illetve XXX. kiegyezési törvény határozmányait, melyekben a Magyarország és Horvátország közötti államközösség határozottan hangsulyoztatik. Én tehát a mellett vagyok, hogy a czimben kifejezés adassék annak, hogy azok a vasutak, melyekről ez a törvény rendelkezik, azok, a melyek állami vállalatot képeznek, és hogy azok egy részt a horvát királyság, s másrészt a magyar királyság közös vállalatát alkotják. Ez a szó : »Állami vasutak* impliezite mindent magában foglal, akár közvállalatot, akár magánvállalatot képeznek, ha csak azok közös horvát-magyar vasutak. Előző szónokaink szintén kiemelték ezt az álláspontot módosításaikban. Ezekben ezt az államjogi álláspontot ki akarták emelni, mert ez által az a kérdés is megoldást nyert volna, ha arra kerülne a sor, hogy idővel olyan vasutak is létesülnének, melyek nem az államnak magánvállalatát képezik. Ehhez hasonló javaslatot tett államjogi szempontból pl. dr. Lukinics is, s mondjuk, Babics szintén hangsúlyozta, hogy a czimbe fel volna veendő, hogy egyrészt a magyar királyság és másrészt a horvátés sziavon királyság vállalatáról van szó. Az én módositásom pontosan mondja, hogy a törvény j avaslat a magyar királyság és a horvát- és sziavon királyságok vasúti hivatalnokaira és alkalmazottaira vonatkoznak. Mi tehát ugyanazon állásponton állunk, s megkülönböztetünk magyar-horvát vasutakat, megkülönböztetünk magánvasutakat, mint magán-, illetve állami közvállalatot. De szó van pontos és tüzetes szövegezésről. Azután azt mondtam az én indítványomban : »valamint ezen királyságok területén lévő más vasutak.« Ezzel meg van jelölve azon különbség, mely fennáll az állami és a nem állami vasatak közt — jelesül azon vasutak közt, a melyek magánvállalatiak, de nem államiak, — a melyek akár egyesekéi, akár társulatokéi. Azért, hogy ezen törvényjavaslat már a maga czimében is precziziroztassék, hogy megadassék neki a kellő megjelölés, miután ezen törvényjavaslat nemcsak az állami vasutakra, hanem más vasutakra is vonatkozik, legyenek azok nyilvános vagy magánvállalatok, indítványozom, hogy a törvényjavaslatnak ezen jellege már a czimben is ldtüntettessék és világosan megjelöltessék. Én azt hiszem, hogy az a czim, a melyet én formuláztam és a melyet én ezen javslatomban ajánlok a t. háznak, megfelel annak a feladatnak, a melyet minden czimnek teljesitenie kell, hogy a czim ugy a maga tartalmával, mint a maga preczizitásával jelezze azt, ami a törvényjavaslatokat karakterizálja. Én az általam javasolt czimben kitüntettem a törvényjavaslatnak mindazon vonatkozásait, a melyek ezen törvényjavaslatban foglaltatnak. Ha ezen kifejezésnek, ha ezen körülményeknek egyetlenegyike elhagyatnék, akkor az én indítványom abszolúte nem tartalmazna mindent, a mi ezen törvényjavaslatban foglaltatik. A t. bizottság által ajánlott czim oly terjedelmes, hogy abban a vasúti szolgálat rendezéséről van szó. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Brlics Vatroszláv : Vasúti szolgálati rendtartás, az oly terjedelmes czim, hogy nem tartalmazza azt, a mi ebben a törvényjavaslatban foglaltatik, hanem sok egyéb is vonható ezen czim alá és sok olyan dolog, a mely a ház asztalán fekvő törvényjavaslatban nem is foglaltatik, ezen czim alatt érthető lenne. Ezen czim szerint, melyet a t. képviselőházi bizottság ajánlott, nincsenek kizárva azok a viszonyok, a melyek Magyarország és Horvátország közt a vasutak tekintetében fennállanak. De én azt hiszem, nagyon szükséges, hogy külön kitüntettessenek azért, mert a világosság sohasem árthat, sőt mi látjuk, hogy vannak világos törvényes rendelkezések, a melyeket tévesen magyaráznak és összefüggésbe hoznak olyan dolgokkal, a melyekkel abszolúte össze nem hozhatók. Láttuk igy, hogy a kiegyezésnek a nyelvre vonatkozó rendelkezése tévesen magyaráztatik és épen e miatt kerültünk ilyen félreértések közé. Azért már a törvényjavaslat czimében preczizirozni keh mindazt, a mi szükséges arra, hogy elkerültessenek az ilyen téves magyarázatok és hogy ne mondassék : ez nem foglaltatik a törvényben azért, mert a horvát-magyar közösség nincs a czimben kitüntetve. így azon szakasz is, mely az alkalmazás feltételeiről szól, tévesen lenne magyarázható. Ezért az általam ajánlott czimben ezt külön ki kellett emelnem, szemben azzal a rövid ezimmel, a melyik épen rövidségénél fogva igen tág. Most bátor leszek reflektálni előttem szóló képviselőtársaim beszédeire. Reflektálni fogok mindenekelőtt arra a czimre, a melyet Zagorac István képviselő ur javaslatba hoz és, a melyik ugy szól, hogy : >>Törvény a Szent István koronája alá tartozó országok magánváUalatát képező államvasutak alkalmazottainak szolgáltai viszonyairól.« Elnök: Figyelmezettem a szónokot, hogy ne térjen el a tárgytól. Brlics Vatroszláv : Én azt hiszem, t. ház, hogy épen azzal, hogy az előttem szóló társaim indítványait czáfolom és összefüggésbe hozom a ezimmel, a legjobban igazolom az én indítványom helyességét, a melyik eléggé terjedelmes és ellenkezik az előttem szóló képviselőtársaim indítva-