Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-188

310 pont megfelel az egész általános vita folyamán a mi részünkről kifejezésre jutott álláspontnak. Mégis csodálkozom Lorkovics képviselőtársam felett a miatt, hogy ő voltaképen semmit sem indítványozott s hogy még azt sem mondotta, hogy ezen törvénynek a czimeként vétessék fel a dátum és a törvényczikk. A mi Babics-Gyalszki Ljuba képviselőtársam inditványát illeti, ebben olyasmit találok, a minek, ugy hiszem, egy oly törvény czimében, a milyen ez, mely csak Magyarország-Horvátországra és Szla­vonországra vonatkozólag bir érvénynyel, nem volna szabad lennieennek a szónak: »Dalmátország« T. ház ! Babics-Gyalszki t. képviselőtársam egy oly módositványt indítványoz, a melyben az állana, hogy : »Magyar-, Horvát-, Dalmát- és Szla­vonországok vasutak. Ezen módositás ellen fel kell szólalnom több okból. Jelesül azért, mert Dalmátország tényleg még nincsen Horvátország­hoz csatolva, és mert az, ha czimben elfogad­tatnék, csak zavart és konfliktust idézne elő. (Zaj.) Nemcsak azért, mert Horvátország azon részének, a mely Dalmátországgal határos, nincs egy lépésnyi vasútja sem, ez pedig Horvátországnak egy nagy része, hanem az a szó : »Dalmátország«, azért sem jöhetne a czimbe, mert azon vasútnak a kérdéséről, mely a vasútnak Horvátországot Dalmárországgal kellene összekötnie, akkor még a verebek sem csiripeltek. Azért ez a módositás nemcsak hogy nem felel meg az állami álláspontnak, hanem a tényleges viszonyoknak sem felel meg, hogy ha ilyesmi a czimbe foglaltatnék. T. ház! Az igen t. bizottság által javasolt czimben nem áll az, hogy mely vasúti alkalmazot­tak szolgálati rendtartására vonatkozik ez a tör­vény. Az mondatik, hogy ez a szolgálati rend­tartásról szóló törvényjavaslat. En azt hiszem, hogy mindenki, a ki ezt az előterjesztett törvény­javaslatot elolvasta, meggyőződött arról, hogy itt azon személyekről van szó, a kik annál a vasúti vállalatnál alkalmazva vannak. Mikor azon sze­mélyekről van szó, a kik a vasúti vállalatnál alkal­mazva vannak és mikor az ő viszonyaik rendez­tetnek, sőt mikor azoknak a magán családi éle­tükbe behatoltatok, akkor a czimnek, ha semmi egyebet, legalább meg keU emlitenie azon személye­ket, kiket ez a törvény illet, ezt jsedig az előterjesz­tett törvényjavaslat nem teszi, pedig a törvény­javaslat mégis a vasúti alkalmazottakról ós hiva­talnokokról beszél. Azért nekem is van egy módo­sításom, illetve indítványom, a mely szerint az előterjesztett törvényjavaslat cziméül követel­tetik az, hogy a czimben specziálisan megjelölve legyenek azon személyek is. a kikre ennek a czim­nek kiterjednie kell. T, ház ! Mikor a czim módosítását indítványo­zom, mely az igen t. bizottság javaslatával ellen­kezik és mikor ebben a tekintetben elkülönítem a hivatalnokokat az alkalmazottaktól, nem teszem ezt csupán azon indokból, a melyet már korábban felhoztam, jelesül, hogy tudjuk : milyen szemé­lyekre vonatkozik ez a törvény, hanem ezt azért teszem, mert egészen más állásponton állok. Én azt hiszem, hogy a legszorosabb összefüggésben lehet most erről beszélni, mert ha a törvényjavaslat első szakasza tárgyalás alá kerül, ha ugyan erre kerül a sor, akkor ott is indítványozni fogok egy módosítást az illető vasúti szolgálat elnevezése tekintetében. T. ház ! Én azon az állásponton állok, hogy a vasúti alkalmazottak közhivatalnokok. Állok ezen az állásponton azért, mert azt tartom, hogy a vasút egy államjogi intézmény és hogy egy ily államjogi intézmény alkalmazottai a köz­jogi hivatalnokok jellegével bírnak. Azért" indit­ványozom és módosításomban az ilyen vasúti vállalatnál alkalmazott szolgálati személyzet is­mérvéül a hivatalnok elnevezését kívánom fel­vétetni. T. ház ! Az általam indítványozott czim­ben a hivatalnok mellett az alkalmazottakat neve­zem meg és j)edig az eddigi gyakorlat szerint. T. ház ! Teszem ezt azért, mert az eddigi gya­korlatból látom, hogy a hivatalnokok alkalmazta­tásánál a vasutaknál mindig nagy különbséget tettek a magasabb és az alsóbbrendű kategóriák között. Már azon módszer szerint, a hogy az egyesek alkalmaztatnak, van különbség. Azért kívánom, hogy ez a különbség magában a czimben is fel legyen tüntetve. T. ház ! Indítványozom továbbá, hogy a czimbe vétessék fel az is, hogy ez oly törvény, a mely a hor­vát-magyar államközösség vasúti hivatalnokainak és alkalmazottainak szolgálati viszonyait rendezi. Azt hiszem, felesleges volna, hogy most is beszéljek arról, a mi már az elmúlt tárgyalás folyamán meg­indokoltatott. Magának a czimnek kellene meg­jelölnie azt az államjogi álláspontot, a melyet itt elfoglaltunk. Továbbá indítványozom, hogy a czimbe vétes­sék fel az is, hogy ez a javaslat nem vonatkozik csupán a horvát-magyar államközösség vasutaira, hanem egyéb magánvasuti vállalatokra is. Teszem ezt azért, hogy a czimben is meg legyen az, a mi magában a törvényjavaslatban foglaltatik. Ennek a törvénynek ki kell terjednie nemcsak az állami vasutakra, hanem az összes vasutakra mint magán­vállalatokra is. T. ház ! Ebben a tekintetben köztem és dr. Lor­kovics képviselőtársam közt nagy különbség van. Dr. Lorkovics beszédében azt hangoztatta, hogy ez a törvényjavaslat vonatkozhatik a lóvonatokra is és a magánvállalati vasutakra. S azért nem értem őt, hogy semmiféle czimet. . . Elnök (csenget) : Másodszor figyelmeztetem a képviselő urat, ne térjen el a tárgytól, mert har­madszor megvonom tőle a szót. (Helyeslés.) Vinkovics Tivadar: T. ház! Magával a czim­mel ki kell fejezni. . . (Zaj.) Hédervári Lehel: Tárgyhoz! Vinkovics Tivadar: De, t. ház, annak is kell a czimben kifejezésre jutnia, hogy a vasúti válla­latok hivatalnokainak és alkalmazottainak szol­gálati viszonyai is rendeztetnek. T. ház ! Az én igen t. képviselőtársam, dr. Mazsuranics ma azt indítványozta, hogy a tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom