Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-186

Í86. országos ülés 1907 június 27-én, csütörtökön. 225 T. ház! Midőn egyrészt felháborodásomat nyilvánítom a felett, hogy a magyar képviselőház tanácskozásait technikai obstrukczióval meghátráltatják (Elénk helyeslés.) a horvát képviselők, (Igaz ! ügy van !) másrészt arra kérem a t. házat, méltóztassék elhatározni, hogy holnap szakittassék félbe a fizelésrendezésről való törvényjavaslat tárgyalása . . . Elnök : Méltóztassék ezt talán akkor javaslatba hozni, a mikor a napirend megállapításáról lesz szó. Most pedig kérdem a t. házat: méltóztatik-e gr. Batthyány Tivadar képviselő ur határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen ! Hogy szól ?) Méltóztassék felolvasni. (Halljuk! Halljuk !) Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa a határozati javaslatot.) Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Elfogadom a határozati javaslatot. Elnök: Kérem, szavazás közben nem lehet beszélni. (Mozgás.) Kérdem a t. házat: méltóztatik-e elfogadni gr. Batthyány Tivadar képviselő ur határozati javaslatát ? Igen vagy nem ? (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház elfogadja gr. Batthyány Tivadar képviselő ur határozati javaslatát. (Helyeslés.) Most pedig következik a magyar királyi államvasutak évi fizetéssel biró alkalmazottai illetményeinek rendezéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a czim felolvasását. Hammersberg László jegyző (olvassa a czimet). Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a törvényjavaslat czimét elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház a czimet változatlanul elfogadta. Következik az 1. §. Hammersberg László jegyző (olvassa az 1. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e az első szakaszt változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 2. %-t). Elnök: Csendet kérek! Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 2. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 3. §-í. Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Méltóztassanak helyüket elfoglalni. Ilyen zajban nem lehet tanácskozni. Hammersberg László jegyző (olvassa tovább a 3. %-t). KÉPVH. NAPLÓ. 1906 —1911. XI KÖTETElnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdeni a t. házat: méltóztatik-e a 3. §-t változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 4. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 4. %-t. Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek ! Kénytelen leszek az ülést felfüggeszteni, ha nem méltóztatnak csendben lenni, mert igy tanácskozni nem lehet. (Zaj.) Méltóztassanak helyüket elfoglalni. Hammersberg László jegyző (olvassa tovább a 4. %-t). Kubik Gyula! Kubik Gyula: T. képviselőház ! A magy. kir. államvasutak alkalmazottai fizetésének rendezéséről intézkedő törvényjavaslat 4. §-a megállapítja azon előléptetési osztály-határt, mely automatikus haladással van a tisztviselőknek biztosítva és azon maximális várakozási időközöket, melyeknek betartása után az előléptetésnek be kell következnie. A törvényjavaslat az összes tisztviselőket együttesen sorozza be és kineveztetésük után az előléptetésnél egyenlő elbánásban kívánja részeltetni. Az együttesen való besorozásnak számottevő és a vasútüzemre kedvezően ható befolyása van. Egységessé teszi és kifejleszti demokratikus alapon a korszellemet, az önérzetet és kötelességtudást, mert gátat vet a kasztok keletkezésének és szabad tért nyit az egyéni tulajdonok nemes érvényesítésére. A milyen helyes a tisztviselőknek egy státusba való beosztása, ép oly kevéssé megnyugtató a tör vényjavaslat azon intézkedése, hogy az automatikus előrehaladásnak foka és mikéntisége szintén egyformán állapittatik meg. Megkülönböztetendők volnának az egyetemet végzettek a tiszti képzőt végzettektől, kik egy fáradságos, költséges és legszebb fiatalságukat igénybevevő, munkás törekvés árán, szellemi és lelki fejlettségükről tudnak tanúságot hozni, melyekért jogosultak magasabb igényeket is táplálni. A törvényjavaslat különben is figyelemmel kíván lenni az egyetemet végzett tisztviselőkre, mert mig a hivatalnokot, a IX. rangosztályba, addig a mérnököt és jogászt a VIII. rangosztályba tervezi kinevezendőnek, létesíteni kívánván előmenetelükben egy hét éves időközt. A gyakorlatban azonban ezen intézkedésnek nincs meg a megkülönböztető hatálya, mert ha figyelembe vesszük a M. Á. V.-nál az utolsó évek kinevezéseinek statisztikai eredményét, azt látjuk, hogy a hivatalnok átlag 23 éves korában, az egyetemet végzett pedig 28 éves korában neveztetik ki, tehát 5 évvel későbbi korban, egy magasabb fizetési osztályba. Világos, hogy azon öt év alatt, mig az egyetemet végzett a saját költségén, fáradságosan szellemi tőkét gyűjt, volt iskolatársa, a hivatalnok, 29