Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-184

18í. országos ülés 1907 június 25-én, kedden. 143 Ugy van! a baloldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Árulók! Zaj. Elnök csenget.) Ne hallgassanak önök, t. képviselő urak, a Szerbiából hallatszó suttogásokra, ne hallgassanak a magyar állam és a magyar nemzet ellenségeire, hanem hallgassanak arra a jó szivre és tiszta józan észre, a mely önöknek sugallta ezt a fiumei rezolueziót. Győződjenek meg róla, hogy a mostam vitából a testvériséget még megmenthetik, de ebből egy dolognak feltétlenül győzedelemesen kell kikerülnie, mert ezen a területen semmiféle alkudozásnak helye nincs és ez az egységes magyar állam Horvát-Szlavonország társországokkal együtt. (Élénk helyeslés és éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Es mert ez a javaslat ezt a czélt szolgálja, ajánlom, méltóztassék elfogadni. (Hosszantartó élénk helyeslés és éljenzés a bal- és a szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Supilo Franjo: Molim rijec na osobnu primjedbu. Személyes megtámadtatás czimén kérek szót. Elnök: Tessék! Supilo Franjo: Istodobno molim gospodina predsjednika i visoku kucu, da mogu kao i gospodin predgovornik opsirnije govoriti. Elnök: Bocsánat, a képviselő ur a házszabályok 215. §-a alapján kérve a szót, nem kérheti az engedélyt arra, hogy másról is beszélhessen. Erre már van preczedens. Méltóztassék tehát ezt a kérdést elejtem, mert ez lehetetlenség és más alkalmat keresni arra, hogy a képviselő ur az előbb elhangzott beszédre érdemben reflektálhasson Máskép nem járhatunk el, mint a hogyan preczedenst alkottunk. (Zaj a jobbközépen.) Kérem, nem engedhetem meg! Ki van zárva! (Zaj!) Ki következik? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Tuskán Gergely! Supilo Franjo: Gospodine predsjednice! Posto se ne mogu opsirnije zabaviti ovim pitanjem, nego samo .. . Elnök: Nem értettem a képviselő urat. (Zaj a jobb- és a baloldalon. Felkiáltások balfelöl: Magyarul beszéljen!) Supilo Franjo: Gospodine predsjednice! Posto se ne mogu opsirnije zabaviti ovimpitanjem, da stvarno odgovorim gospodinu Polónyiu, to bi se ja odmah odredao rijeci. Elnök.: Személyes megtámadtatás czimén joga van a képviselő urnak felszólalni, de az a joga nincs, hogy ezen a czimén szólván, kérhesse a tárgytól való eltérést. Supilo Franjo : Ja bi, gospodine predsjednice, zelio, da mogu, koliko se tice moje osobe i raspravljanja, kője de gospodin Polónyi ovdje iznio, da mogu odgovoriti onako, kako je on govorio. (Zaj a baloldalon.) Muzsa Gyula: Fiume'! (Nagy zaj a jobbközépen.) Simkó József: Beszéljen magyarul! Elnök: Bocsánatot, de a képviselő urnak csakis személyes megtámadtatás czimén van joga szólni. Supilo Franjo: Samo licno, samo licno. Postovani dome! Preuzviseni gospodin, iznio Géza Polónyi je ovdje histprijat rijecke rezolucije. Elnök: A fiumei rozoluczió kérdését tehát vita tárgyává nem teheti a házszabályok 215. §-a alapján. Ugron Gábor: Csak bevezetésképen mondta! Supilo Franjo: Gospodine predsjednice, ja se odricen rijeci! (Nagy mozgás és zaj a jobbközépen. Elnök: Csendet kérek! Ki következik szólásra ? Gr. Thorotzkai Miklős jegyző: Tuskán Gergely! Tuskan Grga: Visoki sabore! Prije nego predjem na predmet, koji je na dnevnom redu, naime na zakonsku osnovu o zeljeznickoj pragmatici, izjaviti mi je ovo: Elnök (csenget) : Csendet kérek! Tuskan Grga: Jer mi stojimo na zakonitom stanovistu, da ovaj sabor nije ovlasten mnijenjati nagodbenog zakona, to ja u ime svojih drugova, hrvatskih delegata, i u ime] svoje izjavljujem, da mi ne cemo sudjelovati kod glasovanju glavnoj debati o zakonskoj osnovi glede zeljeznickih namjestenika. No izjavljujem podjedno, da ce nastaviti dalje borbu za prava nasega jezika u specijalnoj debati. Sad prelazim na predmet, kako rekoh, koji je na dnevnom redu. Kad je ova zakonska osnova raspravljana u komunikacionalnom odboru, ja sam tamo izjavio svoje mnijenje o njoj, pa izjavljujem i sada, da bi kod onoga mogao ostati, a narocito ostajem kod onoga, sto sam izjavio o njezinom odnosu sa zakonitog stanovista prema temeljnom nagodbenom zakonu. Gospodo, ne hasni natezanje i izvlacenje, kojim se hoce da opravda ova zakonska osnova jer, do god obstoji nagodben zakón, dotle je ova zakonska osnova protivna zakonu, protivna svakomu pravu, a moglo bi se za nju kazati, da je upravo i nemoralna obzirom na hrvatski narod. Ona je protuzakonita za to, jer su ustanove nagodbenog zakona — narocito §. 4, 9., 46., 56., 57. — tako jasne, da o njima ne moze biti dvojbe. I dok se ove zakonske ustanove ne izbrisu iz temeljnog zakona dotle je ova zakonska osnova, a narocito njezin §. 5. protuzakonita. Ova zakonska osnova je i protivna pravu, jer se njom vrijedja najbitnije osjecaj hrvatskog naroda, jer se njom vrijedja sve ono, sto god se je dosele s vasé strane izjavljivali, prema hrvatskom narodu. Vi ste i prije i sada u svakoj prigodi izjavljivali, da vi hocete, da se hrvatski narod rasvija, da vi hocete, da hrvatski narod njeguje svoju narodnost, da vi hocete, da