Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-184

18í, országos ülés 1907 június 25-én, kedden. 137 tettel is egymásra vannak utalva s hogy e miatt ki kell kerülni az egymásközti súrlódásnak minden indítékát és okát.« (Zaj és mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon. Folytatólag olvassa.) »Ezen előfeltételekből kiindulva, a horvát képviselők azt hiszik, hogy kötelességük egy sorban küzdeni a magyar nemzettel az összes államjogok és szabadságok megvalósításáért azon meggyőződésben ... — ezen szóra, hogy »államjogok«, nagy súlyt helyezek, s épen azért később visszatérek rá — »hogy az emiitett jogok és szabadságok haszonnal fognak járni a horvát és magyar nemzetre nézve, ezzel pedig meg lesz vetve az alapja mind a két nemzet állandó egyetértésének. Ezen mind a két fél javára irányuló ezél elérése mindenekelőtt feltételezi Dalmáeziának HorvátSzlavon-Dalmátországhoz való visszakapcsolását a melyikhez ugy is virtuálisan és jogilag tartozik. Hogy Dalmáezia visszakapcsolásának megvalósításához hozzáfoghassunk, mindenekelőtt szükséges, hogy a mai horvát-szlavonországi kiállhatatlan parlamentáris és közigazgatás-politikai viszonyok megszüntettessenek« — a Khuen-Héderváry-féle kormányzás ! — (Folytatólag olvassa) : »és hogy Horvát-Szlavonországban olyan állapotok létesíttessenek, a melyek egy művelt áUam szükségleteinek s az alkotmány és szabadság követelményeinek megfelelnek, a melyek szabad alkotmányos szabványokkal biztositvák, mint a milyen különösen olyan választási rend« — itt következnek az ő posztiüátumaik, a melyeket a fiumei rezoluczióban ők állapítottak meg — »a mely lehetővé teheti és biztosithatja olyan népképviselet választását, a mely hű kifejezője lesz a nép akadálytalan és szabad akaratának, a sajtó teljes szabadsága, a tárgyi objektív eljárás eltörlésével s a sajtó- és politikai kihágásokra nézve az esküdtszék behozatala, gyülekezési és egyesülési, gondolatnyi!vánitási szabadság, a bírói függetlenség létesítése, minden bírónak bírói tetteért elmozdithatatlansága és felelőtlensége által biztosítva, a közigazgatási, állami bíróság rendkívüli instancziáinak szervezése a polgárok érdekeinek és politikai jogainak megoltalmazása végett a közigazgatás önkénye ellen külön bíróság felállítása, az összes nyilvános hivatalnokok fegyelmi felelősségre vonása végett a törvények áthágása esetében. A horvát képviselők meg vannak győződve, hogy a horvát és a magyar nemzet közti állandó egyetértés leginkább a horvát nemzet azon jogainak pontos és szigorú betartásával érhető el, a mely jogok a fennálló horvát-magyar egyezményben foglaltatnak, s azon viszonyok megváltoztatásánál, a melyek a Horvátország és Magyarország közti közösügyek körébe tartoznak, valamint azoknak is, a melyek közösek a monarchia nyugati felének ügyeivel is, azon módon, hogy a horvát nemzetnek biztosítva legyen az önálló politikai, kulturális, pénzügyi és az általános közgazdasági fennállás és haladás. Az események természetes folyásával a nemzet fejlődése HorvátSzlavonországban és Dalmácziában kedvezően fog KÉFVH. HAPLÓ. 1906 1911. XI. KÖTET. kihatni a mi népünk viszonyaira is, a mely más államokban lakik, különösen a legexponáltabb vidéken, Isztria testvérországban. Hogy az itt kiemelt elvek, aspirácziók és követelmények foganatosíttassanak és megvalósíttassanak, egy öt tagból álló bizottság választatik, a kiké leend azon további kötelesség, hogy előre tolják és a döntéshez előkészítsék azon más kérdéseket, a melyek a mi országainkra nézve közösek avagy hasznosak a nép általános jólétének. A horvát országgyűlési képviselők értekezletébők. T. képviselőház ! Ez a fiumei rezolucziónak az a része, a melyben a horvát és dalmát képviselők együtt, az anteczedencziákat megállapították a a vezérlő-bizottság hozzájárulása nélkül. Ebben egy értesítés foglaltatik, hogy egy bizottságot küldenek Id, a melyben a további érintkezést ezen bizottságra bízzák. A vezérlő-bizottság tudomást szerezvén ezen aktáról, főleg azért, mert kifejezetten egy felhívás foglaltatott arra, hogy egy bizottság kiküldetése által a további érintkezés megtörténjék, de mivel ennek a rezolucziónak épen a most olvastam közjogi része, mely egyrészt a Magyarország és Ausztria, másrészt a Horvátország és Magyarország közti közösügyek elintézését is tárgyalja, bizonyos homályt tartalmazott, — a vezérlő-bizottság kiküldött ugyan egy bizottságot kebeléből a további érintkezésre, mielőtt azonban ezen bizottság a hivatalos érintkezést megkezdendő lett volna a horvát-dalmát kép* viselőkkel, részemre azt a megtisztelő megbízást adta, hogy előzetes tájékozás szerzése czéljából, tehát kizárólag tájékozás szerzése czéljából, menjek le és érintkezzem az ott kiküldött urakkal annak megállapítására, hogy tulajdonképen mi czélja van egyik-másik pártnak ezen rezoluczió körében, miután attól függött, hogy vájjon esetleg mi további tárgyalásokba hajlandók vagyunk-e velük bocsátkozni vagy sem. Már most ezen nyert megbízatásom alapján — kezemben lévő jegyzetek alapján mondom, mely jelentésemet a vezérlő-bizottságnak előterjesztettem — 1905 október 11-én Fiúméban megjelentem, ott találkoztam dr. Trumbics úrral és Supilo úrral, a kik a dalmát-horvát képviselőknek megbízottjai voltak. Elmondom történethűen az ott történteket, különösen azért mondom el, mert . . . Rakovszky István : Az osztrák dalmatákkal, vagy csak közjogi tekintetben . . . Polónyi Géza: Osztrák dalmaták nincsenek, hanem vannak dalmát képviselők, a kiknek közjogi viszonyuk, t. képviselő ur, hogy ez idő szerint de facto Ausztriához tartoznak, jogilag azonban a magyar szent koronához, Szent István koronájához tartoznak . . . Rakovszky István : ügy van! Polónyi Géza : ... és erre a kérdésre másként nem felelhetek, minthogy dalmátországi képviselők. Rakovszky István : De facto Ausztriához tartoznak. 18