Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-179

462 179. országos ülés 1907 június 19-én, szerdán. 255. §-ának is megfelelő. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Lengyel Zoltán képviselő ur kivan szólni. Lengyel Zoltán: T. ház! Közvetlenül az elnök urnak ezen kijelentésére kívánok reflektálni. (Halljuk! Halljuk!) A házszabályok 255. §-a értelmében t. i. a háznak semmiféle határozatára nincs szüksége ahhoz, hogy ez az ügy közvetlenül tárgyaltassék, mert hiszen a 255. §. maga intézkedik arról, hogy a háznak ezt közvetlenül kell tárgyalnia. Tehát az eljárás módja az, hogy holnap az ülés folyamán bejelenti a mentelmi bizottság a maga véleményét és a ház közvetlenül, tehát azon az ülésen, tehát minden napirendretűzés nélkül tárgyalás alá veszi és határozatot is hoz az esetre nézve. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Már most, a mi az ismétlést illeti, — mert ugy értettem az elnök urnak azt a felfogását, hogy az idézés kézbesitóse czéljából történt eljárást a 255. §-a szerint ismétlésnek minősiti — ez itt nem forog fenn, mert az ismétlés csak abban az esetben lehetséges, hogy ha a 255. §. alapján a ház már előbb büntetést rótt az illető képviselő úrra. (Helyeslés a baloldalon.) A mi a konkrét kérdést illeti, ennek az országgyűlésnek a nyelve a magyar, (Igaz! ügy van! a szélsobaloldalon.) tehát ennek az országgyűlésnek semmiféle irományát más nyelven nemcsak nem lehet, de nem is szabad iiállitani. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Ennek az országgyűlésnek nyelvét értenie kell minden képviselőnek, és ha nem érti, arról mi nem tehetünk. (Helyeslés.) Az idézést pedig akár átveszi, akár nem, felette a r mentelmi bizottság a törvény szerint határoz. És én még azon előzékenység ellen is tiltakozom, a melyet az elnök ur tanusitott, hogy t. i. két tanú jelenlétébeii megismételtette a kézbesítési eljárást. Semmi közünk ahhoz, hogy az illető kéjxviselő a meghívót át akarja-e venni, vagy nem akarja átvenni, semmi közünk ahhoz, hogy tiltakozik-e vagy nem, a magyar országgyűlés a maga jogai tekintetében szuverén (Élénk helyeslés a baloldalon.) és a házszabályok keretén belül igenis a maga jogait és kötelességeit mindenkivel szemben alkalmazhatja is. (Helyeslés a baloldalon.) Kérem tehát, méltóztassék a jövőre, mindenféle tekintet nélkül az ilyen horvát nyelvi kérdésekre nézve, az intézkedéseket megtenni. A képviselő uraknak egyetlen egy joguk van — és ezt megszorítva kell alkalmazni — ez az egy joguk pedig az, hogy ők beszélhetnek itt horvát nyelven (Felkiáltások balról: Is!) is, (Felkiáltások a baloldalon: Ugy van ! Teliét magyarul is!) és nekünk az a szerencsétlenségünk, hogy ezt nekünk tűrnünk kell. De többet nem fogunk tűrni, mert nekik többhöz joguk nincs, nekünk pedig nem kötelességünk, hogy többet tűrjünk. (Élénk kelyeslés a bal- és a szélsobaloldalon.) Elnök: T. ház! Hogy az elnökség miért intézkedett aziránt, hogy két tanú jelenlétében megismételtessék a kézbesítés, az magától értetődik és természetes, minthogy e nélkül nem volna lehetséges a kézbesítés megtagadásának igazolása. (Helyeslés a jobb- és a báloldalon.) A terembiztos jelentette nekem, hogy Potocsnyák Ferencz képviselő ur a meghívó átvételét megtagadta és erre én mellőzhetetlennek tartottam azt az eljárást, a melyről a t. háznak jelentést tettem. (Helyeslés.) Ez olyan eljárás, a melyet Lengyel Zoltán képviselő ur ellenzése daczára továbbra is követni fogok. (Élénk helyeslés.) Különben e felett nincsen határozathozatalnak helye és ezért kérem, méltóztassék az elnöki bejelentést tudomásul venni. (Helyeslés.) Ráth Endre jegyző: Vinkovics Tivadar! Vinkovic Bozo: Visoki sabore! Neka mi bude dozvoljeno prije nego cu se osvrnuti na samu osnovu, koja lezi na stolu ovoga visokog sabora, osvrnuti se sa nekoliko rijeci na nácin, kojim se vodi rasprava u óvom predmetu. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék közelebb jönni, vagy hangosabban beszélni, mert így nem hallani, hogy mit mond. Éber Antal: Ilyen olcsón nem lehet obstruálni! Vinkovic Bozo: S nase strane navode se razlozi koji jDokazuju neosnovanost ove zakonske osnove sa socialnog i naseg narodnog, a i sa politickog stanovista, naposé se npozoruje sa jjolitickog stanovista na j>ogiveljnost ove zakonske osnove. I dok se to s nase strane cini, néma s protivne strane nijedne rijeci. Ovaj je j)ostupak do duse dosta komotan, ali . . . (Zaj.) Gcspoda s one strane ove visoke kuce nazivlju ovaj nas postupak opstrukcijom, a ja ih sjecam. da se je, kad je trebalo braniti prava madzarskog naroda, u ovoj visokoj kuci malo drugcija opstrukcija tjerala. I kad mi sada ne da tjeramo opstrukciju, nego kad branimo j>rava nasega naroda, sad se to nazivlje s one strane s opstrukcijom i proti njoj se bori sutnjom, kao pasivnom resistencijom, koju fcjera najvisi narodni formu, dok brani zeljeznickim namjestenicima predlozenom zak. osnovom. Istakav ovo, prelazim na sama zakonsku osnovu, koja lezi na stolu ove visoke kuce. Izmedju zakonske osnove o povisenju beriva zeljeznickih namjestenika i zakonske osnove o sluzbenoj pragmatici zeljeznickih namjestenika postavljen je junctim. Ovaj junctim naperen je lih protiv interesa onih, koji. (Zaj.) Prvom zakonskom osnovom daje im se zobi, a drugom zakonskom osnovom dize se bic na njih. Jednom im se daje nesto pogodnosti . u pogledu piaca, a drugom im se suzuju njihova ljudska prava. Kfu i ona prva osnova, kojom se povi-