Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.
Ülésnapok - 1906-179
452 179. országos ülés 1907 június 19-én, szerdán. Igaz, hogy erősebb közbeszólást is hallattam, hallattam nem annyira a szónokkal szemben, mint azokkal szemben, a kik a szónok mellett közbeszólásaikkal sokkal élesebb támadásokat intéztek, mint a milyenre nekik joguk volt, Supilo Franjo: Koga smo uvrijedili? Nikoga ! Ugron Gábor : Azt, hogy én azt mondottam: magyarul tudni kell a képviselőnek, (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) hogy a képviselő igy nincs jogositva beszélni, bocsánatot kérek, ez senkire nézve sértést nem okozott, senkit a maga gondolkodásában meg nem háborított, annyival is inkább, mert ez Magyarországnak törvénye. (Igaz! Ugy van ! a jobb- és a baloldalon.) Az illendőségnek és a parlamenti kötelességeknek első feltétele az, hogy a ki egy magyar nyelvű törvényhozásnak a tagja, az értse azt a nyelvet, hogy tudja, mi történik ott, mert ha nem tudja, hogy ott mi történik, a kérdéseket, a mikor felteszik, nem érti meg. az az ember, nem értvén, hogy mire szavaz, nem ugy szavaz, mint egy ember, nem ugy szavaz, mint egy magyar törvényhozó, hanem nyájanként, (Zajos helyeslés a szélsobaloldalon.) és nem lelkiismerete és meggyőződése szerint csatlakozik egyik vagy másik szavazó csoporthoz, nem öntudatosan és nem meggyőződésből. A magyar törvényhozás kebelében a természet jogánál fogva ki kell hogy zárva legyen az, hogy képviselők ülhessenek ott és lehessenek, akik ugy szavaznak, hogy nem tudják, mire szavaznak, mert akkor nem szükséges, hogy ide férfiak jöjjenek, hanem jöhetnek tudatlan gyermekek, (Zajos helyeslés a balés a szélsobaloldalon.) akik csak gagyogni tudnak, de értelmük nincs, mert nincs előttük a választás lehetősége. (Helyeslés a baloldalon.) Engedje meg a t. ház, hogy a magyar képviselőházat oda lesülyeszteni nem helyes, hogy itt legyen akár tiz, akár busz, akár negyven ember, a ki annyira meggondolatlanul és megfontolatlanul vállalta el, hogy eljöjjön a magyar képviselőházba, hogy nem is igyekezett annak nyelvét megismerni, értelménél fogva a képviselőház határozatainak részesévé válni, hanem gondolomra, egy vezető kolomp ja után, hol ide, hol odaáll. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbalolda Ion.) Legyen meggyőződve a t. ház, hogy az én közbeszólásaim a szónokot legkevésbbé sem zavarták, mert abból ő semmit sem értett. (Zaj. Elnök csenget.) Itt hibás egyedül a képviselő ur, a kinek mestersége, ugy látszik az, hogy félrevezessen. (Élénk helyeslés a baloldalon. Felkiáltások : Fogadatlan prókátor! Nagy zaj és ellenmondások- a jobbközépen.) Elnök : Az elnök is aposztrofáltatván, kötelességem kijelenteni, hogy én Ugron Gábor képviselő urnak közbeszólásait a nagy zajban, mivel többen is közbeszóltak, nem hallottam. A rendet igyekeztem fenntartani, és igyekeztem a zajt lecsendesiteni, ugy hogy a szónok folytathatta a beszédét. (Igaz! Ugy van! a baloldalon. Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Brediceanu Korioián : Szót kérek! Elnök: Milyen czimen kivan a képviselő ur szólni ? Brediceanu Korioián: Személyes megtámadtatás czimén! Elnök: Tessék! Brediceanu Korioián : T. ház! Ugron Gábor képviselő ur azt mondja, hogy valótlanságot állítottam és ő a tényeket sorjában beismerte. Ezt a valótlanság vádját részemről visszautasítom. (Nagy zaj a jobb- és a baloldalon.) Hogy ón értettem-e vagy nem azt, a mit a szónok mondott, arról ón nem adok számot Ugron képviselő urnak. Nekem is jogom tolmácsot tartani magam mellett, éjjen ugy, mint az elnök urnak; (Nagy zaj és ellenmondás a baloldalon.) jogom van tako je-t mondani ép ugy, mint önöknek, (Zaj és ellenmondás.) ós akkor szólni, a mikor mondja a tolmács, hogy helyesen vagy helytelenül beszélt valaki. (Folytontartó nagy zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök (csenget): Csak egyre vagyok bátor figyelmeztetni a képviselő urat, arra t. i.: hogy a képviselő urnak nincs joga tolmácsot tartani, (Helyeslés balfelöl.) mivel ez az elnöknél is csak a ház engedelmével történik. (Helyeslés balfelöl. Zaj a jobbközépen. Elnök csenget.) Lukinic Edmund : Visoki sabore! Elnök: Mihez kivan a képviselő ur szólni? Lukinic Edmund: Visoki sabore! Ja cu da govorim na §. 215. c) i §. 221. Elnök : Tessék! Lukinic Edmwnd : Visoki sabore, ja ovo, sto se je desilo cas prije, bilo je i u ponedeljak u dva slucaja, namje da se strane predsjednika oduzela rijec nasim govornicima, koji su ucestvovali u debati i podigli svoj glas kod rasprave. Kako je naglaseno i kao mozeje vidjeti iz stenografskih zaj)isnika, i kako znade svaki onaj, koji je jjratio govor nasega druga dr. Potocnjaka, nije se on niti za jedan korák, niti za jednu crknju, niti za jedan jota udaljio od ove zakonsko osnove. Elnök (csenget): Ismételten figyelmeztetem a kéj)viselő urat, hogy a házszabályok 222. §-a értelmében az elnöki intézkedést kritika tárgyává tenni nem lehet. (Helyeslés.) Tessék tehát a tárgyhoz szólni. (Helyeslés.) Lukinic Edmund : Ja ne kritiziram postupak jiresjednika. Hocu sano da kazein, da je time poslovnik povrijedjen. Elnök (csenget) : Ezzel a házszabályok nincsenek megsértve, mivel az elnöknek ez diskreczionárius joga. Én nem jártam el saját észleleteim alapján, hanem azon az alapon, a hogy azt a felesketett tolmács mondotta. Lukinic Edmund: Meni je vrlo zao, da se nemogu osvrnuti . . . (Zaj.)
