Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-178

nek és az állam lenne köteles gondoskodni ezen gyárak fentartásáról ép ugy, a mint ma gondos­kodik a közbiztonságról és a közoktatásról és igy tovább. (Ugy van!) Vegyük pl. uraim, hogy a franczia állam szükségét érezné annak, hogy köz­gazdasági szempontból elfogadja Jaurésnak indit­ványát a szőlők államositásáról. . . Supilo Ferencz : Nálunk ebbe is bevezetnék a magyar nyelvet. Elnök : Csendet kérek ! Supilo képviselő urat figyelmeztetem, hogy nincs szokásban itt ilyen bangón beszélni. Emődy József: Helyre! Elnök : Méltóztassék a helyét elfoglalni! LorkoviCS Iván : Ezen inditvány elfogadásá­val a bortermelés a közigazgatásnak egy ágává válnék és a magánvállalkozásnak ezen ága a nyilván jogi vállalkozásnak ága lenne. Azon alkal­mazottak részére, kik ennél a vállalatnál működ­nének, azokra a hatóságokra, hivatalokra, az összes funkcziókra és funkozionáriusokra, a kik szükségesek lennének a nemzetgazdaság ezen ágá­nál, ugyanazok a szabályok lennének érvényesek, a melyek a nyilvános alkalmazottakra vonat­koznak. Uraim! így állunk azokkal a teóriákkal, a melyeket a ház túlsó oldaláról hallottunk. (Hall­juk !) Miután világos, hogy nem létezhetik egy magánvállalat, a mely egyúttal nyilvános állami vállalat is lenne, hogy nem lehet állami vállalat, mely ugyanabban az időben magánvállalat lenne, ahhoz a következtetéshez jutok, hogy a magyar államvas utaknak alkalmazottjai, még ha magán­hivatalnokoknak is nevezik őket, állami alkal­mazottak és azoknak is tekintendők. Önök nem titkolják azt, hogy az államvasutak, ha magán­vállalatot is képeznek, állami vállalat, önök nem titkolják, hogy ezen vállalat tulajdonosa az állam. Be van bizonyítva és látják önök, hogy ennek a vállalatnak felügyelő és igazgató ható­ságai közjogi állami hatóságok, önök látják azt is, hogy ezen hivatalnokok alkalmazásának fel­tételei törvénydeg szabályoztatnak. önök nem tagadhatják, hogy a magyar államvasutak igaz­gatója a közös kormány közege. Hogy azok az alkalmazottak, a kiket ezen igazgató hatalmánál fogva, melyet mint ilyen kinevez, köz­funkozionáriusok, állami hivatalnokok. Ha pedig ők állami alkalmazottak, akkor azt hiszem, nincs vétség a tekintetben, hogy ők a közös kormány közegei, mert ezek oly alkalmazottak, a kik al­kalmazva vannak állami hatóságoknál és hivata­loknál, a kik az állam nevében az államvasutak fölött a felügyeletet gyakorolják, hogy tehát mindezek az alkalmazottak állami hivatalnokok és azokat a funkcziókat teljesiti, a melyeket az államhatalom rájuk ruház, tudniillik a vasúti felügyeletet, önök nevezhetik ezeket a vasutakat magánvállalatnak, de nem titkolhatják el, hogy az államvasutak alkalmazottai a közös kormány orgánumai, épp ugy, mint a posta és távirdák hivatalnokai. (Ugy van!) Ezért ezen alkalma­139 zottakra, mint a közös kormány orgánumaira, is kiterjed a kiegyezésnek 57. §-a. (Elénk fél­kiáltások balfelől: Nem áll !) Pribicsevícs Szvetozár: Bizonyítsák azt be ; nem lehet csak beszélni ! LorkovíCS Iván : A vasutak felső igazgatási hatósága a kereskedelemügyi miniszter. Vájjon tagadhatják-e azt, hogy a minisztérium nem-e a közös kormány orgánuma ? Azt hiszem, hogy nem! Ennek folytán kénytelenek beismerni, hogy a kereskedelemügyi miniszterre, mint a magyar államvasutak legfelsőbb igazgatási ható­ságára is kiterjed a kiegyezésnek 57. §-a. Kény­telenek beismerni, hogy az államvasutak igazgató­ját a minisztérium előterjesztésére a király nevezi ki. Nem mondhatják, hogy az magánhivatalnok, hanem az állami orgánum, a kire ennek folytán a kiegyezés 57. §-ának intézkedései vonatkoznak. Egy hang a jobbközépen: Igaz vagy nem ? (Felkiáltások balfelől: Nem igaz !) Lorkovics Iván : Nem tagadhatják továbbá, hogy a többi hatóságok, a melyek igazgatási és felügyeleti jogot a vasutak felett gyakorolnak, is közhatóságok, és hogy ezen hatóságok alkalma­zottai, á'lami hivatalnokok, tehát a közös kor­mány orgánumai, a mely a kiegyezés értelmében köteles horvát területen a végrehajtói hatalmat horvát nyelven gyakorolni. Ha tehát ők a közös kormány orgánumai, kétségtelen, hogy reájuk is a kiegyezés 57. §-a kiterjed. (Hangok : Ugy van !) A vasutak feletti felügyelet az általános állami organizmusnak egy nagy részét képezi, a mely ezen organizmustól el nem választható. Uraim ! Mit lehetne még felhozni az ellen, hogy a vasúti hi\ atalnokok közhivatalnokok ? (Hangok: Halljuk!) Nekem mindegy, hogy az állam­vasút az állam közintézménye-e, hivatala, ható­sága vagy vállalata ; az nekem egészen mindegy, mert mindez kötve van azon általános, a nyelvről szóló intézkedésekhez és törvényekhez, a melyek az államban érvényesek. Minthogy bebizonyítottam, hogy a vasutak közintézményt képeznek, hogy hivatalnokai állam­hivatalnokok és hogy reájuk a kiegyezés 57. §-a vonatkozik, azt hiszem, hogy feladatom egy részé­nek eleget tettem. Áttérek azon argumentumra, a mely azt mondja, hogy a vasutakon a magyar nyelv azért jogosult, mert ez az általános állami nyelv szent István koronájának területén. Uraim! Az a teória, a mely azt állítja, állítá­sának alapjául a magyar állam egységét veszi. És tényleg, ha egy egységes államban volnánk, akkor természetesen csak egy egységes állami nyelvről lehetne ott szó. És ép azért, mert ezen magyar-horvát közösségben ilyen nyelv nincs, ennélfogva, uraim, egységes magyaT sincs. Én az egységes állam teoretikus és részleges tagla­lásába nem bocsátkozom. Csak egyre térek ki. Mikor dr. Polit országgyűlési képviselő itten Magyarország és Horvátország közötti kiegye­zést magyar nyelven idézte és azon mon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom