Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-178

435 latok is lehessenek, hogy magánvállalatok jellegével birhatnak. Oly lényeges különbség van az >>állami» és a »magán« fogalom között, hogy ez a két szó soha egymás mellé nem sorakozhatik, hogy sohasem jelenthet ugyanegy fogalmat. Ez contradictio in adjecto ! Egyébiránt ha Magyarország ilyen felfogással lehetne is az állami vállalatokról, én azt tartom, hogy az állami magánvállalat fogalma akkor sem lenne semmiképen vonatkoztatható az állam vasutakra. A vasutak ebben az irányban semmi esetre sem hasonlíthatók össze más állami vállalattal, valamely eminenter állami pénzügyi vállalattal, még pedig azon feladatnál fogva, a melyet a vasutak az államban teljesítenek. Uraim, az államvasutak oly fontos és az állam mai közgazdasági életére annyira szükséges intézményt képeznek, hogy az egész kontinensen kivonják magukat a magánvállalat fogalma alól. Nem létezhet állam, a melyik nem volna kötelezve arra, nyilvános közgazdasági érdekekből, hogy a vasutak építését szabályozza nemcsak, hanem hogy azokat építse is, és hogy a vasutak igazgatását átvegye. Ez manapság ki van zárva, ez manapság lehetetlen. Én — ha egy kissé visszatérek erre — emlékeztetni akarom önöket arra, hogy valamikor az iskolák, hogy valamikor az oktatás sem tartozott az állami feladatok közé. Kicsoda és hol fog tanitani, hogyan és mit fog tanítani az, az eg)^eseknek volt a dolga és az iskola, mint olyan, magánvállalat volt. Időközben a kultúra, a művelődés szükségessége és a demokratikus szellem annyira előrehaladt, hogy az államtól követelték, hogy a saját kezébe vegye az oktatás ügyét, azon egyesek oktatását, a kik ezt az államot alkotják. így keletkeztek a nyilvános iskolák, keletkeztek a nyilvános állami oktatási intézetek, keletkezett a közoktatási politika és manapság nincs senki az egész %

művelt világon, a Id azt merné állítani, hogy az iskola az államnak magánvállalata és hogy nem teljesiti az államhatalomnak eminenter közjogi funkczióját. Surmin György : Ugy van ! Igaz ! Lorkovics Iván : Ugyanez a jelenség mutatkozik a vasutaknál is. Manapság a vasutak ugyanazt a helyet foglalják el az állami életben, a melyet már régen elfoglaltak abban az iskolák. Manapság a vasút egy nyilvános közintézmény, manapság a vasutak állami funkcziót teljesítenek. Manapság az állam nem csukhatja be szemét saját állampolgárainak a forgalom tekintetében felmerülő szükséglete elől, manapság az állam nem tagadhatja meg a maga segítségét, ha fontos általános nemzetgazdasági érdekek kívánják, hogy bizonyos irányban, bizonyos helyen vasút építtessék. Az állam köteles, hogy saját polgárainak ilyen forgalmi szükségletét kielégítse és ezen az alapon lett a vasút közintézménynyé. (Helyeslés a jobbközépen.) ^jJÍHa tekintetbe méltóztatnak venni az iskolák áUamositását, ha tekintetbe veszik a vasutak államosítását, a mely mindinkább előrehalad, látni fogják, hogy itt egy nagy proczesszus van folyamatban, a melyet most átélünk, látni fogják, hogy itt szó van az állam szoczializácziójáról általános nemzeti érdekben, hogy itt szó van arról, hogy az állami kötelességek kiterjesztessenek uj, eddig még nem létező területekre. Ennek a proczesszusnak nem fog tudni ellent állani a magyar állam sem, legkevésbbé lesznek képesek ezt a proczesszust megakasztani az ilyen fikcziók a magánvállalatokról. (Zaj. Elnök csenget.) T. ház! Ez intézmények a vasútnak ezen nyilvánjogi jellegéből, a melyről most beszélünk, keletkeztek és fennállanak az állam javára bizonyos jogok, a melyek az államot megilletik a vasutakkal szemben. Ezek a jogok egy fogalomban nyernek kifejezést, ez pedig az államnak vasúti fenhatósági joga. Ezt a vasúti fenhatósági jogot gyakorolja Németország és Ausztria is. Francziaország és OfaszországJ|is és ugyanezt az állami fenhatósági jogot gyakorolja az az állam is, a melyik az ő vasutait magánvállalatának nevezi, (Elénk helyeslés a jobbközépen.) ámbár ez oda vezetne, hogy azt lehetne gondolni, hogy az állam a maga fenhatósági jogát egy magánvállalat kezébe tette le. Uraim ! Az államnak fenhatósági joga a vasutak tekintetében magában foglalja a vasutak fölötti felügyeleti jogot és a vasúti igazgatási jogot. A vasút szervezi a maga közegeit, a melyek ezen fenhatósági jogát gyakorolják. Az állam szervezi a maga hatóságait és talán senki sem fogja kétségbe vonni, hogy ezek állami hatóságok, a melyek az államnak ezen fenhatósági jogát gyakorolják — ő felállítja a maga közegeit, a melyek ezen vasúti fenhatósági jogánál fogva a vasúti ügyek kezelése felett őrködnek. Uraim! Ezen fenhatósági jogot gyakorolja Magyarország is, a mint azt mondottam. Többet is kell mondanom : ezt a fenhatósági jogot a horvátmagyar állami közösség gyakorolja. Magyarországon és Horvátországban ebben az állami közösségben fennállanak közegek, fennállanak állami orgánumok, fennállanak hatóságok, a melyek az állam nevében gj^akorolják ezt a vasúti fenhatósági jogot. Ezeket az orgánumokat kétségtelenül állami orgánumok, állami hatóságok szervezték. Magyarországon, tekintettel erre a felügyeletre, tekintettel funkczióra, a melyet az állam a maga fenhatósági jogának indokából gyakorol, fennáll a vasúti és hajózási főfelügyelőség, melyet a közlekedésügyi miniszternek 1881. évi január 2-iki 15. számú rendelete szervezett és ugyanennek a miniszternek 1881. évi márczius 14-iki 559. számú rendelete reorganizált. A további felügyeleti hatóságot Horvátország és Magyarország területén, (Zaj. Elnök csenget.) mely a vasutak tekintetében a felügyeletet gyakorolja, a magyar miniszteri biztosok kéjaazik. Uraim! Én azt hiszem, hogy önök közül senki sem fogja tagadni, hogy a vasúti és hajó55*