Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-176

355 valamely politikai párthoz csatlakozzék ? Ma önöknél a Kossuth-párt van többségben. Es ma senkisem tiltaná a vasúti alkalmazottnak az ezen párthoz való csatlakozását, ele előfordulhat, a hogy ma már minden változékony, különösen a politikai pártok, hogy ez a párt kisebbségbe jut majd, hogy kormányra jusson egy másik párt, akkor az alkalmazottat elbocsátják, hogyha ezehelső pártnak hive maradna. S igy ez a szegény alkalmazott azt se tudná, hogy mit kezdjen s akkor jobb volna ha semmiféle politikai jogok neki nem adatnának, mikor már az ilyen intézményekkel szabad meggyőződésétől megfosztatik, mert nem járhat el, mint ember, szabad akarata szerint, hanem ugy, a hogy parancsolva lesz, ha nem cselekszik parancsszóra, akkor már tudja, hogy mi vár reá. így volt ez minálunk Horvátországban számos éven át, s azt gondolják, hogy ez jó volt s hogy ugy az önök, mint a mi viszonyainkra nézve hasznos volt ? Magdics Péter: Ez keltette a magyarok elleni gyűlöletet. Modrusán Gusztáv : Továbbá az áll (olvassa) : »Az alkalmazott valamely jelölt megválasztása érdekében mozgalmat nem.szervezhet, hiveket nem toborozhat.« Tehát szabadon nem mozoghat, szavazni pedig talán kénytelen. Politikai meggyőződése nem fog befolyásoltatni, hogy szavazhasson, de nem szabad neki valamely jelölt érdekében mozgalmat szervezni, vagy hiveket toborozni s barátjainak azt mondani : »Ez az ember nekem tetszik, ő a politikához való művelt, hazánkért sokat tehetne, miért nem szavaznál te is ő reá ? »Ha az ilyen alkalmazottat feljelentik, a legnagyobb baj érheti. Állását veszítheti. Továbbá az áll (olvassa) : »Az alkalmazottat azért, mert politikai jogait a törvényes határok között bizonyos irányban gyakorolta, bárminemű hátránynyal sújtani szigorúan tilos.« Tehát nem tiltatik neki, hogy politikai jogait gyakorolhassa, és mégis tudtára adható : ha nem teszesz igy, akkor vigyázz magadra. Egyik oldalon megengedtetik neki, a másik oldalon tiltatik. Harmadszor nem szabad barátját rábeszélnie, hogy erre vagy amarra a jelöltre szavazzon. S ha a választásnak vége van akkor, ugy mondják, nem lesz semmi baja. De a választás előtt feljebbvalója megfoszthatja őt szolgálatától. Novoszeló Mátyás : Ezek tantalusi kinok ! Modrusán Gusztáv: Ilyesminek nem volna szabad soha egy törvényjavaslatban benne lennie. A 29. §. azt mondja (olvassa) : »Az alkalmazottak körében bármilyen egyesület létesitése csak a kereskedelemügyi miniszter előzetes engedélyével készíthető elő«. Mit érthet az ember ez alatt az »egyesület« alatt ? Talán valami jótékony humanitárius vagy talán valami temetkezési egyesületet. (Nevetés a jobbközépen.) Mindenféle van. Ha tehát valamely alkalmazott egy ilyen társulatnak tagja akarna lenni, előzőleg kellene a kereskedelemügyi miniszter engedélyét kikérnie, az egyesületnek magának pedig nem szabad alakulnia a miniszter engedélye nélkül. Azt már meg fogják engedni, hogy az egyesülés kiváló hatással van az emberekre s hogy az ember, mint egy egyesületnek a tagja, sokat tehet ugy magának, mint családjának, mint a hazának. Lehet nekünk gazdasági egyletünk, külön böző szövetkezeteink, és a többi. Tehát neki nem volna szabad ilyen társaságba belépnie, hogy ha nincs engedélye hozzá. Ö nagyméltósága, Kossuth miniszter ur liberális ember. Ő az ilyen csekélységekre nem fog nézni, de utána jöhet egy más ember, a ki azt mondhatja : én ezt nem engedem meg. Akkor az ilyen embert felfüggesztik. Egy más minisztérium nagy ellensége lehet a jogoknak. Azért nem kellett volna ilyen dolgokkal előállani, lehetett volna ugyanazt rendeleti utón is elérni. Továbbá az foglaltatik e szakaszban (olvassa) : »Az alapszabályok tervezete mindaddig nem terjeszthető jóváhagyás végett a kereskedelemügyi miniszter elé, mig ahhoz az érdekelt vasúti igazgatóság vagy vasutigazgatóságok hozzá nem járulnak.« Tehát még a miniszter sem adhatja meg az engedélyt, hogyha a vasúti igazgatóság ahhoz előzőleg hozzá nem járul. És mi tudjuk, hogy a mi vasutaink igazgatóságainál, különösen a magasabb állásokban, igy pl. Zágrábban vannak emberek, a kik nem ismerik sem a mi politikai pártjainkat, sem a viszonyokat, a melyek országunkban uralkodnak. A mint már mondottam, az idegen hivatalnokok hozzánk jönnek,nem ismerik a mi viszonyainkat, sem jDedig egyes egyesületeinket. S azért nem birják ezeket a szabályokat elfogadásra ajánlani. S igy senki sem érheti el az ilyen egyesületeknek a létesitését (olvassa) : »A kereskedelemügyi miniszter az alapszabályokat a belügyminiszterrel, Horvát-Szlavonországban a bánnal egyetértve hagyja jóvá. A kereskedelemügyi minisztert a vasutigazgatás érdekei szempontjából minden ilyen egyesülettel szemben főfelügyeleti jog illeti meg. Jogában áll neki azokat, ha a szabályaiknak meg nem felelő irányban működnek, a belügyminiszterrel, Horvát-Szlavonországokban a bánnal egyet értve feloszlatni. Az alkalmazottak nem lehetnek olyan egyesületek tagjai, a melyeknek törekvése a kereskedelemügyi miniszter ur megítélése szerint a vasúti szolgálat érdekeivel össze nem egyeztethetők.* Szeretném tudni, mit akarnak ezzel elérni. A vasutaknál van sok munkásember, a ki, egyesületeket alapítandó, családi viszonyait szabályozni és jövőjét biztosítani akarja. Hát ezeknek tiltva legyen ilyen egyesületekbe belépni ? Kénytelen legyen mindenkor a kormány engedélyét ahhoz kérni ? A 30. §. a szolgálati vétségekről szól. Az alkalmazottak ezen szakasz szerint ki vannak szolgáltatva feljebbvalójuknak, ez megítéli magaviseletüket, munkájukat s ha neki nem tetszenek, s politikai véleményével össze nem egyeztethetők, 45*