Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-176

338 fjü. országos ülés 1907 június 15-én, szombaton. esztendő múlt el és még mindig nincs törvényünk ezen fontos alkotmányjogi kérdésben, sőt, a mint tájékozva vagyok, az alkotmánybiztositékok tekintetében felvett javaslatok között sem szerepel az egyesülési és gyülekezési jog törvényes szabályozása, Pedig igen nagy szükség volna ezekre, mert a változó kormányok, a változó szellem szerint különböző módon kezelik a kérdést. Jelenleg minden túlzás nélkül megállapítható az, hogy a munkásokkal szemben, a munkások szervezeteivel, egyesületeivel és gyülekezeteivel szemben igen mostohán és sokszor jogellenesen kezeli a kormány ezt a fontos jogot. A legutolsó három hónapban, márczius, április és május havában, 22 munkásszervezet ellen indítottak vizsgálatot, 35 szervezetet függesztettek fel, 63 szervezetet oszlattak fel és 63 egylet megalakulásáról szóló bejelentést nem vettek tudomásul. Megengedem, hogy ezen hatósági határozatok között lehetett akárhány olyan, a mely alapos és jogos, de pozitív bizonyítékaim és okmányaim vannak arra nézve, hogy általában igen lazán kezelik ezt a kérdést a közigazgatási hatóságok és akárhányszor gyakorolják ezen tilalmi jogukat a nélkül, hogy arra komoly indokuk volna. Érdemes és szinte mulatságos ezen határozatok közül egyet-mást ismertetni annak jeléül, hogy mi itt teóriákat hirdetünk, elveket vallunk, kinn a jteriferiákon és sokszor a belügyminisztériumban is pedig egészen máskép gondolkoznak és kezelik ezt a kérdést. Hogy milyen nevetséges indokokból szokták a gyűlésekről szóló bejelentést tudomásul nem venni, vagy hogy hatósági stílussal éljek. »el tiltani*, a mihez tulajdonkópen nincs is joga a hatóságnak, arra nézve hivatkozom pl. Torontálmegyében a jmnesovai járás főszolgabirájának 715. és 590. számú, ez idén kelt végzéseire, a melyekben a pancsovai főszolgabíró a betiltó határozatot azzal indokolja, hogy Pancsován elég jó dolga van ugy is a munkásnak, felesleges ott népgyűlést tartani. (Félldáltásolc: Igaz !) Nem bocsátkozom annak vitatásába, hogy igaz-e ez, de mindenesetre sokkal igazabb az, hogy ilyen módon nem lehet és nem szabad indokolni egy szabályszerűen bejelentett népgyűlés tudomásul nem vételét. Itt vannak azután Torontál megyében a törökbecsei, bánlaki és zsombolyai szolgabiráknak 3682,, 1256. és 3635. számú ez idén hozott végzései, a mely határozatok lényegileg azon okból utasítják el a népgyűlés iránt bejelentett kérvényeket, hogy már ugy is van ott munkásszervezet, teljesen felesleges tehát gyűlést tartani, továbbá, hogy a népgyűlés iránt bejelentett kérvény nem tartalmazza az előadó nevét. Itt vannak a vaáli fó'szolgabiróságnak 2183., 2148., 2149., 2232. számú idei végzései, a melyekkel a bejelentett népgyűlést azért nem veszi tudomásul, mert tárgyánál fogva, — t, i. a cselédtörvény lett volna napirendre kitűzve — (olvassa):. »csak a nép nyugalmának és békéjének megzavarását, és igy a közrend és közcsend megzavarását idézné elő,« továbbá, »mert a bejelentők személyi viszonyai nem mutatják azt, hogy megbízhatók volnának«. (Felkiáltások balfelöl . Ez elég ! Ebre bizni a hájat ?) Az adonyi járás főszolgabírója azért tiltja be 2154., 2264. és 2265. számú idei végzéseivel a népgyűlést, mert a bejelentők a kérvényben nem jelölték meg az elnököt, a ki a népgyűlést vezetni fogja, pedig köztudomású dolog, hogy a népgyűlés szuverén módon maga választja meg az elnökét. Mezőfi Vilmos : Ilyen csodabogarak születnek nálunk! Pető Sándor: Még sokkal érdekesebb az adonyi főszolgabírónak 1907-ben kelt 53. sz. végzése, a mely az általános választói jog tárgyában bejelentett népgyűlést azért nem veszi tudomásul, mert (olvassa): »az uj országgyűlés túlnyomó többségének programmjában úgyis benfoglaltatik és úgyis meg fogják csinálni.« (Derültség.) A j>estmegyei hatóságok, (Sálijuk! Halljuk!) igy a biai főszolgabíró 2485. számú, továbbá a pestmegyei alispán 2472. számú, a váczi főszolgabíró 5871. számú, a pomázi főszolgabíró 2761. számú, a váczi főszolgabíró 5749. számú, az alispánnak 1099. számú idei határozatai a magyar földmunkások országos szövetségének helyi csoportja megalakítása czéljából bejelentett népgyűlést azért nem veszik tudomásul, mert az ilyen helyi csoportok városokban alakithatók ugyan, de helységekben, községekben nem. A mezőcsáti főszolgabíró 995. sz. továbbá 2005. sz. végzései azért nem engedélyezik a népgyűlést, azért tiltják azt be, mert a gazdasági helyzet megbeszélése tárgyában bejelentett népgyűlést a hatóság előtt ismert oly egyének jelentették be, a kik a munkásnépet a munkától való tartózkodásra szokták izgatni. Továbbá mert azok, — a cseléd-törvény nyilvános népgyűlésen való megvitatása volt napirendre tűzve — a kik bejelentették, nem voltán cselédek, tehát a cselédtörvény által közvetlenül érdekelve nincsenek. Mezőfi Vilmos: A cselédeknek meg nem szabad! Pető Sándor: ISTagykikinclán 315. sz. a. végzésével a főszolgabíró azért nem engedélyezte a népgyűlést — az ő stílusa szerint — mert, úgymond »nem adom meg az engedélyt az ünnepre való tekintettel«, mert ünnepnapon nem kell népgyűlést tartani. Igen érdekes az az álláspont, — és ebből tanulhatnának sokan — a melyet a bácsmegyei hatóságok elfoglalnak, nem mondom: mindannyian, de az előttem fekvő végzések szerint. A bács-almási főszolgabíró 3590., 2660. és 1969. számú határozataival megállapítja . . . (Felkiáltások: Miért olvassa a számokat?) Azért, hogy ellenőrizhessenek, mert elkérhetik tőlem ezeket a végzéseket.