Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-176

176. országos ülés 1907 Ugyancsak június 12-éről Mérey Lajos indítványa (olvassa) : »Utasitja a képviselőház a kormányt, terjeszszen be a jövő ülésszak folyamán a váltó-, a kereskedelmi-, az uzsora- és a végrehajtási törvények módosításaira vonatkozó törvényjavaslatokat oly irányban, hogy a földbirtokososztály, s kivált a kisgazdák, valamint a kisiparosok és általában a törvények tömkelegében tájékozatlan állampolgárok, a perjog alakiságai által vagyonúkban oly könnyen károsíthatok, sőt attól megfoszthatok ne legyenek, és különösen : 1. hogy a szenvedő váltóképesség korlátoztassék, ellenben a váltó perbeli védelem megkönnyítessék, s a védekezési határidők kiterjesztessenek ; 2. a kereskedelmi perek, az alperes lakhelyén illetékes bíróság előtt inditandók legyenek ; 3. az uzsora vétsége minden alakjában hivatalból is üldözendő legyen ; 4. a birói végrehajtási eljárásban, a gazdasági élő és holt felszerelés, tartozék és készlet csakis az illető ingatlanokkal együttesen és elválaszthatatlanul legyen zár alá vehető és elárverezhető ; 5. a jelenlegi végrehajtási törvény 156. §-ának a) és d) pontjai hatályon kivül helyeztessenek ; 6. a kisiparosok iparűzései ugy a közterhek, mint a magánadósságok miatti végrehajtásokkal szemben, a létminimum határain túl is, az eddiginél fokozottabb mérvben megoltalmaztassanak.* Ugyancsak június 12-éről kelt a Baross János indítványa, mely így szól (olvassa) : »1. Ha állami, alapítványi vagy bármi közjavak eladásra kerülnek, azok elsősorban községek vagy környékbeli kisgazdák és munkások részére adassanak el. 2. A dunántnli és sikvidévi hitbizományok, melyek ma főleg nagy kiterjedésű mezőgazdasági tömböket kötnek le és igy a parasztság terjeszkedését akadályozzák, holott az erdővidékeken alig van hitbizomány, — (Zaj. Elnök csenget.) a perifériákra, főleg erdélyi és felvidékierd őbirtokokra helyeztessenek át. E folyamat megkönnyítése végett a szükséghez képest állami erdőbirtokokkal is kicseréltessenek. Az igy felszabaduló hitbizományi területek egy állami telepítési akczió czéljaira használtassanak fel, — az Okolicsányi féle indítvány értelmében. 3. A hitbizományi intézmény jogi része is a modern követelményeknek megfelelőleg olyképen reformáltassék, hogy az ezentúl ne legyen a nemesség privilégiuma és ne legyen alapitható olyan hitbizomány, a melyben a szántóföld területe ezer holdnál nagyobb. (Elnök csenget.) Továbbá a hitbizományi birtokok hozadéki értékében a többi azonos fokú vérrokon is legalább bizonyos arányban örököljön; ugy ezen örököstársak kielégítésére, valamint hasznos beruházásokra is az érték bizonyos hányadáig a hitbizományok megterhelhetők legyenek és hogy a mindenkori haszonélvező az utód személyét leszármazói közül szabadon maga jelölhesse ki. 4. Földbirtokot ezentúl csak magyar állampolgár vehessen meg. A mely birtokos pedig nem lakik az országban, hacsak nincs külső állami június 15-én, szombaton. 317 szolgálatban, a rendes állami adó kétszeresét fizesse.* Ugyancsak június 12-ikéről kelt Okolicsányi László ezen indítványa : »Utasitsa a képviselőház a kormányt, hogy terjeszszen elő törvényjavaslatot az iránt, hogy eladásra kerülő mezőgazdasági birtokok az állam által megvásároltassanak azon czélból, hogy azok megbízható telepeseknek kisés középbirtokokra osztva mint járadékbirtokok adassanak el oly pénzügyi megoldás mellett, hogy e telepítések életképesek legyenek és oly jogi elvek szerint, a melyek egyrészt a telepes-családok fenmaradását biztosítják, másrészt a telepesbirtokoknak örökösödés következtében való eldarabolását kizárják. Ugyanezen törvényjavaslatban történjék intézkedés az iránt is, hogy oly települők, a kik annyi vagyon felett sem rendelkeznek, a mennyi ilyen járadékbirtok megszerzéséhez szükséges, hosszú lejáratú haszonbérleteket kapjanak, a melyeknél az évi haszonbér akképen állapítandó meg, hogy abban a vételár törlesztése is benfoglaltatván, a haszonbérnek bizonyos hosszú időn át való fizetése által a települők a tulajdonjogot megszerezhessék. Ugyanezen elv alapján létesíttessenek hosszú lejáratú haszonbérletek olyan kis- és középbirtokosok részére is, a kik birtokukat annak túlterheltsége miatt megtartani és okszerűen kezelni nem képesek s azokat az államnak megvételre azon czélból ajánlják fel, hogy ugyanazon birtok nekik az előbb említett vételár törlesztéssel egybekötött haszonbérletként adassék át.« Június 13-áról Eitner Zsigmond és Csizmazia Endre indítványa: »Tekintettel arra, hogy az 1884 : XVII. t.-cz. több mint 20 éves tapasztalat szerint nem mutatkozott alkalmasnak a kisipar fellendítésére, sőt az napról-napra hanyatlik ; tekintettel arra, hogy a hanyatlásnak oka főleg a jelzett törvény többrendbeli helytelen rendelkezésében és hiányában rejlik s különösen abban, hogy az iparűzés megfelelő és a jelenleginél szigorúbb képesítéshez kötve nincs s a kisipar a tisztességtelen verseny és a külföldi selejtes ipar áruinak versenye ellen védelmet nem nyer : a képviselőház utasítja a kereskedelemügyi minisztert, hogy az érintett helytelen rendelkezéseket és hiányokat orvosló uj ipar-törvényjavaslatot netáni szakszerű véleményezés után mielőbb terjeszszen a ház elé. Hasson oda, hogy a kisipar minél előbb anyagbeszerző, elárusító és hitelszövetkezetek létesítése által erőt nyerjen, a katonai és egyéb szállitásokbaii az eddiginél nagyobb mérvben részesittessék és a szállítások a kisiparok részére ne egy évre, de hosszabb időre biztosíttassanak. Június 13-ikáról Farkasházy Zsigmond, Lipthay Sándor és Szász József indítványa: »Utasitsa a ház a kormányt oly törvényjavaslat előterjesztésére, mely minden, 700 koronánál kisebb jövedelemmel biró honpolgár teljes adómentességét biztosítja; a progresszív adót megvalósítja ; a II. oszt. kereseti adót eltörli; az adóbehajtást