Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.
Ülésnapok - 1906-174
17b. országos ülés 1907 június 13-án, csütörtökön. 229 laltattak, azonban az átdolgozás daczára is nagyon sok olyan sérelmes intézkedés van benne a mely minden indok nélkül szorítja meg az állampolgárok szabadságát. Hisz még lakás tekintetében is megszorítja a vasúti tisztviselő azon jogát, hogy hol lakjék, mert csak felsőbbségének engedélyével lakba tik a vasúttól távolabb. Mi köze ehhez az államnak ! A családtagok és az illető vasúti tisztviselők felügyelete alatt álló személyek foglalkozása tekintetében is jogot ad a miniszternek, hogy az illetőt magánfoglalkozásától esetleg eltiltsa. Én azt hiszem, hogy az illető államvasuti tisztviselő csak saját munkáját adta oda, a mivel nem adott jogot a miniszternek, hogy beleszólhasson abba, hogy a család tagjai és a felügyelete alatt álló személyek milyen foglalkozással szerzik mindennapi kenyerüket. Továbbá egyáltalában nincs semmi értelme annak, hogy a miniszter ur a jóléti intézmények megalkotásába is beleszóljon és ne csak attól tiltsa el a vasúti tisztviselőket, hogy haza- és nemzetellenes egyesületek tagjai legyenek. Utóvégre, ha önök azt hiszik, hogy ilyen intézkedésekkel meg fogják menteni a hazát, hát boldoguljanak abban a bitben; azonban bármilyen nagy volna félelmük attól, hogy a vasúti tisztviselők majd visszaélnek jogaikkal, azt hiszem, a javaslat mégis túlmegy a korlátokon, ha még abba is beleszólási jogot ad a miniszternek, hogy eltiltsa az államvasuti tisztviselőket olyan egyesületekben való tagságtól, a melyeknek törekvései a kereskedelemügyi miniszter megítélése szerint a vasúti szolgálat érdekeivel össze nem egyeztethetők. Hogy hazaellenes és nemzetellenes egyesületekben való tagságtól eltiltatnak az államvasuti tisztviselők, ez jól van, de ilyen tág jogot adni a miniszternek, hogy azt mondhassa, hogy én ezt, vagy azt az egyesületi tagságot nem találom a vasúti szolgálat érdekeivel összeférhetőnek, szerintem nem lehet, mert hiszen ezen az alapon a miniszter azt is megteheti, hogy a vasutast valamely kaszinói tagságtól is eltilthatja. (Ellenmondások.) Bocsánatot kérek, erre joga van. A jogot megadtuk a miniszternek, és ha a jog meg van adva, akadhat olyan miniszter is, a ki azzal vissza fog élni. A félelem nem jó tanácsadó. S ugy látszik a sztrájktól való félelem indította a kereskedelemügyi kormányzatot arra, hogy ilyen reakezionárius intézkedést vegyen be a törvényjavaslatba. A magam részéről a vasutassztrájkot helyesnek nem tartom és nincs semmi ellenvetésem az ellen, hogy minden törvényes eszközzel iparkodjunk annak elejét venni. Ámde a sztrájkot lehetetlenné tenni semmiféle drákói intézkedésekkel és büntetésekkel sohasem volt lehetséges; a sztrájkot csak az által fogjuk lehetetlenné tenni, ha az államvasuti tisztviselőknek anyagi exisztencziáját biztosítjuk és ha az államvasuti tisztviselőknek emberi és politikai jogai minden tekintetben tiszteletben tartatnak. Éz pedig nincs meg, mert politikai jogaik bizonyos tekintetben meg vannak ugyan óva, de emberi jogaik sok tekintetben megszorításnak vannak alávetve. Ezzel a sztrájkveszedelemmel szemben két intézkedéssel védi a miniszter a közérdeket. Az egyik intézkedés az, hogy a vasúti alkalmazottat köztisztviselőnek minősiti minden tekintetben és pedig olyan széles körben, hogy igazán veszedelmesnek nevezhető ez az általánosítás. A második intézkedés pedig az, hogy a vasúti igazgatóságokat mint rögtönitélő bíróságokat feljogosítja az akár aktiv sztrájkban, akár pedig passzív rezisztencziában részes alkalmazottaknak azonnal való elbocsátására. Ezek az intézkedések — azt hiszem. — akár az egyik, akár a másik, jogosulatlan sztrájkokkal szemben elég védelmet nyújtanak. De vájjon a kereskedelemügyi miniszter ur azt hiszi, hogy elejét fogja venni a sztrájknak az által, hogy az alkalmazottakat obyan egyesületekben, való tagságtól fogja eltiltani, a melyek szerinte a vasúti szolgálat érdekeivel össze nem egyeztethetők ? Én azt hiszem, hogy ez vexácziókra fog vezetni. A fegyelmi eljárásra vonatkozó intézkedések garantálják azt, hogy az államvasuti tisztviselők minden tekintetben megfelelnek hivatásuknak. Mig az elsőfokon az államvasuti tisztviselők által választott tagok is részt vesznek a fegyelmi bíróságban, addig a második fórum már tisztán a kormánytól függő alakzat. Az a körülmény, hogy először ez a második fórum függőségi viszonyba kerül a kormánynyal szemben, másodszor jaedig, hogy annak tagjai nem állandóan lesznek kinevezve, hanem majd miniszteri rendeletekben lesz megállapítva, hogy mifyen időre neveztessenek ki. azt hiszem képtelenné teszi majd ezt a fórumot arra, hogy teljesen függetlenül Ítélkezhessek. Ott van azután a védelem megszorítása, illetőleg az ügyvédi képviselet kizárása. Az igazságügyi bizottság azt mondja, ez azért van indokolva, mert hiszen a köztisztviselő fegyelmi ügyeiben kollegiális bíróság ítél, nem pedig közhatóság. Én ellenben azt hiszem, hogy igenis olyan bírósággal van dolgunk, a mely közhatósági funkeziót teljesít. Egyáltalán nincs indokolva, miért kelljen a védelem teréről leszorítani azokat, a kik ahhoz értenek és rábízni olyanokra, a kik maguk is függő viszonyban vannak, mert az államvasuti tisztviselő mint védő, sem teljesen független. Azt hiszem, ezt a védelem szabadságával összeegyeztetni nem lehet. De, t. ház, hallottunk alkotmánybiztositékokról; ott van a közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztése. Miért nem utalják ezeket az ügyeket utolsó fórumban a független közigazgatási bíróság hatáskörébe, hogy az Ítélje meg: elmozdítandó-e vagy fegyelmi büntetéssel sujtandó-e az az államvasuti tisztviselő? Ugy látszik, az alkotmánybiztositékok olyan körben akarnak mozogni, hogy a minisztérium mindenhatóságát meg ne szorítsa és hogy a miniszterek ezentúl is azt csinálhassák, a mit akarnak. A fegyelmi intézkedések között foglaltatik egy igazán barbár intézkedés, olyan, a milyen modern törvénybe még fel nem vétetett. Ez azt
