Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-173

173. országos ülés 1907 test, i da povuku osnovu s dnevnoga reda, da se tako onemoguci uvrieda casti i ugleda kraljevine Hrvatske i kraljevine IJgarske eventualnim prihvatom ove zakonske osnove. Grospodo! Mi smo vam donieli rieckom rezolucijom palmumira odnosno stvorili smo u Hrvatskoj növi kurz. Prihvatite li vi tu palmu mira, to cemo i nadalje ostati dobri pi-ij atelji i saveznici, te ce mo se zajedno náci ondje, gdje to iziskuje zajednicki interes. 'He prihvattelli tu palmu i navjestite li nam otvoreni rat, kao na primjer óvom zakonskom osnovom, mi ga moramo primiti u interesu nase kraljevine pa cemo kao patriote i narodni zastupnici upotriebiti sva zakonita sredstva, da prihvat ovakova zakonske osnove zapriecimo. U hrvatski jezik ne mojte dirati! Jezik hrvatski je nasa svetinja. U obrani jezika mi se nebojimo nikakovih zrtava, mi nepoznajemo nikakovih zaj:>rieka, kojih ne bismo bili kadri za tu nasu svetinju do skrajnib granica svladati. (Tako je!) Da je tomu tako, dokazuje najbolje razlaganje g. profesora Vrbaniča, koji vam je kazao da su svi pokusaji, da su svi dosadanji atentati na svetinju naseg jezika ostali bez uspjesni. Jos jedanput u interesu pravde, u interesu slobode, casti i ugleda kraljevine nase Hrvatske, u interesu slobode i ugleda kraljevine Ugarske. na kojá se cesto pozivljete, ja vas molim, da zapriecite, da ova zakonska osnova postanje zakonom (Zivio! Zajos helyeslés és taps a jobbközépen.) Elnök: Ki következik szólásra? Hammersberg László jegyző: Gyuriss Emil! Gyuriss Emil: T. ház! (Felkiáltások balfelől: Hát magyarul is szabad itt beszélni ?) iSíéha! (Derültség.) T. ház ! Mindenekelőtt kijelentem, bogy a tárgyalás alatt lévő két törvényjavaslatot általánosságban elfogadom. Teszem ezt a kormány iránti bizalomból; de épen ez a bizalom kötelességemmé teszi azt is, hogy azokat a kifogásokat, a melyek jogosan tehetők ezen törvényjavaslat ellen, felhozzam azon reményben, hogy mivel azok tényleg reparálhatok, reparáltassanak is. A mi a vasutasok fizetésrendezését illeti, ez a törvényjavaslat nem csak engem, de a vasutasokat is általában kielégíti, és tényleg nagyon kevés kivánni valót hagy maga után. így tehát én is csak a legszűkebb körre szoritkozom ezen javaslattal szemben, és a vita előrehaladott stádiumára való tekintettel minden egyes kifogásomat csak nagy vonalakban fogom itt feltárni, és csak annyiban, a mennyiben azt az idő rövidsége megengedi. Nagyon szerettem volna, ha törvényileg rendeztetik a vasutasoknak azon óhaja, a mely a teljes fizetésnek megfelelő nyugdij elérésének határidejét leszállítja. Mert el kell ismernünk, hogy a vasutasok nehéz szolgálatot teljesítenek, és vannak közöttük olyanok, a kik ezen szolgálat közben KÉPVH. NAPLÓ. 1906—-1911. X. KÖTET. június 12-én, szerdán. 1Ö3 ugy az életüket, mint egészségüket állandóan veszélyeztetik. Ez a szolgálat sokkal hamarább teszi tönkre organizmusukat, sokkal hamarább teszi őket rokkantakká, mint ez bármely más szolgálatban történnék. Tehát megérdemelték volna a vasutasok, hogy a teljes fizetésnek megfelelő nyugdij elérésének határidejét a törvényhozás rövidebb határidőben állapítsa meg, mint a mennyi meg van állapitva a más pályákon működőkre nézve. (Helyeslés.) Mert hiszen nem látunk vasúti kalauzt vagy a vonatkísérő személyzethez tartozó alkalmazottat, a ki rövid pár esztendő alatt ne ment volna ezen szolgálatban egészségileg tönkre, és azért további szolgálatát már rendesen teljesen rokkant állapotban teljesiti. Ha mi a tanárokat, ezt a mindenkitől dédelgetett osztályt, a mely az év legnagyobb részét szabadságban tölti és nagy szünidőnek örvend, abban a kedvezményben részesítjük, hogy a teljes fizetésnek megfelelő nyugdijat már 30 esztendei szolgálat után biztosítjuk nekik, azt hiszem, hogy a vonatkísérő személyzetnek megadhatjuk ezt 20 évi, és a forgalmi szolgálatot teljesítő egyéneknek 30 esztendei szolgálat után. Teljesen osztom Reök Iván t. képviselőtársam azon nézetét, hogy méltánytalanság történt a vasúti alkalmazottakközül azokkal, a kik a mérnöki és jogi szakban vannak alkalmazva, és pedig azon oknál fogva, mert a VI. fizetési osztályba automaticze nem emelkednek. Ez reparatio in peius, mert sokkal rosszabb, mint volt az előző fizetésrendezés. És ha már valaki a vasúti szolgálatba magasabb és többrendbeli kvalifikáczióval lép> be, megérdemli, hogy ez a többrendbeli kvalifikáozió megfelelően honoráltassék is. (Helyeslés.) Sajnos, a fizetésrendezésnek egy nagyon kényes kérdésére nem térhetek ki, mert meg kell hajolnom az előtt az érv előtt, hogy az állam financziális helyzete nem engedi a nagyobb megterheltetést abban a tekintetben, hogy a fizetésrendezési javaslat visszaható erővel ruháztassék fel. (Halljuk.) Ha egyszer az állam pénzügyi viszonyai nem engedik, hiába, ez előtt meg kell hajolni. Ezzel egyúttal be is fejeztem mondanivalómat a fizetésjavitás tekintetében. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Gyuriss Emil : Áttérek most a szolgálati pragmatikára és itt elsősorban meg kell állnom a sokat inkriminált közhivatalnoki minősítésnél. T. ház ! Az előadó ur igen figyelemreméltó, igen szép beszédében, a mely igazán költői lendületű volt, azt hangoztatta, hogy a világos törvény áldás, a kétes törvény csapás. És a t. kereskedelemügyi miniszter ur azt tette hozzá ehhez a gyönyörű fejtegetéshez, hogy ő a vasutasok szolgálati viszonyait igazságosan és méltányosan akarja és óhajtja szabályozni. Már most, ha szemügyre veszszük e súlyos minősítést, a melynél igazat adok Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársamnak, hogy ezt nem nagyon köszönik meg a vasutasok, akkor tényleg kénytelen vagyok kitérni arra a két megjegyzésre, és azt mondani: sajnos, ebben a tekintet25