Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-172

166 172. országos ülés 1907 június 11-én, kedden. nyiben a képviselő igenis a tárgytól eltérőleg szólni akar, a 207. §. alapján megadni neki a módot arra, hogy ezt a háztól kérhesse s akkor a ház engedélyétől függ, hogy beszélhet-e az illető, igen vagy nem? A házszabályok 215, §-ának értelmezése tekintetében pedig méltóztassék az ellenzéki korunkban való méltányos eljárást megtartani, hogy t. i. valaki mindaddig magyarázhassa szavait, a mig a vita keretéből ki nem ment és szavainak értelmét helyre nem állitotta. Ezt rőfíel mérni sem nem lehet, sem nem szokás, ezt nem lehet korlátokba szorítani; az tisztán látható, hogy a vita érdekében beszélt-e az illető, vagy azért, hogy visszaéljen a szólásszabadság jogával. Én azt hiszem, hogy egyetlen ember sincs ebben a házban, a ki azt állítaná, hogy Vázsonyi Vilmos képviselőtársam össze-vissza fecsérelte az időt, beszélt csak azért, hogy az időt húzza. Ö azért beszélt, mert érdemre vonatkozó dolgai vannak, és országos érdek az, hogy ha érdemre vonatkozó kifogása van valakinek, azt megmondhassa. Mert haván egy testület, a hol a közvéleménynek, a közvélemény lelkiismeretének meg kell nyilatkoznia, ez a képviselőház s ez elől az utat elzárni nem szabad ; de ha szabad volna is, ez nem illik azon többséghez, a mely a maga többségét épen magáért a szólásszabadságért vivott küzdelemben szerezte. Csizmazia Endre: Mindenekelőtt kénytelen vagyok helyreigazitani azt a kijelentést, mint hogy ha a házszabályok felett minden alkalommal szuverén jog volna. A ház kötve van a házszabályokhoz. (Helyeslés.) Azt csak akkor változtathatja meg, a mikor arra időt enged maga a házszabály. De ez a házszabály nemcsak az elnököt, nemcsak a szónokot, hanem magát az egész házat egyaránt köti. (Helyeslés.) Már pedig a kérdés az, hogy a házszabályok az elnök urnak adnak-e igazat vagy nem. Az én véleményem szerint az elnök ur a házszabályoknak megfelelőleg járt el. (Igaz ! ügy van !) Hogy ez igy van, olvassuk el a házszabályoknak két szakaszát: a 207. és 215. §-t. A 207. §. világosan azt mondja, hogy a napirendre kitűzött tanácskozás megkezdetvén, attól eltérni csupán a ház engedélyével lehet. Az tehát világos, hogy ha valaki a ma napirenden levő kérdéshez felszólal és ettől a tárgytól, t. i. a vasúti törvényjavaslattól, el akarna térni, kérhetné a ház engedelmét, és ebben az esetben az elnök kötelessége volna, hogy feltegye a kérdést, vájjon a ház megengedi-e, hogy eltérjen a tárgytól vagy nem. Ezt írja elő a 207. §. Ezzel szemben.mit mond a 215. §. ? (Olvassa) : »Szót kérhetnek bármikor azok is, a kik szavaik félremagyarázását röviden helyreigazitani kívánják.* Ebben a szakaszban az, hogy ilyenkor is joga volna a képviselőnek, hogy kérje, a házat, hogy eltérjei) a tárgytól, nem foglaltatik. Erre a 207. §-t kiterjeszteni nem lehet, nem is szabad, sőt nagyon veszedelmes, mert — a mint az elnök ur nagyon helyesen mondotta — akkor odajutnánk, hogy a képviselő valamely tárgyhoz nem egyszer szólhat, hanem szólhat kétszer, sőt tizsaer. Ezt | pedig a ház nem engedheti meg. A házszabályok 207. §-a csupán csak a napirendre kitűzött tárgy feletti vitánál engedi meg, hogy ettől a tárgytól el lehessen térni, mig ellenben a 215. §. azt mondja, hogy a szónoknak szavai félremagyarázása esetén csak erre lehessen kiterjeszkednie, sőt tovább megy és egyenest kimondja, hogy: »mely alkalommal a vita tárgyához nem szólhatnak«. Ilyen tiltó rendelkezéssel szemben, mikor megengedő rendelkezés nincs, teljesen lehetetlen dolog az elnök ur magyarázatát helyesnek nem találni. Nem áll az, hogy a 207. §. a 215. §-ra is vonatkozik. A 215. §. a többiektől eltérő külön rendelkezést foglal magában, a mely önmagában külön értelmezendő. A mi pedig azt a megjegyzést illeti, hogy a ház régebben más eljárást követett, ez teljesen közömbös, mert a fennálló törvényekkel és a törvényerejű házszabályokkal szemben ellenkező gyakorlatnak nem szabad kifejlődnie, ha pedig kifejlődött, az elnök, a kit a házszabályok alapján választottunk meg, köteles gondoskodni arról, hogy ezek a kinövések .... Zboray Miklós: Ez nem kinövés ! Ez a ház gyakorlata 1 (Zaj. Elnök csenget.) Csizmazia Endre: .... köteles gondoskodni arról, hogy a házszabályok helyesen, ugy a mint azok megalkotva vannak, értelmeztessenek. Ha a ház szükségesnek tartja, akkoT változtassa meg a házszabályokat, de a mig ezek fennállanak, ezek szerint kell eljárni. (Helyeslés.) Egry Béla jegyző: Goldis László ! Goldis László : T. ház ! Kötelességem nekem is felszólalni a házszabályok 207. és 215. §-aihoz, mert a ház nem engedheti meg, hogy megállapittassék az elnöknek azon joga, hogy az elnök tetszésétől függjön, hogy felteszi-e a kérdést arra nézve, hogy az illető szónok a tárgytól eltérhessen. Sehol a házszabályokban nincsen meghatározva, hogy melyek azok az esetek, a melyekben az illető szónoknak joga van a háztól az engedelmet kérni. Ha már most bármilyen czimen kéri az illető szónok azt az engedelmet, hogy beszéljen olyan dolgokról, a melyek felszólalásának tulajdonképeni tárgyán kívül esnek s ha a szónoknak ez a joga elvonatik, azt hiszem, ez a szólásszabadság jogának megszűkitése. Én a szólásszabadság jogának elsősorban vagyok barátja és azt hiszem, nagyon jól fejtette ki Lengyel Zoltán képviselő ur, hogy ettől a háztól, ettől a többségtől, mely a házszabályok védelmében került uralomra, a házszabályok kiaknázásával, a házszabályok adta jogok [elhasználásával, ettől a háztól igazán különös színben tűnik fel, ha a házszabályokat ilyen reakczionáriusan értelmezi. Midőn Vázsonyi t. képviselő ur szavainak helyreigazítása czimén szót kért, akkor ő neki van elsősorban joga arra, hogy megítélhesse, mennyit kell neki beszélnie azért, hogy helyreigazíthassa szavainak félremagyarázását. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Röviden !) A rövidség 'és a hosszúság nagyon relatív fogalom. A házszabályok mondják, hogy röviden I fejtse ki, de egy tárgy lehet olyan természetű,