Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-168

Í68. országos ütés 1907 június 5-én, szerdán. ? Következik a 66. §. Egry Béla jegyző (olvassa a 66. §-t). Elnök: Az előadó urak nem kivannak szólni. Van valaki szólásra felírva? Darányi Ferencz jegyző: Mezőn" Vilmos: (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: Ha senki sem kivan szólni, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 66. §-t változatlanul a munkásügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 67. §. Egry Béla jegyző (olvassa a 67. §4). Elnök: Az előadó urak nem kivannak szólni. Kiván-e valaki szólni? Egry Béla jegyző: Hammersberg László! Hammersberg László: Nem kívánok szólni. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 67. §-t a munkásügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentein ki. Következik a 68. §. Egry Béla jegyző (olvassa a 68. §-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 68. §-t változatlanul a munkásügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 69. §. Egry Béla jegyző (olvassa a 69. §4). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 69. §-t változatlanul a munkásügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 70. §. Egry Béla jegyző (olvassa a 70. §4). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 70. §-t a munkásügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. A törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatott. Azonban hátra van még a munkásügyi bizottság határozati javaslata, a mely azt czélozza, hogy a kormány felhivassék, hogy a cselédlakások épitésénél nyújtandó könnyítésekre nézve tervezetet mutasson be. (Elénk helyeslés). Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a munkásügyi bizottságnak ezt a határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a képviselőház a munkásügyi bizottság ezen határozati javaslatát elfogadja. Ezzel most már maga a törvényjavaslat és a törvényjavaslattal kapcsolatban benyújtott kérvények is elintézést nyertek. (Fölkiáltások: Éljen Darányi! Elénk éljenzés és taps.) Javaslom, hogy a törvényjavaslat harmadszori olvasását a képviselőház legközelebbi ülésének napirendjére kitűzni méltóztassék. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet létesítése iránt 1905. évi június 7-én Kómában kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 416, 478) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Bernát István, előadó; Igen t. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Azon súlyos válsággal szemben, a melybe az európai mezőgazdaság a legutóbbi, mondjuk, három évtized alatt jutott, számos orvosszert eszeltek ki és igyekeztek az életbe átvinni, a melyek a mezőgazdasággal foglalkozó rétegek helyzetét javítani, esetleg a jelenleginél magasabb fokra emelni lettek volna hivatva. Bátor vagyok utalni arra, hogy e tekintetben sok belpolitikai intézkedés történt, mint pl. az adóügyeknek a mezőgazdaságra vonatkozólag való könnyítése, itt-ott egyes adóelengedések, továbbá telepítések, parczellázási kérdések, a hitelügynek szervezése és könnyebbé tétele. Második csoportjába tartozik ezen intézkedéseknek az, a mely a vámkérdésekkel foglalkozik és a mely az idegen versenynek megkötését a vámtételeknek emelésével igyekszik elérni. Szabad talán ezen a helyen és ebben a pillanatban utalni arra, hogy e tekintetben Magyarország már több mint 20 évvel ezelőtt kezdeményező lépéseket tett, a mennyiben az 1885-ben itt tartott kongresszusból kifolyólag gr. Apponyi Albert ur, a jelenlegi kultuszminiszter, boldogult gr. Károlyi Sándorral sokáig fáradozott egy középeurópai vámunió létrehozatalán. Ezt azonban az ellene tornyosuló akadályokkal szemben megvalósítani lehetetlen volt. Az a törvényjavaslat, a mely ez idő szerint előttünk fekszik és a mely a Rómában létesítendő mezőgazdasági intézetre vonatkozó megállapodások beczikkelyezését kéri, egy uj érát igyekszik a mezőgazdaság védelmére megindítani, t. i. a nemzetközi megállapodásoknak és a nemzetközi egyetértésnek éráját, azért, hogy egyesítve a különböző országok érdekelt feleit, az ő összetett akaratukkal olyan létesítményeket is kieszközöljön, a melyeknek megvalósítása idáig lehetetlenség volt. Utalnom kell arra, t. képviselőház, hogy ennek az intézetnek eszméje tulajdonképen magyar földön fogamzott meg, a mennyiben Lubin Dávid amerikai állampolgár az 1896-ban itt tartott mezőgazdasági kongresszus alkalmából lanszirozta először ezt az eszmét és aztán ki nem apadó szívóssággal és lelkesedéssel megnyerte 0 felségét, az olasz királyt ennek támogatására. Ezen a réven azután közel 40 európai