Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-170

170. országos ülés 1907 június 7-én, pénteken. 37 äz általam jelzett mindkét módon vette bizal­mas politikai kiadások számára igénybe.« Majd így szól: » Világos tehát, hogy a szóban forgó eljárás felelősségében osztozniuk kell a jelenlegi kormány most megnevezett t. tagjainak is.« T. ház! A dolog érdemébe belebocsátkozni, arra kiterjeszkedni egyáltalán nincs és nem is lehet szándékom. A zárszámadás-vizsgáló bizott­ság meg fogja tenni a maga jelentését, elő fogja adni a maga véleményét, azt a t. ház tárgyalni fogja és a t. ház bölcsesége fog a dolog érdemében határozni. Azonban ennek a kérdésnek'; az az egy részlete, a melyben a volt miniszterelnök ur a jelenlegi kormányra hivat­kozik és azt állítja, hogy a jelenlegi kormány is ugyanazt a praxist követi, . . . Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Dehogy követi! Hammersberg László: . . . olyan állítás, a melynek valódi, vagy pedig a tényekkel meg nem egyező voltát nézetem szerint nyomban konstatálni kell. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Azt a nyugtalanságot, a melyet ez a kijelentés ebben a házban és általában az egész ország­ban méltán okoz, 24 óránál tovább nem szabad fenforogni engedni. (Elénk helyeslés.) E meggyőződésből folyólag vagyok bátor a miniszterelnök úrhoz a következő interpellácziót intézni (olvassa): »Megegyezik-e a tényekkel gr. Tisza István volt miöiszterelnök urnak a képviselőház zár­számadás-vizsgáló bizottsága előtt, ennek a folyó hó 6-án tartott ülésében tett azon nyilat­kozata, hogy a jelenlegi kormány is követi azt az eljárást, mely szerint a magyar királyi állam­vasutak pénztárából bizonyos összegek a tör­vényhozás budget-jogának megkerülésével, a miniszterelnök részére költségvetésileg megsza­vazott rendelkezési alapba, ennek növelése ez ól­jából utaltatnak át?« (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a minisz­terelnök urnak. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. kép­viselőház! (Halljuk! Halljuk!) Én igen saj­nálom, hogy a zárszámadás-vizsgáló bizottság tegnapi tárgyalásainak során a mai kormány eljárására történt hivatkozás; sajnálom ezt azért, mert én közpályámon való működésem­ben azt tűztem ki feladatul, hogy a magam munkájából és erejéből éljek meg s mások tevé­kenységére hivatkozni, kivált hivatali elődeimére — azt hiszem, ezt egész politikai multam iga­zolja — sohasem szoktam, (Élénk helyeslés.) még talán addig a határig sem, a mint azt esetleg hivatali állásom feladatommá tenné. Sajnálom tehát, hogy ezen alkalommal reflektálnom kell és bizonyos ellentétet kell megállapítanom az előttünk működött kormányok — ez alatt értem épen a tegnap szóban forgott miniszter urak eljárását — és a mi kormányunk KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. X. KÖTET. eljárása között; de mivel rám hivatkozás tör­tént, ezt megállapítani kötelességemnek tartom. A kérdésnél nem fogok az inkriminált 550.000 koronára hivatkozni, hogy az miként tárgyaltassék; ebbeli véleményemet, hogy az ak­kori miniszter urakat miért nem tartom el­marasztalandólmak, majd a zárszámadás-vizsgáló bizottságban, a hol felkérés folytán megjelenek, fogom kifejteni. Most csak arra a kérdésre szo­rítkozom, hogy a mai kormánynak eljárása is ugyanaz-e, mint a mely ezen inkriminált 550.000 koronára nézve követtetett. (Halljuk! Hall­juk !) Én ebben a kérdésben már kétszer nyilat­koztam a t. ház előtt. Először 1906. évi októ­ber hó 10-én, a mikor sajtóügyek tárgyaltattak. A detailokba nem bocsátkoztam, azt mondot­tam (olvassa): »Én a magyar közélet szennyesét a kormánypadokról nem szellőztethetem, hanem igenis kellő óvatossággal és átmenet mellett kell a purifikácziót komolyan, határozottan és biz­tosan keresztülvinni.« Ugyanakkor azt mon­dottam (olvassa): »Hogy mi bizonyos pausálé­kat fentartottunk, bizonyos pausálékat meg­hosszabbítottunk, ennek oka az, hogy fennálló viszonyokat ugy alterálni, hogy rombolólag has­sunk, nem akartunk. Mi békés utón akarjuk ezt megoldani, de egyet megjegyzek, t. képviselő ur, s ez a közélet tisztaságában egy oly köte­lezettség, melyet nemcsak politikailag, hanem mint magánemberek is becsületbeli kötelessé­günknek tartunk: hogy sem én, sem miniszter­társaim az államilag rendelkezésünkre bocsátott, vagy államilag elszámolandó pénzeken kívül semminemű magándotácziót. hozzájárulásokat, semminemű sajtóczélokra igénybe nem veszünk.« (Helyeslés.) Később azután, ez évi január 31-én, újból kötelezettséget vállaltam, hogy csakis azon pénzekkel fogok anyagi téren kormányozni és fognak kormányozni társaim, a melyeket a törvényhozás bocsát rendelkezésünkre, a me­lyek részint olyanok, a melyekről elszámolni diskréczionális jogunknál fogva nem tartozunk, részint pedig olyanok, a melyekről a t. ház előtt itt el fogunk számolni. Én ugy tudom, t. képviselőház, hogy annál az 550.000 koroná­nál, a melyről a zárszámadási bizottságban szó volt és a melynek ügye talán a sajtó közle­ményeiből ugy keletkezésében, mint a kérdés minden fázisában a t. ház minden tagja előtt ismeretes, a kérdés egyszerűen a körül forgott, hogy a törvényhozás által elszámolás kötelezett­sége mellett adott összegek elszámolás nélkül felhasználhatók-e vagy nem? (Igaz! f Ugy van!) Ez a kérdés. (Igaz! Ugy van!) És erre, bo­csánatot kérek, bátor vagyok a t. háznak fel­világosításul annyit mondani, hogy semminemű elszámolás mellett adott összegeket sem köz­vetve, sem közvetlenül az elszámolási kötelezett­ség nélkül adott összegekbe nem keverünk, 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom