Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-151

92 ÍM, országos ülés 1907 április 29-én, hétfőn. latához hozzájárulni, igen vagy nem 1 (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Tovább ! Hammersberg László jegyző: Arad sz. kir. város, Baja th. város, Hódmezővásárhely th. város és Csanád vármegye az állategészségügyi törvény revízióját és illetve állatjárványtisztség alakítását kérik. Elnök: Az előadó urat illeti a szó. MoskovitZ Iván előadó: T. ház! Az állategészségügyi törvény revíziójára irányuló több kérelmet a ház a jelen ülésszakban már elintézett, e részben tehát a kérvényeket egyszerűen tudomásulvétel végett jelenti be a bizottság a házszabályok 246. §-a alapján. A kérvényeknek másik petitumát, az állatjárványtisztség dolgát a bizottság, azaz a ház érdemben még nem tárgyalta. E részben a bizottság azt találja, hogy az állatjárványtisztség szervezése, a mennyiben ez a kincstárnak nagyon nagy megterhelésével nem jár, kívánatos volna, mert a járványtiszt, a ki nem tagja a helyi hatóságoknak és kisebb felelősséget érez, kevésbbé félénk volna egyes intézkedések keresztülvitelénél, szabadelvűebben alkalmazná a zárlatot és a zárlat szükségének megítélését, épen mint helyileg nem érdekelt ember, objektívebb módon tudná mérlegelni. A bizottság azt javasolja, hogy a kérvények e részben a magyar királyi földmivelésügyi miniszter urnak kiadassanak. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a bizottság javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem % (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Tovább! Hammersberg László jegyző: A törvényhatósági joggal bíró városok polgármesterei, Pozsony sz. kir. város, Szatmárnémeti sz. kir. város és Győr sz. kir. város külön törvény megalkotását és az áUami közigazgatás költségeinek megtérítését kérik. Baja thj. város, Arad szab. kir. város, Komárom szab. kir. város, Zala, Torontál, Borsod, Hajdú és Csanád vármegyék és Szatmárnémeti sz. kir. város a sztrájk vagy egyéb végveszély esetén katonáknak kivezénylését kérik aratási munkálatokra. Hunyad vármegye közönsége a honvédség magyar jellegű egyenruhájának visszaállítását kéri. A hontvármegyei gazdasági egyesület a boritaladó leszállítását és a magyar szőllősgazdák országos egyesülete uj bortörvény hozatalát kérik. Elnök : Az előadó urat illeti a szó. MoskovitZ Iván előadó: T. ház! Mindezen kérelmek felett már határozott a ház a jelen ülésszak folyamán, ennek folytán mindezeket a házszabályok 246. §-a alapján egyszerűen tudomásul vétel végett jelentem be. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat; méltóztatik-e a kérvényi bizottság javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Hammersberg László jegyző: 134. szám. A Jánoshalmán 1907. márczius 3-ikán tartott népgyűlés a progresszív adórendszer behozatalát és a létminimum adómentesítését kéri. Lázár Pál! Lázár Pál: T. képviselőház! Tagadhatatlan, hogy az a sok üdvös törvény, a melyet a kormány inioziativájából a ház elfogadott, ujabb és ujabb terheket ró az államra és így érthető az az aggály, a mely a nép lelkében föltámadt. Attól féhiek ugyanis, hogy mindez ujabb megterhelést jelent részükre. Ennek tulajdonitható az a kérvény is, a melyet a jánoshalmai népgyűlés terjesztett a ház elé s a mely megnyugtatást óhajt arra nézve, hogyha az állam egyrészről gondoskodik a legsürgősebb szükségletek kielégítéséről, — mert ilyennek kell jelezni a tanítók és a tisztviselők fizetésrendezését— akkor ezekre a szükségletekre nézve azokat a forrásokat fogja igénybevenni, a melyek erre a czélra alkalmasak. Mostani adórendszerünk azonban nem nyújt e részben megnyugtatást. Tudvalévő, hogy 1850 november 20-ikán hozták be az osztrák adórendszert, a mely szerint az adó földadóból, házadóból, személyes kereseti adóból és jövedelmi adóból állt. Igaz, hogy az osztrák adórendszert 1868-ban mi is törvénybe iktattuk; az is igaz, hogy 1875-ben adórendszerünket reformáltuk, azonban ez a reformálás nem állott semmi másban, mint ujabb adóemelésben. Ausztria 1896. évben megkapta az ő uj, modern adórendszerét; mi pedig továbbra is kegyelettel őrizzük a régi osztrák adórendszert, a mely már behozatalakor sem felelt meg a magyar viszonyoknak és a mely nálunk a közönség szimpátiáját sohasem tudta megnyerni, s azonkívül oly igazságtalanul rója ki az adót, különösen a szegényebb osztályt sújtva, hogy érthető az a türelmetlenség, a melylyel a nép ezen régi, elavult adórendszernek megváltoztatását kéri. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Modern gazdasági életünk, vagyis gazdasági szervezetünk a maga ezer szálú szövevényével különösen három nagy termelési tényezőbe fut össze : ezek a föld járadéka, a munkabérek és a tőke nyeresége. Ennek a három nagy termelési forrásnak kiszivattyuzására vállalkozik az állam a maga adórendszer-gépezetével s ezt nálunk tizenegy szivattyucsővel, vagyis adóval végezi. Ezen különböző adónemek között a legigazságtalanabb a fejadó, a másodosztályú keresetadó és a családtagok ezzel kapcsolatos adója. Igazán méltó az osztrák gondolkozáshoz, mely e törvényt szülte, hogy adót kell fizetni csak azért, mert él az illető egyén, s ez adónemnek édes testvére a családtagok megadóztatása, a hol adót kell fizetnie az illetőnek csak azért, mert uj gondja van, mert családját el kell tartania, gyermekeit fel kell nevelnie. (Igaz! ügy van! balfelől.) A másodosztályú kereseti adó sem valami uj gaz-