Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-166

480 166. országos ülés 1907 június 3-án, hétfőn. Thaly Ferencz: T.ház! (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt kijelentem, hogy Nagy György t. képviselőtársam módosítását részemről elfogadom, azonban nekem is volna egy módosításom, illetőleg törlési indítványom a 43. §. a) pontjához, mert azon számos és meglehetősen bizonytalan nagyságú terhekkel szemben, a melyekkel ezen javaslat a gazdát sújtja, az egyedüli ellenérték a gazdákra nézve a szolgálati szerződés biztosítása. E szerződés teljes végrehajtása nélkül lehetetlen Magyarországon mezőgazdaságot folytatni, mert lehetővé kell tenni a gazdának azt, hogy a kellő cselédszámot magának az egész évre biztosithassa, (Helyeslés balfelöl.) és hogy az a gazda ne legyen meglepetéseknek kitéve a tekintetben, hogy az a cseléd évközben megokolatlanul ott hagyja a szolgálatot. Az így elvesztett cselédet nem pótolhatja a gazda ugy, mint az iparvállalatok, a hol meg van adva a lehetőség arra, hogy az év minden szakában kellő számú munkás álljon rendelkezésre. Hiszen mindnyájan tudjuk, hogy a mezőgazdaságban csakis az u. n. szegődés alkalmával biztosithatja magának a gazda egész esztendőre a kellő számú cselédet. Ezen szakasz a) pontja azt mondja, hogy a cseléd jogositva van a szolgálatot egyhónapi felmondás után rögtön otthagyni, ha házasságot köt és a gazda neki mint házas cselédnek lakást nem ad. Azt hiszem, t. ház, hogy a gazda csak akkor szokott nőtlen cselédet fogadni, midőn kellő számú lakással nem rendelkezik és igy nem fogadhat éves cselédet vagy a teherviselés szempontjából, avagy más valamely ok következtében, mert hiszen mindnyájan tudjuk, hogy az éves, nős cseléd a gazdasághoz jobban ragaszkodik, mint a nőtlen. (Ugy van! balfelöl.) A szolgálati szerződés biztosítását a nőtlen cselédre vonatkozólag ez a rendelkezés illuzóriussá teszi, mert előállhat az az eset, hogy pl. május hónapjában az a nőtlen cseléd odaáll a gazda elé és azt mondja, hogy »megnősültem, ad-e az ur nekem lakást, vagy nem ?« És ha nem ad lakást a gazda, akkor egy hónap múlva otthagyja és a gazda a legnagyobb munka idejére már nem tud magának cselédet biztosítani. De végtelenül igazságtalannak ós méltánytalannak tartom ezt a szakaszt a gazdára nézve azért, mert hisz ez a törvényjavaslat a cselédlakások tekintetében igen erős megterheléssel sújtja a gazdát. Nem akarok nagy számokkal dolgozni, de mindenesetre igen számos és sok millióba fog az kerülni a gazdáknak, hogy a cseléd számára a törvénynek megfelelő lakást biztosítsanak. (Ugy van! balfelöl.) Már most arra gondolni, hogy a gazda feles számú cselédlakást tartson, teljes lehetetlenség. Feles számú cselédről vagy feles számú cselédlakásról kellene a gazdának gondoskodnia, a mi, azt hiszem, teljesen méltánytalan. Azt hallottam, hogy erre vonatkozólag az az aggály forog fenn, hogy nem szabad megakadályozni a cseléd házasságkötését. Én ugy gondolom, hogy ez az intézkedés itt tulaj donképen teljesen szükségtelen, mert nyitott ajtót döngetünk ezzel. Hivatkozhatom gazdatársaim tapasztalására, de azt hiszem, mindnyájan tudjuk, hogy a cseléd, mihelyt teheti azonnal megnősül. (Igaz! Ugy van!) Alig várja.^ hogy a katonasoron túlessék, máris házasodik. És ezt természetes, józan ösztöne hozza magával. Minél előbb igyekszik családot alapítani, annál inkább nevelheti fel gyermekeit, a kik neki segítségére vannak. (Ugy van!) így tehát azt hiszem, teljesen szükségtelen bevenni a javaslatba egy olyan intézkedést, a mely magától érthető. Egyébiránt ha az intelligens osztály fiatalsága évek hosszú során át kénytelen várni arra, hogy családot alapithasson, talán a cselédtől is elvárhatjuk, hogy egy-két hónapig várakozzék, különösen akkor, — és ezt hangsúlyozom — midőn egyedüli biztosítékunkat, a szolgálati szerződés tekintetében egyedüli ellenértékünket a teherviselésért ez az intézkedés döntené fel. A magam részéről egy indítványt vagyok bátor benyújtani, mely szerint a 43. §. a) pontja törlendő. Kérem indítványom elfogadását. Elnök: Ki következik? Egry Béla jegyző: Csizmazia Ferencz! Csizmazia Ferencz: T. ház! A 43. §. felsorolja azon okokat, a melyek alapján a cseléd egy hónapi felmondással megszüntetheti szerződését. Ezen okok között a b) pont felemlíti ezt (olvassa): »Ha a cselédnek szüleinél való otthonléte a család fentartására elkerülhetetlenül szükségessé vált.« Elismerem, hogy a törvényjavaslatnak szándéka, melylyel a cselédet elsősorban saját családja számára kívánja biztosítani, minden tekintetben nemes. De attól tartok, hogy a rossz cseléd ezzel az okkal igen gyakran vissza fog élni. A gazdának a legtöbb esetben nincsen módja meggyőződni arról, hogy vájjon a családnak tényleg szüksége van-e családtagjára? Ilyen esetek gyakran előfordulhatnak, s a gazda csak nagy utánjárással győződhetnék meg arról, hogy vájjon tényleg fenforog-e ez az ok, vagy sem? ISTem hiszem, hogy akadna egyetlen humánus érzésű gazda is, a ki akkor, a mikor ez az ok tényleg fenforog, a szerződés további fentartását kívánná, miért is indítványozom, hogy e szakasz b) pontja alatt foglaltak kihagyassanak. Elnök: Ki következik? Egry Béla jegyző: Moskovitz Iván! Moskovitz Iván: T.ház! Méltóztassék megengedni, hogy a 43. §. b) pontjához egész röviden csak a következő módosítást indítványozzam (olvassa): »Indítványozom, hogy a 43. §. b) pontjánál a »szüleinél« szó után: »avagy 18