Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.
Ülésnapok - 1906-149
H l J. országos ülés 1907 nokat, a melyek a régi rendszer bűneire igen élénk világot vetnek. Elnök : Ugy a jelentés, mint a különvélemény ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak idején napirendre fog tűzetni. Következik a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól, s a községi és hitfelekezeti tanitók járandóságairól szóló törvényjavaslat (írom. 411, 442) harmadszori olvasása. Kérem Hammersberg László jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Hammersberg László jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a törvényjavaslat ellen ? (Nincs !) Ha nincs, akkor kimondhatom, hogy a képviselőház a nem állami elemi, néjjiskolák jogviszonyairól, s a községi és hitfelekezeti néptanítók járandóságairól szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta. Javaslom egyszersmind, hogy ezen törvényjavaslat tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldessék. Méltóztatnak ezen javaslatomat is elfogadni ? (Igen I) Ha igen, akkor ezt mint határozatot kimondom. (Felkiáltások baljelől : Éljen Apponyi ! Élénk éljenzés és taps.) Következik a marokkói sáska irtásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Felhívom Hammersberg László jegyző urat, hogy a törvényjavaslatot felolvasni szíveskedjék. Hammersberg László jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a törvényjavaslat ellen 1 (Nincs !) Ha nincs, akkor kijelentem, hogy a képviselőház a marokkói sáska irtásáról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta, egyszersmind javaslom, hogy ezen törvényjavaslat tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz áttétessék. Méltóztatnak ezen javaslatomat elfogadni % (Igen!) Akkor ezt határozatképen mondom ki. Következik a HÍ. kir. államvasutak és a m. kir. posta- és távirda-intézet részére beszerzendő forgalmi eszközök, valamint a m. kir. államvasutak állomásain és vonalain szükséges beruházások költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 440, 469) tárgyalásának folytatása. Szólásra jelentkezett ? Hammersberg László jegyző: Somogyi Aladár! Somogyi Aladár: T. ház ! (Halljuk ! Halljuk !) A javaslat részint az elmúlt őszszel tetőpontra hágott kocsihiánynak megszüntetésével, részint néhány állomás kibővítésével, részint másodrendű vonalak elsőrendűvé tételével és munkáslakások építésével foglalkozik, illetve az ezen irányban mutatkozó hiányok orvoslását tűzi ki czélul. A kereskedelemügyi miniszter urnak tegnapi beszédje megerősített engem már előbb formált meggyőződésemben, hogy a baj ezen beruházással ideig-óráig, pillanatra enyhítve lesz, de orvosolva nem. Mert ez a költség, ez a beruházás, a melyet ez a javaslat czéloz, mindent megtehet, csak a április 26-án, pénteken. 29 bajt nem fogja megszüntetni. Szerény nézeten) szerint ezen mizériáknak főoka kettő : az egyik a kocsihiány, a mely azonban akkora baj, mint a másik, a vágány-, illetőleg állomáshiány. Nézetem szerint a kocsihiánynál sokkal fontosabb az állomáshiány. Ezen tekintetben a javaslat csak kis lépést tesz előre, mert ezen kérdést ilyen természetű beruházással megoldani nem lehet, ide radikális megoldás szükséges. Néhány állomás ki lesz ugyan bővítve, de a többi megmarad eredeti alkalmatlan állapotában. A kocsihiány, az állomáshiány mizériáinak orvoslása után sokkal könnyebben lesz majd orvosolható. Ha ugyanis a vonatok befogadására, a forgalom lebonyolítására megfelelő állomások állnak majd rendelkezésre, ha a kettős vágányok a főbb vonalakon ki fognak építtetni, a mint hogy azoknak ki kell épittetniök a legrövidebb időn belül, akkor a vonatok akadálytalanul fognak közlekedhetni és a kocsik j óbban használhatók ki, míg ma 48—50—55 kocsiból álló tehervonat órákig, néha napokig kénytelen a közbeeső állomásokon vesztegelni. A kocsihiány, a mint később ki fogom mutatni, tulaj donképen nem olyan nagy, mint az állomáshiány. A kocsihiány alig orvosolható, mert az állomások befogadási képességének növekedése nélkül az a beruházás, a melyet ez a javaslat eszközöl, nagyon csekély és egyáltalában nem orvosolja a bajokat. A kereskedelemügyi miniszter ur épen tegnap említette a porosz államvasutak óriási beruházásait, hogy ott 40.000 kocsit rendeltek meg, a mely tudtommal 1908-ban lesz száüitva. Szterényi József államtitkár: Azt mondta, 40.000 volt a hiány ! Somogyi Aladár: Annyit rendeltek meg és 1908-ban szállítják. Megjegyzem azt, hogy a porosz államvasutak forgalma többszörösen nagyobb volt a miénknél, és daczára annak a vasúti mizériák nem voltak oly nagyok, mint a mi államvasutainkon. Különben is, hogy milyen czéltudatosan gondoskodik a porosz vasúti miniszter, mutatja egy legutóbb kiadott rendelete, a mely a szénszállító kocsiknak a magyar vonalakra való átvitelét egyenesen megtiltja, mert a mi államvasuti vezetőink elég szemfülesek voltak, hogy itt tartották a kocsikat, és nem küldték vissza, hanem felhasználták. Az utóbbi időben tetőpontra hágott és oly nagy mérvet öltött kocsihiány elsősorban annak a körülménynek tulajdonítandó, hogy a vasutak kocsiállománya a rohamosan emelkedett árufogalom lebonyolítására teljesen elégtelennek bizonyult. Ennélfogva elkerülhetetlen szüksége mutatkozik annak, hogy a kocsipark lényegesen szaporittassék. (ügy van! a baloldalon.) Nézetem szerint azonban itt egy esettel számolnunk kell. A mi államvasutaink forgalmának legnagyobb része, illetőleg a torlódás, az aratás utáni négy hónapra terjed ki. De az államvasutak annyi kocsit be nem szerezhetnek, hogy azt a forgalmat, a vonalhiányok orvoslása nélkül, csakis
