Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-162

162. országos ülés 1907 május "28-án, kedden. 341 sági, aratási szerződéseket kötnek (Zaj.) és azokat megszegik, ez által nagy gazdasági veszélyeket idéznek elő. De magánjogi viszonyokat, magánjogi szerződéseket, magánjogi érdekeket mégis oly fontosságuaknak tekinteni, hogy ezek alapján egész kutatási és kémkedési rendszert hozzunk be, azt veszedelemnek tartom.« Ezt mondotta Holló Lajos igen t. képviselő ur a képviselőház 1907. február 28-iki ülésén (Zaj.) és ugyanabban az ülésben maga gr. Andrássy Gyula belügyminiszter ur mondta, hogy: (Halljuk! Halljuk!) »A mi a tilalom kiterjesztését illeti, annak barátja nem vagyok. Azt hiszem, hogy az az eszme, a melyet Mérey Lajos t. kéjmselő ur felhozott, hogy a gazdasági szerződést kötött munkás ne legyen kibocsátható, sem a munkaadóra, sem a munkásra nem volna hasznos ós nem lesz képes apasztani a kivándorlást.« (Zaj.) Mezőfi Vilmos : Azóta megváltozott a világ ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! (Zaj. Felkiáltások : Másról volt szó!) Bródy Ernő: Aratási dolgokról volt szó i Pető Sándor: Gazdasági munkásokról! Mezőfi Vilmos: Ugyanaz a helyzet most is! Bródy Ernő: Gazdasági munkásokról volt szó és én azt mondom itt is, a mit mondott akkor t. képviselőtársam gr. Esterházy Móricz az ő beszédében, hogy haladjunk az európai szociális törvényhozással egy nivón, ne tagadjuk meg a multat és ne kompromittáljuk a jövőt. Ez az eset, szerintem, bekövetkezett. Nem szabad megtagadnunk a multat és nem szabad kompromittálnunk a jövőt akkor, a mikor tulajdonképen a legnagyobb egyéni jogokról, az emberi jogokról, az egyéni szabadság kérdéséről, a szabad költözködés kérdéséről Yan szó, a mint azt Holló Lajos t. képviselő ur oly szépen kifejtette. (Mozgás.) Nem akarok azonban tisztán elméleti alaj>on maradni és a magam részéről Nagy Sándor t. képviselő ur módositványát fogadom el, ha azonban oly módositás tétetik, a mely a Návay Lajos t. képviselő urnak az általános vita során mondott beszédében kifejtetteknek megfelel, a magam részéről azt vagyok hajlandó elfogadni. Elnök: Ki következik? Darányi Ferencz jegyző: Bresztyenszky Kálmán! Bresztyenszky Kálmán : T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az 5. §. harmadik bekezdéséhez bátor vagyok egy kis módosítást benyújtani, a melyet rövid indokolással bátorkodom kisérni. Azt hiszem, hogy a törvényjavaslatnak az a czélja, hogy a gazda és cseléd között bizonyos patriarchális és békés életet teremtsen. Tapasztalatból mondhatom, hogy a békés, patriarchális élet nálunk, különösen a Felvidéken, november 1-étől február végéig meg is van, és pedig azért, mert addig a cselédnek a gazda konvencziója és fizetése elég jó és elég nagy. Azokban a téli hónapokon keresztül az egész Felvidéket ellepik a mezei gazdák tisztviselői, megszállják a községeket, felfogadnak mezei gazdasági munkásokat, ellepik a községeket, de még a majorokat is, és jó fizetés mellett elcsábítani törekszenek a cselédet a gazdától. E miatt keletkezik az elégedetlenség és ezáltal szűnik meg a patriarchális és békés élet a gazda és cseléd között. Azt hiszem, hogy azt kellene elérni e törvényjavaslattal, hogy az a patriarchális, békés élet biztosítva legyen arra az egész esztendőre, a mely esztendőre a cseléd szerződik. Bátor vagyok tehát erre nézve egy módosítást javasolni. Ha ugyanis a cseléd tudni fogja, hogy ő az egész esztendőre szerződött és neki mással szerződnie, más munkát vállalnia nem szabad, akkor békés, elégedett lesz; de az a mezei gazda sem fog elmenni a cselédhez, mert tudni fogja, hogy azt a cselédet többé nem tudja elcsábítani. Ezáltal bekövetkezik az, a mi a törvényjavaslat intencziója, hogy mind a gazda, mind a cseléd meg lesz elégedve és békésen fognak egymással és egymásnak dolgozni. Ezek alapján a következő módosítást vagyok bátor ajánlani az 5. §. harmadik bekezdéséhez (olvassa): »A gazda beleegyezése nélkül utlevelet« után tétessék: »vagy akármilyen más munkához szükséges munkakönyvet kiadni nem szabad, ha a bíróság ugy itél, hogy a cseléd a szerződésszegő«. Ellenkező esetben, ha a gazda a szerződésszegő, akkor igen. (Zaj.) Elnök: Ki következik? Darányi Ferencz jegyző: Kaufmann Géza! Kaufmann Géza: Engem Nagy Sándor t. képviselőtársamnak felszólalása és a felszólalásában kifejezett tetszetős és elméletileg sok tekintetben helyes indokolása késztet nyilatkozatra. (Halljuk! Halljuk!) Megvallom őszintén, hogy én a szabadságnak feltétlen hive vagyok, és kijelentem, hogy én is szocziálista vagyok, és ezt nem engedem kiárendáltatni sem egyes egyénektől, sem egyes csoportoktól és hogy az én képviselőtársaim is, mind szocziálisták. Kijelentem már most, hogy én is demokrata vagyok állásomnál fogva és demokrata valamennyi képviselőtársam is. Ha tehát én felszólalok és minden helyes, tetszetős ós méltányos indokolás után sem fogadhatom el Nagy Sándor t. képviselőtársamnak indítványát, teszem ezt a következő okokból. Ne méltóztassék a t. képviselőháznak a szabadságot elméletileg bírálgatni és elméleti alapon a törvényjavaslat szakaszainál figyelembe venni. Hiszen a szabadságot korlátozni az 5. §, utolsó bekezdésével nem óhajtja senki. Annak a cselédnek szabadságában áll szolgálati szerződést kötni vagy nem kötni ós ha köt egy esz-