Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.
Ülésnapok - 1906-162
334 162. országos ülés 1907 május 28-án, kedden. fogom nyilvánítani. r A 7 iszont ha nem méltóztatik elfogadni Bozóky Árpád t. képviselő ur módosítását, akkor Mezőfi Vilmos t, képviselő úrét fogom elfogadottnak kijelenteni. (Helyeslés.) Méltóztatnak a kérdés ily feltételéhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 4. §-t szemhen Bozóky és Mezőn t. képviselő urak módosításaival elfogadni: igen, avagy sem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik változatlanul fogadják el a negyedik szakaszt, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Mozgás és zaj. Félkiáltások: Mezőfiével szemben!) Kérem, világosan tettem fel a kérdést ; tudniillik Bozóky és Mezőt! képviselő urak módosításával szemben. Kelemen képviselő ur módosítására külön lesz szavazás. Még nem is beszéltem Kelemen Samu képviselő ur módosításáról. Most kérem azokat, a kik nem fogadják el a 4. §-t változatlanul, szemben Bozóky és Mezőfi urak módosításaival, méltóztassanak felállani. (Megtört énih.) Kisebbség. Ennélfogva kijelentem, hogy a képviselőház a 4. §-t szemben Bozóky és Mezőfi képviselő urak módosításaival változatlanul elfogadta. Ilyenformán tehát Bozóky és Mezőfi képviselő urak módositványai elestek. Kelemen Samu t. képviselő ur a második bekezdéshez nyújtott be módositványt. Az előbbi módosításokat azért kellett előbb feltenni kérdésre, mert Bozóky és Mezőfi képviselő urak módosítása megelőzi a második bekezdést. Most következik Kelemen Samu t. képviselő ur módosítása. Méltóztatik kívánni, hogy felolvastassák ? (Nem!) Kérdem tehát: méltóztatik-e a 4. §. második bekezdését, szemben Kelemen Samu képviselő ur módosításával változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik változatlanul fogadják el a második bekezdést, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Ennélfogva nem méltóztatik változatlanul elfogadni a második bekezdést, és igy Kelemen Samu képviselő ur módosítását elfogadottnak jelentem ki, Következik az 5. §. Darányi Ferencz jegyző (olvassa az 5. §-t). Elnök: Az előadó urak kivannak szólni? A földmivelésügyi bizottság előadója kivan szólni. Vásárhelyi Dezső, a földmivelésügyi bizottság előadója: Módosítás az 5. §-hoz. Az 5. §. első bekezdésének második sorában a földmivelésügyi bizottság szövegezése szerint »köteles« szó után kérem a következő szavak felvételét: »a cseléd kívánatára.« Ugyanezen szakasz második bekezdésének első sorában »elrendelheti, hogy...« szavak után, a következő szavak felvételét kérem: »ha a szerződést szóval kötötték meg, a bérlevél kiadása minden esetben kötelező legyen, valamint elrendelheti azt is.« T. ház! Az első bekezdésnél a földmivelésügyi bizottság szövegezéséből a munkásügyi bizottság kihagyta, hogy a gazda csak a cseléd kívánatára legyen köteles bérlevelet kiadni. Tekintettel azon körülményre, hogy ugy a cselédek, mint a gazdák egy tekintélyes része sem irni, sem olvasni nem tud, a munkásügyi bizottság ezen szövegezése ugy a gazdákra, mint a cselédekre nézve is sérelmes, mert sok tekintetben kivihetetlen és mert minden egyes esetben a hatósághoz kellene fordulni a szerződés írásbeli lefektetésére. A munkásügyi bizottság ezen változtatást azzal okolta meg, hogy az esetleges vitás kérdésekben a hatóság ítéletének meghozatalára, a bérlevél biztos alapot szolgáltasson. A magam részéről ezt a megokolást el nem fogadhatom, mert ha a szerződés az azon vidéken általánosan szokásos szerződéstől eltér, a cseléd a bérlevél kiadását úgyis követelni fogja, ha pedig a szerződés nem tér el az azon vidéken szokásos bérszerződésektől, a hatóság úgyis megtalálja ebben a kellő alapot ítéletének meghozatalára. A földmivelésügyi bizottság szövegezésében mód adatik, hogy azon a vidéken, a hol lehetséges, ez a rendelkezés imperative kimondassák, azáltal, hogy a törvényhatóságok kimondhassák, hogy ezen a vidéken ily bérlevél kiadása kötelező legyen, s ez okból kérem, hogy az első és második bekezdést a földmivelésügyi bizottság szövegezése szerint méltóztassék elfogadni. Darányi Ferencz jegyző : Beniczky Elemér! Beniczky Elemér: T. ház! A javaslat egész fonalán végig vonul az az elv, hogy a szerződés megtartását ugy a cseléd mint a gazda részéről biztosítsa. Kern csak magánjogi, hanem büntetőjogi védelemben is részesiti intézkedéseit. Természetes következménye ezen elvnek az is, hogy a javaslat intézkedésének kijátszását meggátolni törekszik. Erre szolgál ezen 5. §. utolsó bekezdése is, a mely arról szól, hogy a ki cselédül beszegődött, annak a szolgálati idő alatt, az elbocsátó bizonyítvány kiadása előtt, a gazda beleegyezése nélkül útlevelet kiadni nem szabad. Á »kiadni« szó helyett helyesebb lesz a »kiállitani« szót betenni, hogy necsak kiadni, hanem kiállitani se legyen szabad az útlevelet. De még folytatólag szükséges kiegészíteni ezt a szöveget azzal a módosítással is, hogy a kiállított útlevelet a cselédnek csak a szolgálati viszony megszűnte után szabad kézbesíteni, t. i., hogy ne történhessék meg az a dolog, hogy a felmondási idő alatt a cseléd útlevelet kap és még mielőtt letelnék szolgálati ideje, az útlevéllel kivándorolhasson. Másrészt pedig szükséges volna ezen szakaszt egy más módosítással is kiegészíteni, a mely mint ujabb bekezdés, vagy mint folytatólagos intézkedés lenne hozzátoldható, hogy t. i.: »ez a szabály nem alkalmazandó azokra a kiskorúakra, a kik szülőikkel együtt vándorolnak ' ki«. Mert nem volna méltányos, hogy a nem( cseléd szülőknek esetleg szolgálatban lévő gyér-
