Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-161

161. országos ülés 1907 május 27-én, hétfőn. 325 mert a cseléd gonosz hibája vagy ügyetlensége folytán a házi fegyelmi jog gyakorlására ragadtatta magát. Ajánlom szövegezésem elfogadását. Elnök: Ki következik? Darányi Ferencz jegyző: Fenyvesi Soma! Fenyvesi Soma: Azt hiszem, hogy Nagy György, valamint Pető Sándor t. képviselőtársaim nyitott ajtókat döngettek. Az a határozati javaslat, a melyet Nagy György t. képviselőtársam benyújtott, a büntetőtörvénykönyv precziz intézkedéseiben benfoglaltatik. Ugyanis a büntetőtörvénykönyv megkülönbözteti valamely büntetendő cselekmény elkövetésénél, hogy bűnvádi eljárásnak vagy büntetésnek helye van-e vagy nincsen ? A hol az eljárást akarja kizárni, ott ezen tilalomról világosan intézkedik, a hol pedig azt mondja, büntetésnek nincs helye, ez azt jelenti, hogy minden egyes esetben a biró mérlegeli, hogy az illető cselekményért az elkövető büntethető-e vagy sem? Ha már most a büntető törvénykönyv 313. §-ának szövegét veszszük és a büntetőtörvénykönyv előmunkálatait tekintjük, akkor kétségtelenné válik, hogy a mit Nagy György t. képviselőtársam ajánl, az már tényleg megvan, tehát felesleges egy olyan paragrafust beleiktatni a törvénybe, a mely a büntetőtörvénykönyv általános intézkedései szerint már is fennáll. A büntetőtörvénykönyv 313. §-a azt mondja (olvassa) : »A házi fegyelemre jogositott személy által, annak gyakorlatában elkövetett könnyű testi sértés miatt, büntetésnek nincs helye.« Ez tehát kétségtelenül annyit jelent, hogy ha például a gazda cselédjén testi sértést követ el, de nem a házi fegyelem gyakorlatában, akkor nemcsak bűnvádi eljárásnak, hanem büntetésnek is van helye. Nagy György t. képviselőtársam indítványa tehát nemcsak nem segit, hanem ront is. Nagy György: A bűnvádi perrendtartás másképen intézkedik. Fenyvesi Soma: Tovább megyek. A büntetőtörvénykönyv előmunkálatai mutatják, hogy a felett is vitatkoztak, hogy ezt 3L parii grafust ne ide tegyék, hanem a házi fegyelmi jog gyakorlatát mint kizáró okot vegyék fel. A biró tehát minden esetben abban a helyzetben van, hogy birói cognitio tárgyává tegye, hogy jogosult volt-e a házi fegyelem, illetőleg az a mérték, a mely alkalmaztatott, kegyetlenkedett-e a gazda cselédjével, vagy nem, oly módon gyakorolta-e a házi fegyelmet, a hogy nem lett volna szabad, mert ilyenkor nemcsak bűnvádi eljárásnak van helye, hanem az illető gazda megfelelő büntetésben is fog részesülni. Nincsen gyakorlati haszna, nézetem szerint, Pető Sándor t. képviselőtársam javaslatának sem. Ezért a 46. §-ra hivatkozás tényleg felesleges, mert felhívja a törvény olvasóinak figyelmét arra, hogy ez a pont annyit akar jelenteni, hogy a gazda tettleg is bántalmazhatja a cselédet. Ez pedig felesleges akkor, mikor a büntetőtörvénykönyv" 313. §- mely a házi fegyelmi jogról szól, amúgy is intézkedik. Kérem tehát Nagy György képviselőtársam indítványának mellőzésével a 3. §. utolsó bekezdését azzal elfogadni, hogy a »46. §.«-ra való hivatkozás a zárjelből töröltessék. Nagy György: Félreértett szavaim megmagyarázására kérek szót. Fenyvesi Soma t. képviselőtársam téved, ha azt hiszi, hogy javaslatommal nyitott ajtót döngetek, mert elfelejti, hogy a büntetőtörvénykönyv 1878-ban alkottatott meg és bűnvádi perrendtartás 1896-ban. A magyar bűnvádi perrendtartásban, a melyet én alaposan végigtanulmányoztam, sehol sem találtam, hogy bűnvádi eljárásnak lenne helye olyan esetekben, a mikor a büntetés határozottan ki van zárva. (EllenmondásoJc a, középen.) Meg fogom ezt világítani egy példával. Ha ugy adja be a cseléd a panaszt, hogy gazdája a házi fegyelem gyakorlása közben őt egészségében vagy testi épségében megsértette, akkor az a biró egyszerűen végzést hoz és hivatkozással a büntetőtörvénykönyv 313. §-ára, visszautasítja a panaszt. Vázsonyi Vilmos: Ilyet nem tesz! Nagy György: Ha tudja a törvényt, akkor igy tesz; ha pedig nem tudja, akkor másként jár el. (Zaj. Derültség.) Eddigelé legalább igy alkalmazták ezt, de megtörténhetik, hogy a bűnvádi eljárást megindítja a bíró és a gazdát még sem büntetik meg, mivel vannak a büntetőtörvénykönyvnek olyan intézkedései is, a melyek, a bűncselekmény elkövettetvén, a büntetlenséget eredményezik. Lehet, hogy a jogos felindulást, vagy a jogos védelmet igazolja a gazda és ebben az esetben — igen helyesen és igazságosan — kikerüli a büntetést. Én azonban azt akarom javaslatommal elérni, hogy minden esetben helye legyen a bűnvádi eljárás megindításának, (Zaj a középen.) hogy már a limine ne legyen elzárva a cseléd attól, hogy testi épségének, egészségének megsértéséért a bíróságnál igyekezzék magának elégtételt keresni. Ezekben akartam Fenyvesi Soma képviselő úrral szemben félreértett szavaimat a törvény és a humanizmus szellemében megmagyarázni. Elnök: Ki következik szólásra? Várady Károly jegyző: Gróf Thorotzkai Miklós! Vázsonyi Vilmos: T. képviselőház! (Zaj.) Elnök : Milyen czimen kíván a képviselő ur szólni ? Vázsonyi Vilmos: Személyes megtámadás czimén. Nagy György t. képviselőtársam ugyanis jogi előadásában közbeszólásomra megkoczkáztatta azt az állítást, hogy nem ismerem a törvényt. (Mozgás.) Nos hát ón egyszerűen bátor leszek neki bebizonyítani, hogy én igenis tudom, de ő tényleg nem ismeri a törvényt. (Derültség.)