Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.
Ülésnapok - 1906-161
161, országos ülés 1907 május 27-én, hétfőn. 307 hogy három év előtti adatokra hivatkozik — a Dunántúl, pl. Zala megyében, tehát olyan megyében, a hol, szomszéd lévén, a viszonyokat meglehetősen ismerem, csupán 30, 45, 50 koronára rúg egész évi fizetése egész családjával együtt. (Zaj a középen és a baloldalon.) Tessék csak saját szövegét átolvasni; méltóztassék átolvasni, mit mondott. Én nagyon jól tudtam és a t. képviselő ur is tudta, hogy itten csak készpénzről van szó, de ezt igen bölcsen el méltóztatott hallgatni. Azonban közvetlenül utána — nem akarok igazságtalan lenni a képviselő úrral szemben — kijelentette azt is, hogy tehát egy cseléd Magyarországon, illetve Zala megyében egész családjával egy évre családostól, mindenestől 429 koronát keres. Azt méltóztatik mondani erre,hogy »igy van.« Mezőfi Vilmos: A hivatalos adatok szerint. Gaal Gaszfon: Ne méltóztassék a miniszter úrra hivatkozni: a miniszter ur nem népboldogító; a t. képviselő ur a népboldogitó; tessék tehát csak a saját adataira hivatkozni. (Helyeslés a baloldalon.) T. képviselő ur, én állithatom, hogy ha kiment volna és lelkiismeretesen utána nézett volna ezeknek a dolgoknak, hogy tény-e mit a hivatalos statisztika mond, meggyőződhetett volna a valóságos helyzetről. Röviden lesz szerencsém a mi vidékünkön divó egyévi fizetést bemutatni, a melyről konstatálom, hogy az országban az alacsonyabbakból való, mert pl. ennél magasabb fizetések vannak Pozsony megyében, Nyitra megyében, a határszéli vidékeken, sőt az Aliöld egyes helyein is. Csak azt akarom konstatálni, hogy nálunk, a hol pedig alacsonyabb fizetések vannak, átlag mi fizetése van egy cselédnek. Lakás fel van véve, már t. i. olyan lakás, a minőt a törvényjavaslat szán a cselédnek, havi 6 koronával, a mi kitesz 12 hónap alatt 72 K-át. Készpénzfizetése van egy cselédnek 50 K; kap ezenkivül négy hektoliter búzát, ez 300 kilogramm, 20 K-jával számítva, kitesz 600 K-át; kap 12 hektoliter rozsot, ez 900 kg. á 13 K, kitesz 117 koronát, kaja egy magyar hold tengeri földet, a melynek termését 15 méterinázsára véve, de a mely némely évben 20—25 métermázsára is felmegy és 10 K-jával számítva, ez kitesz 150 K-át. Leszámítva ebből a cseléd munkáját és számítva erre egy óriási összeget, 25 K-át, még mindig megér a cselédnek az az egy hold föld 125 K-át. Azután van egy tehéntartása; csak ezer liter tejet véve fel egy esztendőre és 10 fillérrel számítva literjét, ez kitesz 100 K-át; a tehén után esik neki egy borjúja, a melyet 20 forintért, vagyis 40 K-ért értékesíthet; ez 140 K. A rizikóra számítva 40 K-át, megmarad neki tisztán 100 K, és így a tehéntartás értékét csupán 100 K-val veszem fel. Azután 3 drb sertéstartás 20 K-jával, 60 K; hat méter tűzifa 6 K-jával, 36 K; ,30 kilogramm só 5 K 20 f. Tehát egy cselédnek nem családostól való keresete, hanem a saját személyére való fizetése minálunk, alacsony fizetési viszonyok között, 625 korona és 20 fillér. El kell tehát ismerni, hogy egészen tisztességes bére van annak a cselédnek. Itt a képviselő nr eljárásától eltérőleg nem foglalom ide a cseléd családját is, hanem csak saját személyére nézve tekintem a cselédet. De ezenkivül nem fizet ez a cseléd adót, nem fizet orvost, nem fizet gyógyszertárt, sem magáért, sem családtagjaiért, mert valamennyit gyógykezeltetjük, nem fizet biztosítási dijat, sőt én magam biztosítom minden cselédem ingóságát kétszáz koronára — megjegyzem, hogy nem mondom meg nekik, mert különben felgyújtanák, s ezt csak titokban teszem. (Derültség. Felkiáltások : Most megtudják, ha elolvassák a beszédet!) Csak annak illusztrálására jegyeztem ezt meg, hogy miért szükséges, hogy az ember a gazda és cseléd közti viszonynál az életet is ismerje. (ügy van! Ugy van!) Nem fizet továbbá igen sok helyen — mint a Zichy-uradalomnál méltóztatott látni — tandijat. Van kenderföldje, van kertje, van feles káposztaföldje, feles burgonyaföldje, harmados répaföldje és baromfitartása, a mit ha együtt nagyon kevés összeggel, száz koronával veszünk, akkor egy cselédnek a saját személyére számított bére 725 korona 20 fillér. Én nem akartam semmit sem túlhajtani és nem teszek ugy, mint a képviselő ur, aki az egyik irányban lenyomja az árakat; én átlagos, középszámitást csináltam. (Helyeslés.) Szólt a képviselő ur még egyéb dolgokról is; nevezetesen különösen egy régebbi beszédében a lakásokra is tett oly megjegyzéseket, hogy az valami borzasztó, hogy micsoda szurdokokban, micsoda jmtrikban, micsoda rettenetes egészségügyi viszonyok között lakik az a szegény mezőgazdasági cseléd. Hát, t. képviselő ur, én egészen őszinte, magyaros vendégszeretettel hivom meg, legyen egyszer szerencsém és nézze meg azokat a cselédházakat, a melyeket nem én építtettem, mert akkor nem dicsekedném vele, hanem öregapám építtetett ezelőtt ötvenhatvan esztendővel. Méltóztassék azután összehasonlitani: ez a tisztességesebb vagy a pesti háziúr viczeházinesterének a lakása, (Igaz! Ugy van!) az a júnczeodú, a hol az ilyen emberek családostul lakni kénytelenek. Ugron Gábor: Ugy van! Szemétbe fekszik és szemétből kel! (Ugy van! Ugy van!) Szunyog Mihály: Pedig a háziúr jobban megadhatná, mint az a gazda! Gaal Gaszton: És különösen felhívom a t. képviselő ur figyelmét arra, hogy én, a ki a Balaton mentén lakom, .minden esztendőben látom a pesti sápadt, vézna, szegény gyermekeket százával üdülni jönni oda; egy jótékony egyesület viszi oda ki; és ha azt vizsgáljuk, hogy vájjon ezek a gyerekek kinek- a hibájából 39*
