Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-158

234 158. országos ülés 1907 május 23-án, csütörtökön. a cseléd egyházi adójának felét és a cseléd gyermekei tandijának felét megfizetni, >:• A t. földmivelésügyi bizottság ezt ugy változtatta meg,- hogy majd mindent kihagyott, de betette azt, hogy köteles a gazda fizetni a cseléd gyermekeinek tandiját, ha azok állami iskolába járnak. Utóbb pedig azt hallottam, — nem tudom igaz-e, de valószínűleg ugy lesz, mert megbízható forrásból hallottam — hogy abban történt volna megegyezés, hogy a házban inditvány fog tétetni, hogy akkor is fizesse azt a gazda, ha a gyermek községi iskolába jár. Tehát kihagyták ebből a felekezeti iskolát. Ne tessék megijedni, nem szól belőlem semmiféle animozitás sem erre, sem arra, csak meg akarom mutatni, hogy mit méltóztatnak ezzel a cseléd gyermekeinek nyújtani. Tudvalévő dolog, hogy először állami iskola a legkevesebb helyen van, különösen a nagy puszták közelében nagyon kevés az állami iskola. Másodszor az állami iskolák tandija váltakozik felmegy egészen 4 koronáig, ez a maximum ; azontúl nem megy, Ezenkivül kell fizetni 80 fillér behatási dijat, ós a nyugdijjárulékot. Az állam gavallérosan jár el a szegény emberekkel szemben és sem a tandijat, sem a beiratási dijat nem követeli, legfeljebb megköveteli a 30 filléres járulékot, a mivel köteles hozzájárulni a nyugdíjhoz. Már most ha az állam átveszi a gazda helyett ezt a kötelezettséget, először is a legtöbb helyen ezek a gyermekek nem fognak kapni semmit, mert a legtöbb helyen állami és községi iskola nincs, hanem a legtöbb helyen van felekezeti iskola és igy a cselédek, a mint eddig' fizették a tandijat és a beiratási dijat, ezentúl is fogják azt fizetni. A másik eset jjedig az, hogy az állam nagylelkűen elengedi a cselédnek és az ő gyermekének a tandiját és a beiratási dijat, a gazdának azonban nem fogja elengedni, tehát a gazda meg lesz terhelve ezzel, és a gazdának ez egy uj kiadása lesz, az állam pedig uj pénzforráshoz jut iskolafentartási szempontból. Harmadszor a földmivelésügyi bizottság azzal indokolja ezt az intézkedést, hogy nem lehet a gazdát kényszeríteni, hogy ő a felekezeti iskolára fizessen. Én értem ezt a felekezeti érzékenykedést és azt a tekintetet, a mely nem akar erőszakot elkövetni a gazda lelkiismeretén, de akkor viszont kérdem: miért követelik meg a cselédtől, hogy ő olyan iskolába járassa gyermekét, mely esetleg az ő vallásos meggyőződése ellen van? Hány cseléd van, a ki felekezeti iskolába akarja küldeni gyermekét és eleget akar tenni egyúttal lelkiismereti kötelességének is, és akkor meg kell neki fizetnie a tandijat, a beiratási dijat és a nyugdijjárulékot. Ha pedig nem oda fogja küldeni a gyermekét, hanem van ott esetleg állami iskola, akkor az állami iskolai járulékot gyermeke után az állam fogja fizetni és igy annak, hogy a cseléd az ő lelkiismerete ellen cselekszik, esetleg még jutalmát találja abban; hogy mások fognak helyette tandijat fizetni. Én nem akarok most erre vonatkozólag valami konkrét javaslatot tenni, de azt hiszem, ez nem igazságos intézkedés, a melyet meg fog kelleni változtatni, annyival is inkább, mert ez sérelmes a felekezeti iskolákra. Már pedig a mi törvényeink szerint a felekezeti iskola ép oly jogokkal biró iskola, mint akár az állami, akár a községi iskola. Másrészt pedig a mi törvényeink értelmében minden felekezeti iskola köteles befogadni akármilyen • felekezetű gyermeket és köteles azt tanítani. Tehát viszont nem igazságos dolog, hogy az állam megfosztja őt attól az előnytől, melyet ilyen esetben élvezne. T. ház! Miután az idő nagyon előrehaladt, nem akarom tovább folytatni a fejtegetést, csak azt akarom megjegyezni, hogy én magát a törvényjavaslatot a mi viszonyainknak megfelelőnek találom. Szükségesnek , vélném azonban, miután ez kétségkivül nagy terheket ró a gazdákra, különösen pedig a kisgazdákra, hogy a kisgazdák érdekében is megtétessenek már egyszer azok a szükséges intézkedések, a melyek az ő létüket biztosítják. Mezőfi Vilmos: Ideje volna már! Csernoch János: Szükségesnek tartanám a tőzsdei reformot, szükségesnek tartanám a papiros-búzával folytatott üzletnek szabályozását, (Helyeslés.) hogy ezen a réven a gazda, ha az egyik oldalon veszít, nyerjen valamit a másikon, hogy biztosítva legyen az ő számitása legalább, hogy ha van termése, mennyire számithat, micsoda jövedelme lehet, mert a mostani börzespekulácziók mellett a gazda mindig ki van szolgáltatva mások önkényének. Mezőfi Vilmos: Az egyházi vagyon szekularizácziója!" Csernoch János: Nem fog a képviselő ur abból semmit sem kapni. (ElénJc derültség.) Másrészt pedig szükséges, hogy folytassuk a cselédek. számára való jóléti intézmények felállítását, hogy a cselédnek a haladó korával biztosítva legyen az ő anyagi és szellemi jóléte. Ne zárkózzunk el ezektől a szocziális áramlatoktól, a melyek mindenütt döngetik a parlamentek kapuit, nehogy késő legyen, nehogy elmúljék az idő és nekünk ne legyen már elég időnk az intézkedésre, mert ebben a tekintetben is a késedelem veszedelem. A javaslatot elfogadom. (ÉlénJc helyesles és éljenzés.) Elnök: A ház elhatározta, hogy háromnegyed kettőkor áttérünk Szabó István képviselő ur sürgős interpellácziójára. Mielőtt erre áttérnénk, a napirendre nézve kívánnék indítványt tenni. (Halljuk!) Indítványozom, hogy a ház legközelebbi ülését tartsa holnap, pénteken, 1907. évi május hó 24-én délelőtt 10 órakor. Ennek napirendje lenne: 1. elnöki előterjesztések és irományok