Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-158

210 158. országos ülés 1907 . a miért is baleset esetében azok a cselédek, a kik nem tagjai annak a pénztárnak, sokkal kevesebb benencziumban részesülnek, mint a kik tagjai. Hogy ez a kérdés igy van, azt eléggé bizonyítja Návay Lajos t. képviselőtársamnak a földmivelésügyi budget tárgyalása alkalmával tartott beszéde, a melyben maga mondta, hogy ez a cselédtörvény, bár nagyjában és általában véve helyes, mégsem felel meg rendeltetésének, mert a cselédek kötelező biztosítását nem foglalja magába. De nemcsak Návay Lajos t. képviselőtársam, a kinek szocziális érzéke és törvényhozói elfogulatlansága előtt én a legmélyebb tisztelettel hajlok meg és a ki iránt a legnagyobb rokonszenvvel viseltetem, van ezen az állásponton, hanem a képviselőház is azt az álláspontot foglalja el, hogy ez a törvény nem felel meg annak a czélnak, a melyet épen a mezőgazdasági munkásés cselédbiztositás kérdésében egy modern törvényhozásnak el kell foglalni. A mikor az ipari munkás betegség-biztosításának kérdése tárgyaltatott, a munkásügyi bizottság egy határozati javaslatot terjesztett a ház elé, a melyet a ház 1907 február 16-án elfogadott. Ezen határozati javaslatban a ház kimondja a következőket (olvassa): »A képviselőház felhívja a m. kir. földmivelésügyi kormányt, hogy a mezőgazdasági munkásoknak és cselédeknek betegség- és baleset esetére való kötelező biztosítása iránt törvényjavaslatot készítsen és azt a közel jövőben terjeszsze a képviselőház elé.« Ez történt 1907 február ]6-án. Én 1907 május 16-án, tehát elég közel jövőben megsürgettem azt a dolgot a ház egyhangú határozata alapján; a mikor erről a kérdésről és erről a tárgyról volt szó, megsürgettem annak a törvénynek meghozatalát. Azt hiszem tehát, hogy én lehettem abban a feltevésben ós abban a meggyőződésben, hogy az a törvény, a mely a munkásoknak és a cselédeknek balesetbiztosítására vonatkozólag intézkedik, nem megfelelő, hanem hogy ha már a ház szocziális tevékenységet fejt ki, akkor működjék abban az irányban, a melyet ez a meghozott határozat megjelöl. . Ez vonatkozik az igen t. földmivelésügyi miniszter ur beszédének eme részére. De az igen t. miniszter ur még azt is mondta (olvassa): »Ha tehát a t. képviselő ur igy beszél itt, akkor hogy beszélhet odakint ?« Erre vonatkozólag megjegyzem, hogy odakint egy kukkot sem mondtam, egy szót sem szóltam, sőt e kérdésben ki se nyitottam a számat, hanem e kérdésben először a képviselőházban emeltem fel a szavamat. Hogy helyes volt-e vagy helytelen, a mit mondtam, az más kérdés; de az bizonyos, hogy ebben az esetben én semmiféle más alkalommal, semmifélé más dologról nem foglaltam el más álláspontot, mint itt és igy fentartom magamnak továbbra is nájus %3-án, csütörtökön. azt a törvényhozói jogot és kötelességet, hogy mindenkor és minden alkalommal elmondjam lelkiismeretem és meggyőződésem szerint á magam véleményét. Ezeket tartottam szükségesnek elmondani. ; Elnök : A földmivelésügyi miniszter ur kíván szólni. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: T. ház! A t. képviselő ur azt mondja, hogy ő tudta, hogy a balesetekre vonatkozólag van már törvény hozva. De ha tudta, akkor kár volt ezt meg nem mondania, kár volt ezt elhallgatnia. Abban pedig most is téved, hogy azt tartja, hogy vannak gazdasági cselédek, a kik a törvény kedvezményét élvezik és vannak cselédek, a kik a törvény kedvezményét nem élvezik, mert az a törvény kötelező, obligatórius és - 500.000 cseléd hivatalból, a törvénynél fogva van baleset ellen biztosítva. A mi már most a ház határozatát illeti, az. más dolog; mert az először vonatkozik nemcsak a cselédekre, hanem a munkásokra és főr leg a munkásokra, és másodszor foglalkozik a baleset- és betegsegélyezés kérdésével és szabályozásával. A mit a cselédpénztárról méltóztatik mondani, az megint más dolog, mert az meg fakultatív és függ a munkaadótól, hogy melyik cselédjét biztosítja és melyiket, nem, és függ a cselédtől és a munkástól, hogy akarja-e magát biztosítani vagy nem ? Itt a tévedések játékával állunk szemben, de ha már annyi tévedés van, akkor szívesen elismerem, hogy a képviselő ur abban is tévedett, hogy az a bizoT nyos inkriminált passzus ő rá vonatkozott volna, mert az nem reá, hanem kedves szomszédjára, Mezőfi Vilmos képviselő úrra vonatkozott. (Helyeslés.) Elnök : Ki következik ? Várady Károly jegyző: Okolicsányi László! Okolicsányi László: T. ház! Bitkán feküdt a törvényhozás előtt olyan törvényjavaslat, a mely olyan hosszas és olyan sokoldalú előkészítésen ment volna keresztül, mint ez a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat és ritkán feküdt előttünk olyan törvényjavaslat,. a mely olyan különböző és olyan ellentétes megítélésben részesült volna, mint ez. Némelyek nevezik ezt derestörvénynek, mert látják benne a jobbágyság visszaállítását, mások ezt a törvényjavaslatot a gazdák szempontjából tartják elviselhetetlennek, mert túlságos és jogosulatlan terheket látnak benne a gazdákra nézve. Mindenesetre látjuk ebből azt, hogy a közvélemény igen élénken érdeklődik e törvényjavaslat iránt és én azt hiszem, hogy nagyon méltán, mert ez a törvényjavaslat rendkívüli fontossággal bir. E fontosságot pedig éh nem abban látom, hogy talán egy fél millió cselédnek az érdekeire vonatkozik, hanem abban, hogy Magyarország legfontosabb és legnagyobb ter-