Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-157

198 157. országos ülés 1907 hatom, nem paktálhatok, (Élénk helyeslés.) azt méltóztassék elvetni vagy elfogadni, de az kon­czesszió tárgyát nem képezheti. (Élénk helyeslés.) Azt mondja Mezclfi Vilmos t. képviselő ur, hogy én a humánizmus köpenyegébe csak azért öltöz­tettem a javaslatot, hogy bizonyos drákói intéz­kedéseket keresztülvigyek. Hát t. képviselő ur, a köpenyegről nem lesz jó beszélni, (Felkiáltá­sok : Ki kell porolni 1 Derültség. Halljuk! Sáli­juk/) mert én a Könyvek Könyvében azt olvas­tam, hogy az álpróféták olyanok, mint a bárány­bőrbe bujt farkasok. ISTem azért bújnak bárány­bőrbe, mint hogyha meg akarnának szelidülni, hanem azért, hogy a nyájhoz könnyebben hozzá­férjenek és onnan mentül több juhot elcsípje­nek. (Ugy van!) Hencz Károly: Ő nyulbőrbe bujt! (De­rültség.) Darányi Ignácz földmivelésiigyi miniszter: A t. képviselő ur ugy állítja oda a dolgot, hogy én nem cselekedtem egyebet, mint engedelmes­kedtem a gazdámnak, az Országos Magyar Gazda­sági Egyesületnek, a mit ők parancsoltak, azt ide behoztam és előhozakodtam a drákói rend­szabályokkal. Nem akarom itt védeni az Országos Ma­gyar Gazdasági Egyesületet, hiszen arra lesz alkalom másutt. De emlékszem, egészen fiatal gyermekkoromból arra, hogy mikor abszolutiz­mus alatt nyögött az egész ország, akkor a nemzeti ellentállás a Köztelek termében talált menedéket. (Igás! Ugy van! a báloldalon.) És a közelebbi időkből is emlékezem arra, hogy az alkotmányos küzdelemben gróf Dessewffy Aurél a nemzet vezérei közt foglalt helyet. (Ugy van! Taps balfelöl.) De azt a szerény kérdést vagyok bátor intézni a t. szoczialistákhoz, hogy hol voltak ők és mit növeltek a nemzeti ellentállás idejében ? (Elénk felkiáltások : Terrorizálták a nyomdát, a sajtót!) Zakariás János: Az abszolutizmus rabszol­gái akarnak lenni! Mezőfi Vilmos: Én ott voltam! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Darányi Ignácz földmivelésiigyi miniszter: T. képviselőház! A mint ez a törvényjavaslat megjelent, (Halljuk! Halljuk!) a szocziáldemo­kraták Bokányi vezérlete alatt kiadták a jelszót: a törvényjavaslatot, ezt a derestörvényt, ezt a jobbágytörvényt, ezt a hóhértörvényt le kell venni a napirendről, vissza kell vonni! Ez volt a jelszó. És hozzátették még azt is, hogy mi, mint osztályparlament, már nem vagyunk jogo­sítva ezen törvényjavaslat felett határozni. (Zaj. (Halljuk! Halljuk!) Ugy látszik, elfelejtik azt, hogy az osztályparlament szabadította fel a jobbágyságot; elfelejtik azt, hogy a jogfolyto­nosság volt sok megtámadtatás között és sok megtámadtatása után a nemzetnek legnagyobb kincse és legnagyobb ereje. (Igaz! Ugy van!) Ugy látszik, azt szeretnék, hogy mi, akkor, a május 17-én, pénteken. midőn egy ^törvényjavaslattal jövünk a ház elé, talán nem 0 felsége, hanem' az ő előszentesitésüket kérjük. (Ugy van! Derültség és felkiáltások: Ok a diktátorok!) Azt szeretnék, hogy megkér­dezzük őket, mielőtt a törvényjavaslattal elő­állnak, hogy melyikkel szabad és melyikkel nem szabad jönnünk. (Igaz! Ugy van!) Hát, t. uraim, mi magatartásunkkal ezt a »csonka parlament« theoriáját nem erősíthetjük meg. (Igaz! Ugy van!) Mi azt sem igazolhat­juk, a mit ők nap-nap után irnak és hirdetnek, hogy t. i. ez a parlament megijedt a szocziál­demokrácziától; (Ugy van! Derültség.) hogy ez a parlament ezt a törvényt azért nem meri tárgyalni, mert fél tőlük. (Ügy van!) Ezt mi nem igazolhatjuk akkor, a midőn velük szem­ben, bár szellemi, de mégis szocziális küzdelem­ben állunk. Hódy Gyula: Mi nem fogunk lemondani társelnökségekről. Darányi Ignácz földmivelésiigyi miniszter: T. ház! A mint mondám, mi a szocziálizmussal erős küzdelemben állunk. Előttünk áll az aratás lebonyolításának kérdése, a hol ismét találkozni fogunk velük. Ilyen pillanatokban, azt hiszem, határozott gyengeséget jelentene . . . Rakovszky István: Ugy van! Darányi Ignácz földmivelésiigyi miniszter... meghódolni azon jelszavak előtt, a melyeket ők adtak ki először! (Egy hang balfelöl: Gaz­emberek!) Mi, t. uraim, szocziális irányban akarunk dolgozni. De mi a szabadságot a szabadosságtól meg tudjuk különböztetni. (Igaz! Ugy van!) Az egyik épit, a másik csak rombolni tud. Mi, t. uraim, nem ülünk fel a szocziálistáknak, a kik több szabadságot csak azért hirdetnek, hogy elvegyék azt is, a mi van. (Igaz! Ugy van! jobb- és balfelöl.) A mi működésünk, t. ház, szocziális jegyben (Halljuk! Halljuk!) akar továbbhaladni. Mi tudjuk azt, hogy reájuk nem számithatunk; mert más országokban is velük szemben kellett e törvényeket megalkotni, de mi azért e téren haladni fogunk; ha lehet, ve­lük, de ha kell, ellenük. Ajánlom a törvény­javaslatot elfogadásra, (Hosszantartó, általános élénk helyeslés és éljenzés. A minisztert szá­mosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Rakovszky István foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szomorú hirt kell bejelentenem a t. ház­nak: Pilep Albert képviselőtársunk tegnap el­halálozott. Eilep Albert született 1827-ben. Végig küzdötte az ]848—49-iki függetlenségi harezot, majd hosszasan szolgálta a tanügyet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom