Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.
Ülésnapok - 1906-148
Í4S. országos ülés 1907 április 25-én, csütörtökön. 1:3 nes magaviselet miatt fegyelmi eljárásnak van helye. Ebben a tekintetben egy körülményre vagyok bátor felhívni a t. ház figyelmét. Akkor t, i., a mikor a Berzeviczy-féle törvényjavaslat megvitatására egy ankét tárgyalásra hivatott össze vagy rendeztetett, akkor Polónyi Géza a következőket mondta (olvassa) : »Hát, kérem, mit jelent az, hogy államellenes irány ? Nagyon jól tudom, t. értekezlet, hogy én itt nyitott ajtót török be ; nagyon jól tudom, hogy ez kormányzati utón szolgálni akarja azt a magas czélt, hogy a kik államellenes üzemiekben részesek, a kormány fegyelmi utón az üstöküket megragadhassa. T. barátaim, ha ez a jog csak ott érvényesülne, a hol nemzetiségi jogokról van szó, jó volna, de ha érvényesül ez a jog ott is, t. uraim, a hol a politikai meggyőződést akarják államellenes irány ürügye alatt békókba verni, — mert ezen szöveg szerint teljesen lehetséges — én a magam részéről, t. uraim, azt, hogy ilyen általánosan determinált »irány«-t a nélkül, hogy tüzetesen akarnám meghatározni, hogy mit értek én ilyen irány alatt, a melyet mint jogász akczeptálhassak arra, hogy ez a hivatalvesztésre kellő ok legyen, nem fogadok el.« Zárjelben van : Felkiáltások : Meg van határozva ! »Nines meghatározva ; csak azután mondja, hogy ez és ez esetben«. T. ház ! Az az »államellenes« szó ruganyos fogalom. Én azt gondolom, hogy államellenes lehet valamely pártnak vagy valamely egyénnek magaviselete, de az államellenesség fogalmát határozottan megállapitani nem lehet. Most ki működik államellenesen ? E házban talán senki. Mihelyt változnak a pártviszonyok, azonnal megváltozik az államellenességről való fogalom. Magától értetik, t. ház, hogy én csak azért szólaltam fel, hogy különösen ezt a homályosságot eltávoüttassam. És épen azért kérném a t. házat, hogy ebben a szövegben határozottan megneveztessenek azok a hatóságok, a melyeknek rendeleteivel szemben történhetik az ellenkezésbejutás. Végül csak annyit mondok, t. ház, hogy kényes a néptanitók helyzete. Egyetlenegy példát hozok fel. Az erdélyi szászoknak van egy népdaluk, a melynek ez a szövege (olvassa) : »Siebenbürgen, Land des Segens, Land der Füllé und der Kraft, Mit dem Gürtel der Karpathen, Um das grüne Kleid der Saaten Land voll Gold und Rebensaft.« És e dal utolsó verse azt mondja : »Siebenbürgen, süsse Heimat, Unser theures Vaterland.« (Felkiáltások a baloldalon : Magyarul! Mozgás. Halljuk ! Halljuk !) Elnök : Csendet kérek ! Lindner Gusztáv (olvassa) .»Sei gegrüsst in deiner Schöne Und um allé deine Söhne Schlinge sich der Eintracht Band.« Azt kérdem, szabad-e a néptanítónak ezt a dalt énekeltetnie ? Vagy eüenmondásban van-e ez az eskü szövegével, melyben csak a magyar hazáról van szó ? Én ezt a kérdést csak azért vetem fel, mert ismerem népemet. Mi mindig lojális fegyverekkel küzdünk és itt, ezen a helyen, az ország legmagasabb fóruma előtt előhozzuk sérelmeinket, kívánalmainkat, és ha egyszer valami törvénybe iktattatott, azt határozottan, pontosan és lelkiismeretesen megtartjuk és hűségesen követjük. (Elénk helyeslés.) Azért vetem fel, mert én abban a véleményben vagyok, hogy (Zaj. Elnök csenget.) halhatatlan költőnknek az a mondata, hogy : »A nagy világon e Mvül nincsen számodra hely«, (Igaz ! ügy van !) csak a múlt időre vonatkozott, (Mozgás.) mert most százezrek kivándorolnak. Az én ideálom az, hogy mindenki szivesen maradjon ebben a hazában ; ne azt mondja csak : »Itt élned, halnod kell« ; hanem azt mondja : Én hazám érdekében működni, munkálkodni, szenvedni, tűrni akarok, itt élni és halni akarok, nem azért, mert itt élnem és halnom kell, hanem azért, mert itt élni és halni akarok. (Elénk helyeslés.) Buzáth Ferencz: T. ház! Goldis László képviselő urnak azt az indítványát, hogy a felekezeti tanitók a magyar esküminta mellett még azonkívül az illető felekezet nyelvén is letehessék az esküt, nem fogadhatom el. Nem pedig azért, mert a törvényben a tanító közhivatali funkczionáriusnak vétetik fel, a tanító tehát a közhivatalnok fogalma szerint bírálandó el; már pedig a közhivatalnokok csak magyar nyelven tehetik le az esküt. (Helyeslés.) Az eskü ezenkívül még az állami hozzátartozandóságot is fejezi ki. Már pediglen, ha a magyar nyelv mellett egy másik nyelven is letehetik az esküt, akkor a hozzátartozandóság legalább is kétes színben tűnik fel. Egyébként is annak, hogy az esküt más nyelven is letehessék, semmi akadálya nincsen ; leteheti az esküt a saját nyelvén is, hanem a hivatalos nyelv, a melyen az esküt leteszik, nem lehet más, csak a magyar. Csupán ezt kívántam megjegyezni. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur kivan szólni. Gr, Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter : T. képviselőház ! Az előadó ur módosításához természetesen hozzájárulok, mivel az mást nem czéloz, mint hogy a törvényjavaslatban a nem állami tanítókra nézve kötelezővé tett esküminta szórói-szóra egyezzék azzal, a melyet az állami tanítókra nézve már elfogadtunk és ebből az okból is kérném, hogy méltóztassék minden módosítástól tartózkodni, mert hiszen az esküminta szövegét,[mikor az állami tanítókról tanácskoztunk, alaposan megvitattuk, csiszoltunk rajta, a mit csak lehetett csiszolni.
