Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-154

Í54. országos ülés 1907 május 13-án, hétfőn. 123 czélja, hogy minél szélesebb körben elterjedjen az ilyen munkásházaknak az építése. Ez a szó »erkölcsi testület«, nem helyes jogi műszó. T. i. a régi jogi szólás szerint voltak erkölcsi személyek, a kiket azonban ma már általánosan jogi személyeknek nevezünk és ezen jogi személy elnevezés keretén belül különböztetünk meg testületeket, társaságokat vagy pedig egyeseket. Ilyen jogi szó : erkölcsi testület, nem létezik. S mert azt hiszem, a miniszter urnak és a törvényhozásnak is az a szándéka ebben az esetben, hogy necsak bizonyos testületeknek, pl. egyházaknak vagy községeknek adassék meg az a jog, hogy munkásházakat áüami támogatással létesíthessenek, hanem minden egyesnek is, a ki kellő garancziát nyújt arra, hogy az illető házak felépítése nem üzérkedés szempontjából történik, azt hiszem, helyes volna, ha az általam javasolt módosítást méltóztatnának elfogadni. A második indok pedig az, hogy tekintettel arra, hogy az ilyen munkásházakra nagy a szükség különösen ott, a hol nagy kötött hitbizományi birtokok vannak, ugy hiszem, a törvényhozás intencziója helyesebben lesz kifejezve akkor, ha ezen szakaszban a megfelelő jogi kifejezések használtatnak. Másfelől pedig a hitbizomány-haszonélvezőknek is jó lesz ez. A mennyiben az igen t. miniszter ur nem járulna hozzá indítványom mindkét részéhez, az utóbbitól elállók, bár én azt hiszem, helyes volna, ha ez is elfogadtatnék azért, mert a hitbizomány, mint nem jogi személy, egészen más fogalom alá esik és ha csupán a jogi személy kifejezést használjuk, akkor az az eset fordulhat elő, hogy ha egy hitbizomány jóindulattal van is a munkásokkal szemben, esetleg ilyen munkásházakat nem építhet részükre állami támogatás mellett. Ez a törvény ugyanis nem fogja a lehetőségét megadni annak, hogy a miniszter ur hozzájáruljon az állam segélyezésével ezen munkásházak építéséhez, mert a hitbizományok haszonélvezője nem esik azon fogalmak körébe, a mely fogalmat mi jogi személy műszóval szoktunk megjelölni. Ennek következtében tisztelettel kérem ennek a módosításomnak az elfogadását. Elnök : Szólásra senki sincsen feljegyezve . . . Darányi Ignácz földmivelésiigyi miniszter: T. ház! Bátorkodom a vita berekesztése előtt felszólalni és pedig azért, mert én már az általános tárgyalás alkalmával hozzájárultam ahhoz, hogy az »erkölcsi testületek« kifejezés kiegészíttessék ezzel a szóval: »és jogi személyek«. Ez ugyanis szabatosabban fejezi ki azt az eszmét, a melyet mindnyájan kifejezni óhajtunk. Méltóztassék azonban megengedni, hogy a képviselő ur ezzel egy füst alatt egy egészen más dolgot is meg akar csinálni. (Halljuk ! Halljuk !) Eimek az egész törvényjavaslatnak a czélja az, hogy egyes nagybirtokosok érdekében kihasználható ne legyen. Ez a törvényjavaslat a törvényhatóságokra, községekre, szövetkezetekre, szóval az erkölcsi testületekre gondol. Ha pedig beleveszszük a törvényjavaslatba azt is, hogy a hitbizományok haszonélvezői építhetnek ilyen munkásházakat, akkor megtörténhetnék az, hogy a hol kevés munkás van, ott az illető nagybirtokos — hitbizományi haszonélvező — ezen törvény segélyével munkásházakról, iUetőleg ennek kapcsán megfelelő számú munkásról gondoskodnék. Ez pedig nem czélja ennek a törvényjavaslatnak. (Helyeslés.) Megkérdeztetvén: világosan kijelentettem a bizottsági tárgyalás alkalmával is, hogy ezen törvényjavaslat egyes nagybirtokosoknak ilyetén érdekeit előmozditani nem kívánja. (Helyeslés.) És ilyen szellemben is akarjuk ezt a törvényjavaslatot végrehajtani. Ennek folytán, hogy mégis határozhassunk, bátorkodom egy módosítást benyújtani, a mely magában foglalja Maniu képviselő ur módosításának első részét és a mely ugy szól, hogy (olvassa): »A 10. §-ban »erkölcsi testületeknek* után következzék : »és jogi személyeknek«. (Elénk helyeslés.) Elnök: Bocsánatot kérek, ez teljesen megfelel a Maniu képviselő ur által beadott módosítás első részének. Darányi Ignácz földmivelésiigyi miniszter: Igen ! Elnök ". Ha kettéválasztjuk a kérdést, akkor lehet e felett szavazni és akkor talán felesleges a miniszter ur módosítása. Maniu Gyula: T. ház! Elnök: Milyen czimen kíván a képviselő ur szólni 1 Maniu Gyula: Félreértett szavaim helyreigazítása czimén és a kérdés feltevéséhez. Elnök : Kérem, még a kérdés feltevésénél nem vagyunk ! Maniu Gyula: Akkor félreértett szavaim helyreigazitása czimén. A miniszter ur akként állította fel a kérdést, mint hogyha nekem az volna az intenczióm az említett módosításokkal, hogy a hitbizományoknak előnyt nyújtsak. Távolról sem állott ez szándékomban. Az én szándékom a következő : megeshetik, hogy a hitbizományok tulajdonosai, a mint a miniszter ur is mondta, fel is fognak ajánlani a törvényhatóságoknak bizonyos területeket ingyen vagy olcsóbb árban abból a czélból, hogy azon területeken munkásházak építtessenek nem az ő részére, hanem az egyes munkások részére, a kik abban a községben le akarnak telepedni vagy már ott vannak. Én ezt akartam lehetővé tenni, hogy a mennyiben ilyen hitbizománytulajdonosok,vagy haszonélvezők akadnak, alkalom adassék nekik, hogy ilyen munkásházakat építhessenek fel. A törvény intencziója szerint a munkások tulajdonába fog menni a ház, tehát ők is hozzájárulnak egy ilyen komoly, szocziális kérdés megoldásához. A másik része a dolognak nem épen egyforma a miniszter ur módositványával, t. i. azon módosításom első részével, a melyet beterjeszteni bátorkodtam. Az én módositványom az volt, hogy »erkölcsi testületeknek« szavak helyett tétes16*