Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-154

Í54. országos üiés 1907 májas 13-án, hétfőn. 113 kifejezést mellőzve, a »jogi személy« kifejezést használjuk, ez azt a meggyőződést keltheti valakiben, a ki a törvény végrehajtására lesz hivatva, hogy erkölcsi testületek alatt csak bizonyos közjogi funkcziókat teljesítő testületeket, például egyházakat értünk, A bizottság azonban azt a magyarázatot adja, hogy erkölcsi testületek alatt szövetkezeteket is kell érteni. Hát ez óriási botlás; mert a szövetkezet egyáltalában nem erkölcsi testület. Megkülönböztetünk ugyanis jogi személyeket, a jogi személyek keretén belül megkülönböztetünk egyesületeket, társaságokat, de pl. a szövetkezet nem testület, hanem minden jogász ember tudja, hogy az egy társaság, a melyet a jogi személyek minden atributumával felruházott a jogi teória és a gyakorlati élet is. Ennek következtében a munkásügyi bizottság egyfelől bizonyos járatlanságot árul el, midőn a szövetkezetet is a testületek fogalma alá vonja, de más oldalról nem igyekezett tisztázni a bizottság azt a gondolatot és azt az álláspontot, hogy vájjon a törvényjavaslat intencziói szerint joga van-e ilyen munkásházak építését foganatba venni, és a mennyiben foganatba vette, állami támogatásban részesülhet-e más jogi személy is, a mely nem esik az erkölcsi testület fogalma alá, pl. a szövetkezetek, részvénytársaságok, alapítványi birtokok, alapítványok stb., a melyek mind jogi személyt képeznek, de nem képeznek erkölcsi testületet. A részleteknél bátor leszek bővebb fejtegetésekbe bocsátkozni és általánosságban, miután az én álláspontom az, a mi az igen t. kormány álláspontja is, hogy az ilyen munkásházak létesítésének lehetősitését, a mennyire csak lehet, előmozdítsuk és hogy az, a ki munkásházakat tényleg állítani kivan, ilyet létesíthessen, mert hiszen maga a kormány a törvénytervezetet ugy kontemplálta, hogy minden jogi személy, a ki ilyen garancziákkal bír, építhet ilyen munkásházakat és a kormány támogathatja őket. A mint kijelentettem, az eredeti javaslatot helyesebbnek tartom, mint a pénzügyi bizottság által beterjesztett javaslatot, a mely bizonyos tekintetben lényegesen különbözik a munkásügyi bizottság javaslatától. A miniszter ur intencziója az volt, hogy — legalább felfogásom szerint nagyon helyesen — az ilyen munkásházak építése minél nagyobb mértékben lehetővé tétessék és ne állíttassák fel olyan fix forma, a mely a tényleges keresztülvitelben a czélszerüséget valamelyes mértékben és irányban zavarja. Ennek következtében a kormány javaslatában nem is állított fel más korlátot mint azt, a mely a 2. §. g) pontjáig terjed. A pénzügyi bizottság azonban két korlátozást állított fel.' Az egyik az a korlátozás, a melyben az van mondva, hogy csak akkor, ha legalább 10 munkásház létesittetik, van joga a KÉPVH. NAPLÓ. 1906—1911. IX. KÖTET. miniszternek ezen munkásházak építését támogatásban részesíteni; a második pedig az, hogy csak annyiban, a mennyiben az illető vevő vagy bérlő nem bir nagyobb területtel egy negyed teleknél. A mi az első megszorítást illeti, azt gondolom, egyáltalában nem helyes ilyen számbeli korlátokat állítani fel, mert hiszen méltóztassék elképzelni, hogy nemcsak ott lehet szüksége a házfelállitásnak, a hol tizen vannak szükségben, hanem ott is igen nagy szükség lehet arra, a hol csak ketten vagy hárman szenvednek szükséget. Nemcsak a szám képezheti tehát e tekintetben a főszempontot, hanem az a kérdés is, ki mellett szól egyáltalában a helyes szocziális felfogás. Azért nagyon helyesnek tartanám, ha korlátokat nem állítanánk fel e tekintetben, hanem az igen t. miniszter ur, illetőleg mindenkori utódjának bölcs belátására bízatnék az, hogy mikor és hol támogasson államilag ilyen munkásházakat. A másik korlátozást szintén helytelennek tartom. Nemcsak azért, mert itt egy beszúrt mondatról van szó, mely jogi szempontból nagy zavarokra vezet, hanem azért is, mert itt egy meg nem állapított fogalomról történik említés. Mert, engedelmet kérek, t. ház, sem a gazdasági szótárban, sem a jogi szótárban nincsen megállapítva, hogy mi is voltaképen az a telek ? Telken értjük vagy az úrbéri telket, t. i. azt a birtokot, a melyiken a volt jobbágy felszabadult, vagy jpedig a házas telkeket. Mi akkor, a midőn földbirtokról szólunk, úrbéres telekről beszélünk, t. i. azokról az úrbéri telkekről, a melyet használtak volt akkor, midőn a jobbágyság alól az illetők felszabadultak. De, t. ház, ettől eltekintve, még az a baj is megvan, hogy ez a szó telek ebben a paragrafusban kétféle értelemben használtatik. Méltóztassék megnézni a szakaszt. Annak egy előbbi jiontjában a telek szó annak a kifejezéseképen használtatik, hogy az illető helyre ház építtetik. Nézetem szerint nem engedhető meg az, hogy a törvényben egy szó minden különös meghatározás nélkül, kétféle értelemben használtassák, hanem miután műszavakkal kell dolgoznunk, ha el is fogadjuk ezt a szakaszt, ebbe a mondatba mindenképen be kell tennünk azt, hogy itt úrbéri telekről van szó, hogy ezáltal dokumentáltassék, hogy a telek szó itt más értelemben van véve, mint a paragrafusnak első részében. De, t. ház, ezen korlátozás különben is helytelen. Helytelen főleg azért, mert hiszen az úrbéres telkeknek az értéke és nagysága nagyon különböző. Méltóztassék azt figyelembe venni, hogy Magyarországon egy úrbéri telek, továbbá Erdélyben és másutt egy úrbéri telek az úrbéri törvény intézkedése szerint igen különböző nagyságú és értékű, s peres eljárás esetén a bírónak kötelessége megállapítani az eljárás 15