Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.
Ülésnapok - 1906-146
Í46. országos ülés 1907 április 23-án, kedden. 421 Vertán Endre előadó: Nem kívánok. Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni, a tárgyalást befejezettnek nyilvánítom és felteszem a kérdést szavazásra. Elsősorban, miután Bozóky Árpád képviselő ur elleninditványt adott be, ezt fogom szenibeállitani a törvényjavaslat 20. §-ával, s e szerint fogom elrendelni a szavazást. Bozóky képviselő ur indítványa ekképen szól (olvassa): »A nem magyar tanítási nyelvű községi és hitfelekezeti elemi iskoláknál alkalmazott tanitók az államtól sem fizetéskiegészitést, sem korpótlékot nem kaphatnak.* Kéidem a t. házat: elfogadja-e a törvényjavaslat 20. §-át, igen vagy nem Bozóky Árpád elleninditványával szemben ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik elfogadják a 20. §-t, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A ház a törvényjavaslat 20. §-át elfogadja. A 20. §. első bekezdése meg nem támadtatván, azt elfogadottnak nyilvánitom. Az első pontot illetőleg beadatott két pótlás. Az egyiket Csernoch János képviselő ur adta be. Felolvasom a szövegezést a módosítással ugy, a hogy az javasolva van (olvassa) : »Ha az illető iskolákban a magyar nyelv, a számolás, a hazai földrajz és a történelem, továbbá a polgári jogok és kötelességek tanitása — itt ajánlja Csernoch képviselő ur a beszúrást — községi iskolákban a vallás- és közoktatásügyi miniszter által megállapított tanterv szerint és óraszámban, kizárólag az általa is engedélyezett tankönyvek és tanítási segédeszközök használatával; hitfelekezeti iskolákban pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter által is jóváhagyott, vagy a mennyiben az iskolafentartó részéről felterjesztett tanterv jóváhagyható nem volna, általa megállapított tanterv szerint és óraszámban, kizárólag az általa is engedélyezett tankönyvek és tanítási segédeszközök használatával történik.« Ebben a szövegben benne van a Csernoch képviselő ur által ajánlott pótlás. Kérdem a t. házat, vájjon a szakaszt eredeti szövegében fogadja-e el, szemben Csernoch János képviselő ur módosításával ? (Nem!) Akkor Csernoch János képviselő ur pótlását a t. ház többsége elfogadja, (Igen!) s így azt elfogadottnak nyilvánitom. Következik Goldis László képviselő urnak pótlása, a mely ekképen szólna (olvassa) : »A 20. §-ban »óraszámban« után tétessenek ezek a szavak : »az illető iskola tanítási nyelvének épségben tartása mellett«. Kérdem a t. házat, vájjon Goldis László képviselő ur ezen pótlását elfogadja-e, igen vagy nem ? (Nem !) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a t. ház többsége Goldis László képviselő ur beadott pótlását mellőzni kívánja. (Helyeslés.) Most következnék a második pont. Ez meg nem támadtatván, azt változatlanul elfogadottnak nyilvánitom. Következik Zakariás képviselő ur pótlást tartalmazó indítványa, a mely uj pont volna. Ez ekképen szól (olvassa) : »A 20. §. elé uj bekezdés gyanánt a következő mondat tétessék : »A nem magyar tanítási nyelvű községi és hitfelekezeti népiskolákban csak oly tankönyvek és taneszközök használhatók, a melyeknek használatát a vallásos közoktatásügyi miniszter engedélyezte.« Kérdem a t. házat, vájjon Zakariás képviselő urnak ezen pótlását elfogadja-e, igen vagy nem ? (Igen 1 Nem I) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik Zakariás képviselő ur pótlását elfogadják, szíveskedj ének felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A többség tehát a pótlást mellőzte. Következik a 21. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 21. §-t). Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Vertán Endre előadó: Nem kívánok szólni! Hammersberg László jegyző: Gr. Bethlen István ! (Nincs itt !) Artim Mihály ! Ártim Mihály: T. képviselőház! Az 1875., 1876., 1877. és 1878. években, mielőtt a magyar nyelv tanitása kötelező lett volna, már akkor is mint plébános, a gondjaimra bízott iskolákban fősúlyt fektettem arra, hogy az illető tanító képes legyen a magyar történelmet, a földrajzot és a számtant magyar nyelven előadni. Továbbá, hogy ne izgassa a népet az általam Hedry Bódog sirokai róm. kath. plébánossal alapított úgynevezett: a magyarságot s népnevelést terjesztő egyesület ellen, mert a magyar nyelvnek a tudása a mi népünkre nézve oly vitális érdek, mint a mindennapi kenyér. (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Én nagyon is honorálom a t. kultuszminiszter ur nemes intenczióit; én nagy elismeréssel vagyok a t. kultuszminiszter ur iránt, hogy a magyar kultúra áldásait a hitvallásos iskolákra is hajlandó kiterjeszteni, csakhogy a kiterjesztés árát túlmagasnak tartom. A t. kultuszminiszter ur a minapi enuncziácziója szivemet egészen elragadta, de az elmémet bizony nem teljesen elégítette ki. (Zaj és mozgás a jobboldalon.) Bocsánatát kérek, ez az én meggyőződésem. A t. kultuszminiszter ur ugyanis ezen enuncziácziójában azt mondotta, hogy ezen törvényjavaslat nem érint semmiféle autonómiát, ezen törvényjavaslat csakis az állam elleni deliktumok megtorlására vonatkozik. Ha ez igy van, akkor ez igen szép és igen jó dolog. A magam részéről is azt kívánom, hogy az államnak legyen meg a legmesszebbmenő ellenőrzési joga, hogy hatalmának egész súlyával csaphasson le a nemzetietlen törekvésekre. (Helyeslés.) De e mellett részemről nagyon szeretem a »cuique suum« elvét is. Ha ezen törvényjavaslatnak csakis az a czélja, akkor nem tudom megérteni, hogy minek kívánja az állam magának biztositani a tanító kinevezési jogát, az órarend megállapításának jogát stb. Ezek nem állani elleni deliktumok. Ez nem állami funkczió. Ez az iskolának a belügye. És ez e mellett nem is ellenőrzés, hanem az iskola feletti rendelkezés. Ez engem némileg emlékeztet az Ur n-. Falk-féle scbulmeisterkodásra. És én ugy