Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-146

Í46. országos ülés 1907 április 23-án, kedden. 421 Vertán Endre előadó: Nem kívánok. Elnök: Az előadó ur nem kivan szólni, a tárgyalást befejezettnek nyilvánítom és felteszem a kérdést szavazásra. Elsősorban, miután Bozóky Árpád képviselő ur elleninditványt adott be, ezt fogom szenibe­állitani a törvényjavaslat 20. §-ával, s e szerint fogom elrendelni a szavazást. Bozóky képviselő ur indítványa ekképen szól (olvassa): »A nem magyar tanítási nyelvű községi és hitfelekezeti elemi iskoláknál alkalmazott tanitók az államtól sem fizetéskiegészitést, sem korpótlékot nem kap­hatnak.* Kéidem a t. házat: elfogadja-e a törvény­javaslat 20. §-át, igen vagy nem Bozóky Árpád elleninditványával szemben ? (Igen ! Nem !) Ké­rem azokat, a kik elfogadják a 20. §-t, méltóztas­sanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A ház a törvényjavaslat 20. §-át elfogadja. A 20. §. első bekezdése meg nem támadtat­ván, azt elfogadottnak nyilvánitom. Az első pontot illetőleg beadatott két pótlás. Az egyiket Csernoch János képviselő ur adta be. Felolvasom a szövegezést a módosítással ugy, a hogy az javasolva van (olvassa) : »Ha az illető iskolákban a magyar nyelv, a számolás, a hazai földrajz és a történelem, továbbá a polgári jogok és kötelességek tanitása — itt ajánlja Csernoch képviselő ur a beszúrást — községi iskolákban a vallás- és közoktatásügyi miniszter által meg­állapított tanterv szerint és óraszámban, kizárólag az általa is engedélyezett tankönyvek és tanítási segédeszközök használatával; hitfelekezeti isko­lákban pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter által is jóváhagyott, vagy a mennyiben az iskola­fentartó részéről felterjesztett tanterv jóváhagy­ható nem volna, általa megállapított tanterv sze­rint és óraszámban, kizárólag az általa is engedé­lyezett tankönyvek és tanítási segédeszközök használatával történik.« Ebben a szövegben benne van a Csernoch képviselő ur által ajánlott pótlás. Kérdem a t. házat, vájjon a szakaszt eredeti szövegében fogadja-e el, szemben Csernoch János képviselő ur módosításával ? (Nem!) Akkor Csernoch János képviselő ur pótlását a t. ház több­sége elfogadja, (Igen!) s így azt elfogadottnak nyilvánitom. Következik Goldis László képviselő urnak pótlása, a mely ekképen szólna (olvassa) : »A 20. §-ban »óraszámban« után tétessenek ezek a sza­vak : »az illető iskola tanítási nyelvének épségben tartása mellett«. Kérdem a t. házat, vájjon Goldis László képviselő ur ezen pótlását elfogadja-e, igen vagy nem ? (Nem !) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a t. ház többsége Goldis László képviselő ur beadott pótlását mellőzni kívánja. (Helyeslés.) Most következnék a második pont. Ez meg nem támadtatván, azt változatlanul elfogadottnak nyil­vánitom. Következik Zakariás képviselő ur pótlást tar­talmazó indítványa, a mely uj pont volna. Ez ekképen szól (olvassa) : »A 20. §. elé uj bekezdés gyanánt a következő mondat tétessék : »A nem magyar tanítási nyelvű községi és hitfelekezeti népiskolákban csak oly tankönyvek és taneszközök használhatók, a melyeknek használatát a vallás­os közoktatásügyi miniszter engedélyezte.« Kérdem a t. házat, vájjon Zakariás képviselő urnak ezen pótlását elfogadja-e, igen vagy nem ? (Igen 1 Nem I) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik Zakariás képviselő ur pótlását elfogadják, szí­veskedj ének felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A többség tehát a pótlást mellőzte. Következik a 21. §. Hammersberg László jegyző (olvassa a 21. §-t). Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Vertán Endre előadó: Nem kívánok szólni! Hammersberg László jegyző: Gr. Bethlen István ! (Nincs itt !) Artim Mihály ! Ártim Mihály: T. képviselőház! Az 1875., 1876., 1877. és 1878. években, mielőtt a magyar nyelv tanitása kötelező lett volna, már akkor is mint plébános, a gondjaimra bízott iskolákban fősúlyt fektettem arra, hogy az illető tanító képes legyen a magyar történelmet, a földrajzot és a számtant magyar nyelven előadni. Továbbá, hogy ne izgassa a népet az általam Hedry Bódog sirokai róm. kath. plébánossal alapított úgynevezett: a magyarságot s népnevelést terjesztő egyesület ellen, mert a magyar nyelvnek a tudása a mi né­pünkre nézve oly vitális érdek, mint a mindennapi kenyér. (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Én nagyon is honorálom a t. kultuszminiszter ur nemes intenczióit; én nagy elismeréssel vagyok a t. kultuszminiszter ur iránt, hogy a magyar kul­túra áldásait a hitvallásos iskolákra is hajlandó kiterjeszteni, csakhogy a kiterjesztés árát túl­magasnak tartom. A t. kultuszminiszter ur a minapi enuncziácziója szivemet egészen elragadta, de az elmémet bizony nem teljesen elégítette ki. (Zaj és mozgás a jobboldalon.) Bocsánatát kérek, ez az én meggyőződésem. A t. kultuszminiszter ur ugyanis ezen enun­cziácziójában azt mondotta, hogy ezen törvény­javaslat nem érint semmiféle autonómiát, ezen törvényjavaslat csakis az állam elleni deliktumok megtorlására vonatkozik. Ha ez igy van, akkor ez igen szép és igen jó dolog. A magam részéről is azt kívánom, hogy az államnak legyen meg a legmesszebbmenő ellenőrzési joga, hogy hatal­mának egész súlyával csaphasson le a nemzetietlen törekvésekre. (Helyeslés.) De e mellett részemről nagyon szeretem a »cuique suum« elvét is. Ha ezen törvényjavaslatnak csakis az a czélja, akkor nem tudom megérteni, hogy minek kívánja az állam magának biztositani a tanító kinevezési jogát, az órarend megállapításának jogát stb. Ezek nem állani elleni deliktumok. Ez nem állami funkczió. Ez az iskolának a belügye. És ez e mellett nem is ellenőrzés, hanem az iskola feletti rendelkezés. Ez engem némileg emlékeztet az Ur n-. Falk-féle scbulmeisterkodásra. És én ugy

Next

/
Oldalképek
Tartalom