Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-142

íh%. országos ülés 1907 április 18-án, csütörtökön. 317 illuzóriussá teheti a magyar törvényekben bizto­sított azon jogot, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermekek a saját anyanyelvükön nyerjenek oktatást. Egy hang (a baloldalon) : Nem magyar pénzen ! Vlád Aurél: A saját pénzünkön ! Mi is fize­tünk ! A pénznek nincs szaga, sem nemzetisége. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) T. ház! A törvényjavaslat e szakaszának azon intézkedése, a mely jogot ad a kormánynak egyszerű állami iskola felállítása által az államilag segélyezett iskoláktól a segélyt elvonni és ezen államsegély elvonása által azt az iskolát meg­szüntetni, ennek intencziója nem lehet más, — bár nyíltan kimondva nincs — mint a mit Kaufmann Géza t. képviselőtársam módosításában benfoglaltatik ; nem lehet más az intencziója, leg­alább szerény véleményem szerint nem lehet más, mint az, hogy a nem magyar tannyelvű iskolák lehetetlenné tétessenek. (Zaj.) Bocsánatot kérek, a hazafias irányban való tanítást eléggé biz­tosítja a 2. §. ; ha tehát csak a fontos állami érde­kek megóvásáról lehetne szó, akkor felesleges ez a szakasz ; ez a szakasz csak ugy foglalhat itt helyet, ha az az intenczió, hogy az összes nem magyar tannyelvű iskolákat ezen szakasz igénybe­vételével meg lehessen szüntetni. Hogy a jelenlegi kultuszminiszter urnak nem lehet más intencziója, kitűnik abból, hogy nyíltan kimondotta, hogy az összes iskolákat államosí­tani nem akarja. Ezen szakasz igénybevételével pedig, ha ebben a szövegezésben fogadjuk el, az összes hitfelekezeti iskolákat államosíthatja a miniszter, egyszerűen olyanformán, hogy fel­állítja az állami iskolákat és elvonja a nem állami­tól a segélyt. Azonban a miniszter ur kimon­dotta, hogy ő nem akarj a az államosítást; nem tételezem fel tehát, hogy az államosítást ilyen burkolt, nem egyenes utón akarja elérni. Ha ezt nem akarja, nem marad más intencziója ezen törvényszakasznak, mint a nem magyar tannyelvű iskolák bezárása, illetőleg megszüntetése. (Ugy van !) T. képviselőház! Fontos állami érdekekből az államsegélyt el lehet vonni; hát mik azok a fontos állami érdekek ? Lehetne utóvégre az is, hogy az állam fentartván saját iskoláját, minek adjon segélyt más iskolának is. Ezt azonban nem kontemplálja, nem intenezionálja a miniszter. Nem marad tehát más hátra, mint az, a mit nyíltan kimondott Kaufmann képviselőtársam, a ki ki akarja zárni a lehetőségét annak, hogy a magyar tannyelvű felekezeti iskolákat is be lehessen szün­tetni ezen törvényszakasz alapján, és csak a nem magyar tannyelvű iskolákra hagyja meg a lehető séget, (Félkiáltások : Nem megszüntetésről van szó ! Csak pénzt nem ad az állam !) szóval elvonja fenn­állásuk lehetőségét. Bocsánatot kérek, én azt hiszem, hogy azok a nem magyar anyanyelvű állampolgárok ép ugy hozzájárulnak az állam bevételeihez, mint a töb­biek. (Zaj. Félkiáltások : Az állatni érdekek meg­védéséről van szó!) T. ház, a fontos állami érde­keket eléggé megvédik e törvényjavaslatnak sok­szor drákói szigorú rendszabályai, a melyek pl. a fegyelmi szakaszokban jutnak kifejezésre ; eze­ket ép azért vette fel a miniszter ur, hogy a fontos állami érdekeket megvédje. Miért akarja tehát még egyszer megvédeni ezeket az érdekeket ? T. ház ! Ezen törvényszakasz által látom megsértetteknek azokat a hagyományokat, a me­lyek megsértésének a miniszter ur fényes beszé­dében ellene nyilatkozott; látom, hogy ezen sza­kasznak igénybevételével tényleg maid meg fog hiusittatni, illetőleg az életben lehetetlenné fog tétetni az állampolgárok többségére nézve azon törvényekben biztosított jog, hogy a népiskolában saját anyanyelvükön művelődhessenek. (Zaj. El­lenmondások. Felkiáltások : Többség \) Kérem, ez statisztika dolga. Bozóky Árpád t. képviselőtársunk itt egy lelkes erdélyi magyar hazafinak a czikkét olvasta fel és egyúttal hivatkozott Bethlen István kép­viselőtársamnak az interpellácziójára. (Felkiál­tások : Éljen Bethlen !) Hát én azt hiszem, hogy egy egyszerű hírlapi czikk, s egy olyan interpellá­czió, a mely szintén hírlapi czikkekre van ala­pítva, talán mégsem tekinthető bizonyítéknak. (Zaj.) A hírlapi czikk nem bizonyíték, sajnos, igen sok hiányzik ahhoz, hogy bizonyíték lehes­sen. (Zaj, Félkiáltások : Hát a Lupta !) Gaal Gaszton : Igenis vannak megbízható hazai lapok. Vlád Aurél : Én azt hiszem, hogy a büntető­törvény, a kongruáról szóló törvény és ez a javas­lat elég hathatós eszközöket bocsátanak a kor­mánynak a rendelkezésére ahhoz, hogy azt, a ki a törvények és a haza egysége ellen vét. . . (Zaj.) Elnök (csenget) : Ne méltóztassanak folyto­nos közbeszólásokkal zavarni a szónokot. Vlád Aurél : . . . szigorúan megbüntessék és az ilyen visszaéléseket lehetetlenné tegyék. Én a magam részéről Goldis t. képviselő ur indítványát fogadom el, a mely azt czélozza, hogy ez a nem nyilt támadás a nem magyarajku nemzetiségek iskoláival szemben paralizáltassék. Ennek ellenére azonban nem zárkózhatom el attól, hogy elmondjam, micsoda következmények áll­hatnak be, ha ez a szakasz változatlanul fogadta­tik el. Tegyük fel, hogy egy felekezeti vagy községi iskolát megszüntet a kormány, illetve olyan hely­zetbe hoz, hogy annak meg kell szűnnie. Mi lesz akkor azzal a tanítóval ? Bozóky Árpád : Miniszter lesz Romániában! Vlád Aurél: Én azt hiszem, hogy ha ilyen intézkedéseket teszünk, provideálni kell az abból származó következmények tekintetében. Ha az állam a maga hatalmi intézkedéseivel megfoszt egy tanítót az állásától, akkor az állam köteles gondoskodni arról, hogy az a tanitó éhen ne haljon. Vagy vegye át az állami iskolákba, (Felkiáltások : Ha megjelel! Elnök csenget.) vagy nyugdíjazza, illetve adjon neki végkielégítést. Módosításom, melyet bátor leszek benyújtani, arra az esetre

Next

/
Oldalképek
Tartalom