Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.
Ülésnapok - 1906-133
133 országos ülés 1907 április 6-án, szombaton. 07 bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei közálladalmi költségek által fedeztessenek, s ez elvnek részletes alkalmazásával a minisztérium az illető hitfelekezetek meghallgatásával a közelebbi törvényhozás elébe kimeritő törvényjavaslatot fog előtérjeszteni.« Ugyanennek a törvény czikknek a 8. szakasza ekképen hangzik (olvassa) : »A görög nem egyesülteknek vallásbeli és iskolai ügyei iránti intézkedés joga is az álladalom felügyelése mellett ezennel biztosíttatván* stb. A többit nem idézem,hanem felolvasom az 1868. évi IX. t.-czikknek 2., 3.'és 9. §-ait. A 2. §. igy hangzik (olvassa) : »A görög-keleti vallású románok részére felállitott önálló, a szerbekével egyenjogú metropolia, nemkülönben az erdélyi görög-keleti vallású püspökségnek érsekségre emeltetése törvénybe iktattatik és az 1792: X. t.-oz. rendelete erre kitérj esztetik.« A 3. §. igy hangzik : »Miután e szerint a görög-keleti vallásuaknak egymástól független két egyháztartományra lett elválása az 1848. évi XX. t.-ez. 8. §-ában biztosított önkormányzati joguknak külön leendő gyakorlását teszi szükségessé, fentartván Ö felségének alkotmányszerüen gyakorlandó legfelsőbb felügyelési joga, a fent nevezett két metropoliának hívei jogosítva vannak egyházi, iskolai és ezekre vonatkozó alapítványi ügyeiket az ország törvényeinek koriái ai között külön-külön és az illető metropoliák által Ő felségének teendő előleges bejelentés mellett időszakonként egybehívandó egyházi gyülekezeteikben önállóan intézni, rendezni és ezen kongresszusokon alkotandó és Ő felsége által jóváhagyandó szabályok értelmében saját közegeik utján önállóan kezelni és igazgatni.« A 9. §. igy hangzik : »A görög-keleti vallás se nem szerb, se nem román ajkú hivei ezentúl is meghagyatnak minden jogaikban, a melyeket egyházközségi és iskolai ügyeik önálló intézésében, szertartási nyelvük szabad. használatában, mint szintén egyházközségi vagyonuk és • alapitványaik kezelésében eddig gyakoroltak.« Van még egy második törvényczikk is. az 1868: XXXVIII. t.-cz, a melyből én csak a 11. §-t idézem, Goldis t. barátom a többit már idézte. Ez a szakasz igy hangzik (olvassa) : »A hitfelekezetek mindazon községekben, hol hiveik laknak, saját erejükből tarthatnak fenn és állithatnak fel nyilvános népoktatási tanintézeteket, az ily tanintézetek felállítására és fentartására hiveik anyagi hozzájárulását a saját képviseletük által meghatározandó módon és arányban, a mint eddig szokásban volt, ezentúl is igénybe vehetik, azon intézetekben a tanítókat és tanárokat maguk választhatják, azoknak fizetését maguk határozhatják meg, a tankönyveket maguk szabhatják meg, s a tanítási rendszer és módszer iránt is, tekintetbe véve a 45. §. rendelkezését, intézkedhetnek a következő feltételek alatt« stb. Nem idézem, t. képviselőház, az 1868 : XLIV. törvényczikk 14. és 17. §-ait sem, a melyeket Goldis László t. képviselőtársam tegnap felemlített, csak hivatkozom egyszerűen arra. Ezeket az alaptörvényeket a magyar törvényhozás mindenkor tiszteletben tartotta. A szabadelvű párt e tekintetben nem ment tovább, mint a mostani nemzeti kormány, a, minek bizonysága az 1875 : XXXII. t -czikk, a mely a tanítók nyugdíjazásáról szól, hasonlóképen az 1879 : XVIII. t.-czikk, a mely a kötelező magyar nyelvű oktatásról szól, ott van az 1883 : XXX. t.-czikk. a mely a középiskolákról szól, nemkülönben az 1891 : XV. t.-czikk, a mely a kisdedóvásról és az 1893 : XXVI. t.-czikk. a mely a tanítók fizetésének rendezéséről szól. Valóban eszembe jut nekem itt az a német közmondás, hogy : Selten kommt etwas Besseres nach. Az igen t. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur múltkori beszédében ezeket mondta (olvassa): »De ezeknek a reformoknak a keresztülvitelére és a nemzeti és állami szempontoknak megóvására az én meggyőződésem szerint nem szükséges az állami közoktatás monopóliumának kimondása, és én nyíltan megmondom, hogy én azt keresztülvinni nem fogom. De ha egyszer a törvényhozás többsége azt kívánná, akkor mindenesetre fog találni oly minisztert, a kinek megegyező lesz az elvi álláspontja és a ki annak keresztülvitelére vállalkozik, de az a miniszter nem én leszek.« Pedig, t. ház, hogy ha ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, akkor itt én csak két eshetőséget látok, és pedig, vagy hogy ez keresztülvihető nem lesz soha, vagy ha keresztül lesz vihető, akkor, a mint én ismerem a görög-keleti román egyházközségeket, kijelentem ünnepélyesen, hogy a körülbelül 1800 hitközség közül alig fog találkozni ötven, a mely képes lesz ilyen feltételek mellett hitfelekezeti iskolákat fentartani. (Mozgás.) Van, t képviselőház, még egy másik alaptörvényünk is, az ö felsége legkegyelmesebb urunk és királyunk által megerősített és szentesitett szervezeti szabályzat, a melynek rendelkezései majdnem egy harmadrészükben e törvényjavaslat ál al nemcsak hogy megsértetnek, hanem egyszerűen megsemmisíttetnek. Nem fogom ezeket mind részletezni. Mind részletesen felsorolni igen sok időt venne igénybe, én pedig minél rövidebb és tárgyilagosabb óhajtok lenni. (Heyeslés.) Megsértetnek az Általános Intézkedések 1., 3., 8. pontjai; továbbá az 1. 2. §§, a 7. §. 2., 4., 5. bekezdése ; a 12., 13., 17., 21. §§ ; a 22. §. 5—9. bekezdései; a 27. §-nak 1. és 5. bekezdése; a 28. és 29. §§. ; az 50., 55., 56. és 64. §§. Elnök : Kérem, méltóztassék folytatni. Ne méltóztassék ilyen hosszú szüneteket tartani, mert különben más képvise'őt fogunk felszólítani szólásra. Popovics György : A 96. §. 6., 8., 9. és 11. bekezdései. Továbbá a 110., 113., 115., §§ ; a 126. §. 1—6. bekezdései; 11—13. bekezdései; a 123—125., 128., 131., 154., 167. §§. ; a 174. §. 6. bekezdése. Ezek után kérdem, t. képviselőház, mi marad meg e megerősített szabályzatból, ha az harmadrészében megsemmisül ? T. Maniu barátom múlt beszédében hangsúlyozta, mily nagy érdemeket szerzett magának a hazáért Saguna érsek, a ki 9*
