Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-147

452 1V7. országos ülés 1907 ság által elbíráltatni. Azt mondja a 23. §. (olvassa) : »A hitfelekezeti illetékes hatóság a fegyelmi eljárást saját szabályai szerint foganatosítja. Minden hitfelekezeti illetékes hatóság köteles fegyelmi szabályait a vallás- és közoktatásügyi miniszternek tudomás végett előzetesen bemutatni. A hitfelekezeti illetékes iskolai hatóság olyan felekezeti tanitó ellen, a kinek alapfizetés vagy korpótlék-kiegészités czimén bármilyen összegű államsegély van engedélyezve, a vallás- és közoktatásügyi miniszter felhívására a fegyelmi eljárást íneginditani köteles minden oly esetben, a melyben a jelen törvény 22. §-a értelmében fegyelmi eljárásnak van helye.« Tehát az államellenes cselekedetek esetében is, a melyet különben a következő mondat határozottan ki is mond, mert azt mondja (olvassa) : »Ha a fegyelmi eljárás a jelen törvény 22. §. 1. a—c) pontjaiban felsorolt fegyelmi vétségek miatt indíttatik meg, — természetesen a felekezeti hatóságnál — a vallásés közoktatásügyi miniszter kívánságára a tanitó állásától mindenesetre felfüggesztendő. Ha a hitfelekezeti hatóság a fegyelmi eljárást — tehát az államellenes cselekedetekre vonatkozólag is — a rendelet vételétől számított 30 nap alatt meg nem indítaná, vagy ha azt kellő igazolás nélkül három hónaj) alatt be nem fejezné, vagy pedig ha az Ítéletet annak meghozatalától számított 15 nap alatt a miniszterhez fel nem terjesztené: mindez esetben a fegyelmi ügyet a jelen törvény 22. §-ában körülirt eljárással és az ebben felsorolt büntetési fokozatok alkalmazásával a közigazgatási bizottság látja el.« Világos tehát, t. ház, hogy ez a szakasz ugy rendelkezik, hogy mindenekelőtt a felekezeti hatóságot hívja fel a miniszter, hogy az államellenes cselekedetek miatt is a peres eljárást indítsa meg. Ebben a szakaszban nincsen sem a határozatlan, sem pedig a feltételes mód alkalmazva, hanem itt határozottan indikátivusz van,- hogy t. i. a miniszter indítja meg az illető felekezeti hatóság ellen, államellenes cselekedetek miatt is, a fegyelmi eljárást. De nincs itten intézkedés arra nézve, hogy a nem segélyezett iskolákban is ugyanezen eljárás követendő. Mert itten arról van szó, hogy csakis akkor, ha korpótlék vagy pedig alapfizetés hozzájárulás czimén az államtól az illető iskola segélyt nyert, teendők folyamatba ezek az intézkedések. A következő paragrafus ennek ellentmond, a mennyiben a 24. szakasz azt mondja, hogy minden hitfelekezeti, valamint magánosok és társulatok által fentartott elemi népiskolánál alkalmazott tanitó ellen a 22. §. 1. a)—c) pontjaiban foglalt vétségek esetében a miniszter elrendelheti a vizsgálatot a közigazgatási bizottságnál. Ha, t. ház, ezt a két paragrafust összevetjük, akkor látjuk, hogy ennek csak az az értelme lehet, hogy

r ha a miniszter akarja, a felekezeti hatóságnál, ha akarja, a közigazgatási bizottságnál indítja április 24-én, szerdán. meg a pert. De ha ez az értelme ennek, akkor sem világos ez. a két szakasz, mert a 23. §-ban sehol sincs megírva az, hogy a miniszternek jogában áll válogatni a felekezeti hatóság és a közigazgatási bizottság között. T. ház ! Azt mondottam, hogy nekem jobban tetszik az eredeti miniszteri fogalmazvány. Azért mondottam ezt, mert abban ki van zárva annak a lehetősége, hogy az illető hitfelekezeti hatóság is gyakorolhassa államellenes cselekedetek miatt a fegyelmi jogot. A miniszteri javaslat szerint ez lehetetlen, itt pedig jog adatik erre a hitfelekezeteknek. Ha ez igy magyarázható, akkor miért nincs intézkedés arra az esetre is, ha az illető iskola nincsen segélyezve ? Hiszen sokkal logikusabb dolog volna, ha már a segélyezett iskolának joga van, hogy az államellenes cselekedeteknél ő folytassa le az eljárást, megadni ezt a jogot az olyan iskoláknak is, a melyek államsegélyt nem húznak. T. ház ! Ki akartam mutatni, hogy ennek a két szakasznak fogalmazása nem egészen határozott és félreértésekre adhat alkalmat. Nem tudom hinni, hogy valaki megmagyarázhatná nekem azt, hogy

r például a 23. §-ba beleértetődik az is, hogy a nem segélyezett iskolákban az államellenes cselekedetek miatt a miniszternek joga van a hitfelekezeti hatóságra bizni a fegyelmi pert. Legalább én nem olvastam és nem láttam semmi olyat ebben a törvényjavaslatban, a miből erre a konklúzióra juthatnék. T. ház ! Ezekben iparkodtam — talán nem sikerült — tehetségem szerint kimutatni, hogy ennek a két szakasznak fogalmazása laza, vagy — hogy szelídebb kifejezést használjak — elhamarkodott, a miért is revízióra szorul. Most bátorkodom elmondani, hogyan gondolom én magam a felekezeti iskoláknál a fegyelmi ügyekben lefolytatandó eljárást. Én is követem a miniszter urnak alapeszméjét e tekintetben és két részre osztom e pereket: t. i. közönséges fegyelmi ügyekre és az államellenes cselekedetek miatti fegyelmi ügyekre. Azt gondolom, igenis, ki kell mondani, hogy a közönséges fegyelmi perek először a nem segélyezett iskolákra nézve egyáltalán a hitfelekezetek jogkörében hagyassanak és erre nézve a miniszternek semmiféle joga ne legyen, a mint a törvényjavaslat is kontemplálja. Most tovább megyek és kérdezem, hogy a segélyezett iskoláknál mi történjék ? Ott a miniszter fentartja a jogot, hogy a közönséges fegyelmi ügyek csoportjára is, ha szükségét látja, joga legyen az illető felekezetnél a per megindítását követelni. Ezt sem bánom, ez ellen sem akarok szólni,"ezt is megengedem. Most következnek az államellenes cselekedetek miatt való perek. En abban a nézetben vagyok, hogy nem kell a miniszter diskrécziójára bizni a választást, mikor tetszik neki a hitfelekezetekre bizni a per lefolytatását és mikor nem, mert ez a választási jog, szerintem, nagy veszélyeket rejt