Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-147

44Ő 147. országos ülés 1907 április 24-en, szerdán. követ el, ha a 16., 17., illetve 20. §-ok meghagyásának nem tesz eleget. A mit erre vonatkozólag mondandó vagyok, azt nem azért hozom fel, mintha ebből nézetem szerint valami konkrét sérelem származhatnék, mert meg vagyok győződve, hogy a végrehajtás során ezeket az anomáliákat, a melyekre rögtön rá fogok mutatni, ki lehet küszöbölni. Csupán annak illusztrálására, hogy menynyire laza a törvényjavaslat egyes igen fontos intézkedéseinek a szövegezése, vagyok bátor arra utalni, hogy milyen konzekvencziákra vezethet ez, ha valakinek eszébe jutna — a mostani igen t. vallás- és közoktatásügyi miniszter urnak bizonyára nem fog eszébe jutni — szó szerint alkalmazni ennek a törvénynek az intézkedését. A 17. §-ra való hivatkozás foglaltatik ezen szakaszban. Mit mond a 17. §. ? Több más intézkedés mellett azt mondja, hogy csak olyan tanszerek alkalmazása van megengedve, a melyek idegen történeti vagy földrajzi vonatkozásokat nem tartalmaznak. En értem és el tudom képzelni, hogy mit akar az igen t. miniszter ur ezzel az intézkedéssel. Bizonyára azt, hogy közjogellenes tanszerek ne alkalmaztassanak, a mit én teljesen akczeptálok. De ha valaki az intézkedést szószerint alkalmazná és megkívánná, hogy idegen történeti vagy földrajzi vonatkozású tanszereket ne lehessen használni, ez maga után vonná azt is, hogy a világtörténelemből, pl. a görög történelemből vett falitáblák vagy a földrajzban mondjuk Ázsiának vagy Amerikának a térképe, mert ezek idegen vonatkozásokat tartalmaznak, az iskolában nem volnának alkalmazhatók. (Zaj és mozgás.) Én hiszem, hogy ezt az anomáliát, a mely telj esen lehetetlen következményekre vezet, ki lehet küszöbölni a végrehajtás során, de ezen intézkedés itt benne van a szakaszban és a 22. §. a fegyelmi jogot erre is kiterjesztvén, előállhat az a helyzet, hogy — ismétlem, abszurdum, de kizárva nincs — fegyelmi vizsgálat alá vonhatnak a javaslat betűszerinti értelmezése mellett egy tanitót csak azért, mert ő Amerika vagy Ázsia térképét függesztette ki. (Zaj.) Nem mondom, hogy ez be fog következni, de bekövetkezhetik. Egy másik példát is hozhatok fel, a mely megerősíti ezt a felfogást. Hivatkozik a 22. §-nak nemcsak a) pontj a, hanem a b) pont is a 20. §-ra. A 20. §. második pontjában előfordul az az intézkedés, hogy a nem magyar tanitási nyelvű községi vagy hitfelekezeti iskolában csak hazafias tartalmú olvasókönyvek és tanszerek használtassanak. Kétségtelenül azt akarja ez az intézkedés mondani, a mi negativ értelemben helyes is, hogy hazafiatlan tartalmú olvasókönyvek és tanszerek ne alkalmaztassanak. E részben teljesen egyetértek a javaslattal ; magától értetődik, hogy ilyen tanszereket alkalmazni nem lehet. De pozitive kimondani, hogy csak hazafias tanszereket lehet használni . . . Somogyi Aladár: Nagyon helyes ! GratZ Gusztáv : . . . nem helyes, mert akkor pl. anatómiai ábrákat vagy számológépet nem lehetne használni, mert ez se nem hazafias, se nem hazafiatlan. (Derültség.) Elismerem én is, a mit Somogyi Aladár képviselő ur intendál, hogy hazafiatlanok ne lehessenek az olvasókönyvek és tanszerek, de minden tanszernél azért a hazafiasság nem lehet kritérium. Ezzel csak azt akarom bizonyítani, hogy a pozitív intézkedések mindenesetre lax-szövegezésüek, s ha valakinek eszébe jut betűszerint alkalmazni azokat, az ilyféle intézkedések folytán fegyelmi eljárás alá lehet vonni egészen ártatlan tanítókat is. Ez nem fog elkövetkezni, ez nem konkrét veszély, nem is ugy hoztam fel és meg vagyok győződve, hogy a végrehajtás során az ilyen viszszásságok elimináltatni fognak, de ezek a példák illusztrálják azt, hogy ebben a szövegezésben az a kellő óvatosság, az a j>reczizitás, melyet ily fontos intézkedéseknél szem előtt kell tartani, nincs meg. Itt van a harmadik, a c) bekezdés, a melynek alapgondolatát akczeptálom, de formáját nem tartom helyesnek. A c) bekezdés szerint: »a községi elemi népiskolai tanító fegyelmi vétséget követ el, ha államellenes irányt követ; államellenes iránynak tekintendő különösen minden cselekedet, a mely az állam alkotmánya, nemzeti jellege, egysége, különállása vagy területi épsége, továbbá az állam nyelvének törvényben meghatározott alkalmazása és az állam czimere, jelvénye és zászlója ellen irányuk. Az alapgondolatot teljesen akczeptálom. Ez is oly intézkedés, mely a mi iskoláinkat abszolúte nem érinti. Nem állította senki s azt hiszem, nem is állíthatja, hogy a mi iskoláink ebből a szempontból bármi kifogásolni valót hagynának fenn.. Ha pedig az országban oly tanintézetek lennének, melyek ebből a szempontból kívánni valót hagynak hátra, ezt bizonyára senki jobban nem sajnálná, mint mi, mert az ilyen állapotok képezik azután a tulaj donképeni okot és rugót arra, hogy ilyféle törvényjavaslatok és intézkedések történhessenek, melyeknek súlya azután bennünket is. és talán elsősorban bennünket érint. Minden államellenes üzelem elfojtásához örömmel és szívesen járulok hozzá, sőt ezen államellenes üzelmek elfojtására irányuló intézkedéseknél szigorúbbakat is elfogadok, mint a milyeneket a törvényjavaslat kontemplál, (Helyeslés jobbfelől.) de csak egy feltétel alatt; azon feltétel alatt, hogy csakugyan sikerül garancziát találni arra vonatkozólag, hogy az, a mit ezen a törvényjavaslatban foglalt intézkedés sújtani fog, igazán csak államellenes cselekedet lesz és hogy arbitrair módon senki nem fogja értelmezhetni. A c) pontban foglalt felsorolás azonban egy kissé bizonytalan alapon mozog. A büntetőjogban, a hol gyakran csak oly vétségekről van szó, a melyek pusztán pár napi elzárással büntettetnek, egész elméleteket konstruálnak a czélból, hogy lehetőleg precziz definicziót adjanak, minden egyes deliktumra vonatkozólag, nehogy bármiféleképen túlléphesse az alkalmazásra hivatott biró, a kinek