Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.
Ülésnapok - 1906-146
420 246". országos ülés 1907 április Td-án, kedden. tökéletesen megértett, a kidolgozandó tantervbe ugy üleszszük be, bogy az a magyar nyelv tanítása közben a magyar nyelv tanítására hasznosittassék. Ezért én azt a javaslatot bátorkodom benyújtani, bogy a 20. §-ban »óraszámban« után vétessenek ezek a szavak : »az illető iskola tanítási nyelvének épségben tartása mellett«. Epén a magyar nyelv tanításának az eredményessége ozéljából kérem ezen módosításom elfogadását. Bozóky Árpád : ÁUamsegély kell-e, erre tessék nyilatkozni! Hammersberg László jegyző: Várady Károly! (Felkiáltások ; Nincs itt !) Elnök : Kíván-e még valaki szólni ? Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. A miniszter ur kíván szólni. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. képviselőház! Magától értetődik, bogy Bozóky t. képviselőtársamnak az elleninditványát nem fogadhatom el, mert ez teljesen ellenkezik a törvényjavaslat alapgondolatával és ökonómiájával. 0 igen éles kifejezést használt, midőn azt mondta, hogy a ki nem magyar tanítási nyelvű iskolát államsegélyben részesít, hazaeUenes bűnt követ el. Ez lehet t. képviselőtársamnak hite és meggyőződése; az én nézetem és meggyőződésem pedig az, hogy azzal, hogy a nem magyar tanítási nyelvű iskolákba is beviszszük a magyar nyelvnek mint tantárgynak intenzivebb művelését, azután pedig azoknak a nemzeti vonatkozású tárgyaknak, melyekről ebben a szakaszban különösen szó van, hazafias irányban való tanítását — nem követünk el hazaellenes bűnt; én legalább sok bűntől terheltnek érzem lelkemet, de ettől nem. (Elénk derültség.) Sőt ellenkezőleg, ezzel a haza konszolidáczióját előmozdítjuk, a nemzeti érdek egységes összeforradását gyorsítjuk. (Igaz! Ugy van !) A mi a beadott módosításokat illeti, Csernoch t. barátom módosítása nem áll ellentétben a törvényjavaslat intencziójával, sőt azzal teljesen kongruens. Én tökéletesen értem, hogy ezek a tantárgyak: mint a földrajz, a történelem és a polgári jogok és kötelességek ismertetése nagyon szorosan érdeklik az iskolafentartókat, különösen a felekezeti iskolafentartókat. Az én czélom az, hogy a tanterv csak olyan lehessen, a mely megfelel a kormány felfogásának az állami érdekekről és az utolsó szó e tekintetben a miniszteré legyen. Ez nem áll ellentétben azzal, ha az iskolafentartó hatóságok a maguk tantervét ezekre a tárgyakra vonatkozólag bemutatják. Ez a tanterv azután vagy olyan, hogy a miniszter hozzájárulhat, mert azt kongruensnek tartja az ő czéljaival, az állami érdekekkel és ép olyan, mint a minőt ő maga megállapítana, vagy nem olyannak tartja, s akkor annak módosítására felszóhtja az iskolafentartót. Ha pedig — ez különben benne van t. képviselőtársam indítványában — jóváhagyható tervet egyáltalában nem mutatna be, a miniszter állapítja meg a tantervet. Ez a módosítás tehát elfogadható és ahhoz hozzájárulok. Zakariás János t. képviselőtársam egy módosítást adott be, a mely egész általánosságban akarja kimondatni azt, hogy népiskolákban csak a miniszter által előzetesen jóváhagyott tankönyvek és taneszközök használhatók, és pedig egész általánosságban minden tantárgyra és minden iskolára nézve. Ebhez a módosításhoz nem járulhatok hozzá, mert ez tényleg oly megszorítása volna az iskolafentartók autonómiájának, a milyenre az állami czélok elérése szempontjából szerintem szükség nincs. Igaz, hogy az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy ma, midőn csak az utólagos tilalom, a kitiltás joga áll fenn a kormányra nézve, igen sok iskolában éveken át grasszáltak, alkalmaztattak olyan tankönyvek, a melyeket utólag ki kellett tiltani. Magam is meglehetősen sok tankönyvet pusztítottam ki, a mely már huzamosabb idő óta alkalmaztatott az illető iskolákban. De ez a felügyelet intenzivitásának hiánya, és én czéljaim közé sorozom, hogy ugy intézményes törvényhozási utón, mint pedig a kormányzatban a felügyeletet szorosabbá és szigorúbbá tegyem, és ha ezt elérem, akkor azután módomban áll minden iskolában gyorsan elérni azt a sikert, hogy oly tankönyvek és taneszközök ne alkalmaztassanak, melyek közjogunkkal vagy a nemzeti szellem követelményeivel ellentétben állanak. Goldis t. képviselőtársam, hozzátételét pedig egyfelől feleslegesnek, másfelől félreértésre alkalmat adónak tartom. Miután az iskolafentartónak megvan a jelen törvényjavaslat 18. §-ában körülirt joga, hogy a tannyelvet maga határozza meg, ez a jog kiterjed mindazokra, a mik tekintetében a törvény világosan kivételt nem tesz. Miután pedig a törvény ezen tantárgyakra nézve világosan kivételt nem tesz, ezen tantárgyakra is kiterjed az iskolafentartó joga. Az indokolásban is benne van, hogy a miniszter által megállapított tanterv határozni fog a felett, bogy mennyiben használandó fel ezeknek a tárgyaknak tanítása a magyar nyelv tanításának előmozdítására. Ez megint olyan részletezést igényelne, a melyet a törvénybe felvenni nem lehet. Igenis, ezek a tantárgyak bele fognak játszani, még pedig nem csekély mértékben a magyar tanitási nyelv tanításának előmozdításába. Különben a törvényben erre nézve messzemenő intézkedés nincs és pedig megmondom, hogy miért. Azért nincs, mert én a legnagyobb súlyt arra fektetem, hogy ezek a nemzeti vonatkozású tantárgyak a maguk pedagógiai hatását érvényesítsék a gyermeknek lelkében és attól félek, bogy ezt a pedagógiai hatást, a gyermeknek hazafias irányban leendő nevelésére való hatásokat esetleg gyengithetnők, ha ezekben a tantárgyakban kizárnék az anyanyelvnek használatát. . Ennek folytán Csernoch János t. barátom módosításával kérem a szakasz elfogadását. (Helyeslés.) Elnök; Kivan az előadó ur szólni ?
