Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-146

UB. országos ülés 1907 április 23-án, kedden. 417 Kérem azokat, a kik az eredeti szöveget fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Kijelentem ennélfogva, hogy a képviselőház a szöveget Zakariás János képviselő ur módosításával fogadja el. Most végül következik még Okolicsányi László képviselő ur módositása. Okolicsányi László: T. ház! Én módosításomat ezennel visszavonom. |$p Elnök: A képviselő ur módositását visszavonván, arra nézve szavazásnak szüksége nem merül fel. Kérem felolvasni a 20. §-t. Hammersberg László jegyző (olvassa a törvényjavaslat 20. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni ? Vertán Endre előadó : Nem! Elnök : Szólásra következik 1 Hammersberg László jegyző: Gr. Bethlen István ! (Felkiáltások : Nincs itt!) Ártim Mihály ! (Felkiáltások a közéfen : A 21. §-nál kivan szólni !) Bocsánat, Zakariás János következik. Zakariás János: T. ház ! A 20. §. arról rendelkezik, hogy azok a népiskolák, a melyek részére az állam segélyt ad, milyen feltételeket kötelesek telj esiteni az állami segélylyel szemben. Ezek a rendelkezések azonban olyan természetűek, hogy ezeknek egy részét szükséges azokban az iskolákban is alkalmazni, a melyek nem államiak, nem magyar tanitási nyelvűek, s államsegélyt sem élveznek. Már az 1868: XXXVIII. t.-cz 14. §-a biztositotta az állam részére azt a jogot, hogy minden hitfelekezetbeli népoktatási intézet fölött a főfelügyeletet gyakorolhassa. E jog gyakorlása tekintetében az 1868-iki törvény bizonyos határvonalat állapit meg. De az élet tapasztalatai megokolttá teszik azt, hogy a törvényhozás most már ne álljon meg annál a határnál, a melyet ez a törvény felállít, hanem menjen tovább egy lépéssel abban az irányban, hogy megakadályozza azt, hogy a nem magyar tanítási nyelvű iskolákban országellenes tanok és nemzetellenes szellem foglalhassanak tért. (Az elnöki széket Návay Lajos foglalja el.) A rnost szőnyegen lévő törvényjavaslat ez iránt több intézkedést foglal ugyan magában, de tekintettel arra, hogy az életben az ellenőrzés mindig nehézségekkel jár és tekintettel arra, hogy egymagában az a körülmény, hogy ezekben az iskolákban a magyar nyelv taníttatik, nem képez biztosítékot arra nézve, hogy azokba a magyar szellem is bevitetik, ezért szükséges gondoskodni arról, hogy az iskolákban használt tankönyvek ne legyenek olyan tartalmúak, hogy azokból a növendékek a magyar történelmet kicsinylő, a magyar nemzeti érzést sértő tanokat szívjanak magukba. Azt mondhatnák, gondoskodik a 17. §. arról, hogy a magyar szellem, a magyar nemzeti érzés beplántáltassék a gyermekek lelkébe. Csakhogy az az ellenőrzés, a melyet az állam gyakorolhat, a KÉPVH. NAPLÓ. 1906—1911. Vni. KÖTET. különben is fogyatékos tanfelügyelői szervezet utján nem terjed ki a mindennapi életre, a mindennapi iskolai oktatásra és különösen nem akadályozhatja meg azt, hogy esetleg olyan tankönyvek is jussanak a gyermek kezébe és olyan taneszközök is használtassanak, a melyek példáid, hogy egyebet ne említsek, Dákó-Románia határát a Tiszáig rajzolják, s a melyek a magyar nemzeti érzést sértő tanokat hirdetnek. A tanító is kibújhat az ellenőrzés alkalmával a felelősség alól, ha azt mondja, hogy ő a tankönyvnek ezt a részét nem tanította, abból a gyermekeket nem vizsgáztatta stb. Ez mind lehet mentség, de mind nem akadályozza meg azt, hogy az a mérgező anyag ott ne legyen a gyermek kezében és az év folyamán át ne menjen a lelkébe. Ezek a szempontok indítanak arra, hogy a magam részéről az állam főfelügyeleti jogának érvényesitésekép azt a kívánságot fejezzem ki, hogy az államnak legyen joga arra, hogy csak azoknak a tankönyveknek és taneszközöknek használatát engedje meg, a melyeket ő is állami szempontból megengedhetőnek tart. Erre való tekintettel indítványozom, hogy a 20. §. elé uj bekezdés gyanánt a következő mondat tétessék (olvassa): »A nem magyar tanitási nyelvű községi és hitfelekezeti népiskolákban csak oly tankönyvek és taneszközök használhatók, a melyeknek használatát a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezte.« (Helyeslés a baloldalon. Mozgás a nemzetiségiek padjain-) Goldis László: Hiszen benne van a törvényben, hogy »a miniszter által is engedélyezett*. Zakariás János: Benne van, de csak a segélyezett iskolákra vonatkozólag. Raisz Aladár jegyző: Csernoch János! Csernoch János: T. képviselőház! (Ralijuk! Halljuk!) A 20. §-hoz egy módosításom és egy észrevételem van. Tekintettel arra, hogy a tárgyalás amúgy is már igen sokáig húzódik, mind a kettőt csak igen röviden akarom előadni. (Halljuk!) Az 1868 : XXXVIII. t.-czikk 11. §-a tizenegyben szabja meg a népiskolákban előadandó tantárgyak számát. Az 1879-iki törvény, a mely a magyar nyelv tanításáról intézkedik, a magyar nyelvet is az előadandó tantárgyak közé iktatta, ugy hogy a népiskolának a hittannal együtt ezidőszerint tizenkét tantárgya van. Ezen tárgyak közül az összes iskolákban kétségkívül épen azon tárgyak tartoznak a legfontosabbak közé, a melyekre vonatkozólag a tárgyalás alatt lévő szakasz intézkedik, és pedig: a magyar nyelv, a hazai földrajz, a hazai történelem, a számolás és a polgári jogok és kötelességek tanítása. Az előbb említett 1868: XXXVIII. t-czikk arról is intézkedik, hogy a hitfelekezetek az 53