Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-146

Í46\ országos ülés 1907 április 23-án, kedden. 407 A végrehajtó hatalom tehát nem lesz csupán és kizárólag végrehajtó hatalom, hanem törvényhozói hatalom is lesz, s akkor azt fogjuk látni, hogy ebben a fontos kérdésben a törvényhozó és végrehajtó hatalom egy kézben fog összpontosulni, pedig az ilyen két fontos funkcziónak, t. i. a törvényhozó és végrehajtó hatalomnak egy kézben való összpontosítása az abszolutizmusnak egyik legjellemzőbb alapvonása. Az abszolutizmusnak pedig legkevésbbé lehet tere a népoktatás terén. Hiszen a népoktatásnak legkevésbé szabad kényszereszközökkel dolgoznia, hanem leginkább az erkölcs, az értelem, tehát a szabadság eszközével kell operálnia. Az abszolutizmus a gyermekeket csak rabszolgákká nevelheti, nem pedig szabad polgárokká. Pedig Magyarországnak elsősorban szabad polgárokra van szüksége, mert a polgári szabadság nélkül Magyarországnak önállóságát és függetlenségét alig lehet biztositani. Ezzel szemben arra szoktak hivatkozni, hogy Magyarországnak önállósága máskép nem biztositható, mint akkép, hogy minden magyar állampolgár megtanuljon magyarul is. Én ezt téves nézetnek tartom és véleményem szerint ebből csak annyi áll, hogy a magyar nyelvnek az öszszes. népiskolákban való kötelező tanítása a gyermekekkel meg fogja ismertetni Magyarországnak, magyar állami jellegét, de ez magában véve a hazaszeretetre való nevelésre nem elegendő, erre csak az igazi, valódi polgári szabadság lehet alkalmas. A hazaszeretetnek, az áldozatkészségnek a főiskolája a mi parlamentünk legyen, a mely ápolv polgári jogokat és szabadságokat, s épitve és megteremtve Magyarországnak önállóságát és függetlenségét, egyszersmind meg fogja nagyobbítani a hazaszeretetet is. Hogy Magyarországon a hazaszeretet sok tekintetben hiányos és gyönge, ennek szerény véleményem szerint a fő oka abban van, hogy Magyarországnak állami szervezete hiányosan, gyengén van kiépítve. Elsőrendű feladatnak tekintem tehát ezen állami szervezetet kiépíteni, megerősíteni és ezáltal biztosan el fogjuk érni, hogy a hazaszeretet itt megerősödik. Ezekből következik, hogy a magyar nyelv tanításának nem szabad a félreértések és konfliktusok forrásává lenni, hanem épen ellenkezőleg, kell hogy a kölcsönös megértésnek az előmozdítására szolgáljon. Hogy ezt a czélt elérhessük, hogy a végrehajtás minél békésebb és sikeresebb legyen, szükségesnek tartom magába a törvénybe olyan intézkedéseket tenni, a melyek világosan és határozottan a magyar nyelv tanításával párhuzamosan biztosítják az egyházi és iskolai önkormányzatot, hogy a magyar nyelv tanítása ne szolgáljon az általános népoktatásnak a hátrányára, és különösen annak kimondását tartom szükségesnek, hogy a magyar nyelv tanítási eredményének elbírálása a helyi viszo^ nyok tekintetbevételével történjék, és pedig kapcsolatosan a többi tantárgyak tanítási eredményének elbírálásával. Ha ezeket az intézkedéseket magába a törvénybe nem teszszük, akkor nagyon sok félreértés, nagyon sok konfliktus fog támadni, a melyek sok tekintetben veszélyeztetni fogják az iskolai önkormányzat fennállását. Ezzel szemben az igen t. kultuszminiszter ur némileg megnyugtatni igyekezett, hivatkozva arra, hogy hiszen a felekezeteknek elegendő befolyásuk van, hogy sikerrel felléphessenek az esetleges végrehajtási visszaélések ellen. Én ezt a befolyást legalább az én egyházamnál, a görög-keleti szerb egyháznál eddig nem láttam érvényesülni, nem pedig főleg azon oknál fogva, mert annak legfőbb orgánuma, a görög-keleti szerb egyházi kongresszus, épen a kormányok által úgyszólván állandóan meg lett akadályozva, hogy ezt a legális befolyását gyakorolja, úgyszólván állandóan meg lett akadályozva, hogy I törvényes időben összehivassák és funkczionáljon. Ezen jogsérelem már évtizedeken át fennáll. Számos esetben felszólalás történt ugy az egyes kéjrviselők, mint a kongresszus részéről is, de hiába. A kormányoknál ezen felszólalások egyáltalában meghallgatást nem nyertek, és sajnos, Magyarországon oly miniszter nem akadt, aki alaposan hozzáfogott volna ezen jogsérelem orvoslásához. Én ezeket a jogsérelmeket nem akarom bővebben felhozni, nem akarom hosszasan igénybe venni a t. ház türelmét, bátor vagyok csak egykét legfőbb jogsérelmet felhozni annak igazolására, hogy az igen t. kultuszminiszter ur fel. tevése nem áll, mivel a gyakorlati élet azt igazolja, hogy tényleg azon egyházak befolyása nagyon csekély ahhoz, hogy sikerrel felléphessenek az esetleges végrehajtási visszaélések ellen. Az 1868. évi IX. t.-cz. világosan biztosítja ugy a szerb, mint a román görög-keleti egyház részére az egyházi és az iskolai önkormányzatot. Elnök (csenget): Kérem a képviselő urat, | méltóztassék most a tárgyalás alatt lévő 19. : §-hoz szólni; a házszabályok nem engedik meg, hogy a képviselő ur a tárgytól eltérjen. Musitzky Döme: Ha az igen tisztelt kultuszminiszter ur meg tudott volna nyugtatni bennünket, hogy a; napirenden lévő törvényjavaslat végrehajtása alkalmával felmerülő végrehajtási visszaélések ellen az egyházak sikerrel felléphetnek, akkor egészen máskép állana a helyzet. De mi a gyakorlati életből épen azt látjuk, hogy nem vagyunk eléggé megvédve a végrehajtási visszaélések ellen. Különösen áll ez az iskolai ügyek tekintetében, mert pl. minálunk, ; >a görög-keleti szerb egyháznál, mely részére törvényileg biztosítva van az iskolai önkormányzat, királyi rendeletekkel, kormányrendeletekkel az iskolai önkormányzat úgyszólván teljesen fel van függesztve, meg van semmisítve, mivel az egész