Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-144

362 ÍU. országos ülés 1907 Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház az eredeti szöveget fogadja el. (Helyeslés.) Ennélfogva Blahó Pál képviselő ur módositása elesik. Következik : Goldis László képviselő ur módositása, a ki egy uj bekezdést hoz javaslatba; kérem azt felolvasni. Hammersberg László jegyző (olvassa a javaslatot). Elnök : Kérdem a t. házat: méltóztatik-e Goldis László képviselő ur most felolvasott módosítását elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház Goldis László képviselő módosítását elfogadja. Most még Vlád Aurél képviselő urnak van egy módositása. Kérem annak felolvasását. Hammersberg László jegyző (olvassa a módosítást). Elnök : Erre a határozati javaslatra nézve . . . (Zaj.) Csendet kérek . . . megjegyzem, hogy hasontartalmu módosítás felett már döntött a képviselőház a tegnapi ülésében; az én felfogásom szerint tehát, habár nem is egészen ugyanazon vonatkozásban történik most itt ennek a javaslatnak megújítása, de a javaslat lényegére nézve a t. ház mégis már a tegnapi ülésben döntött; annálfogva szerintem a házszabályok 238. §-a értelmében ezt a módosítást szavazás alá bocsátani nem lehet. (Igaz ! Ugy van !) Vlád Aurél : A házszabályokhoz kérek szót. Elnök: Kérem. Vlád Aurél: T. képviselőház ! A tegnapi napon hasonló indítványt terjesztettem be, de tekintettel arra, hogy ez egészen más vonatkozásban kérte megállapittatni és kimondatni azt, a mi mai határozati javaslatomban van, azt hiszem, hogy jelen esetben, a mikor egészen más kérdésről van szó, ugyanannak az elvnek kimondását másik értelemben nem lehet olyannak venni, hogy ez az indítvány azonos az előbbivel. Én ugyanis a tegnapelőtti ülésben a 12. §-nak ötödik bekezdésében, a mely azt mondja, hogy az újonnan szervezett községi vagy hitfelekezeti tanítói állásokon alkalmazott tanítók az alapfizetésnek és korpótléknak állami kiegészítésére csak az esetben tarthatnak igényt, ha az uj állás szervezése a vallás- és közoktatásügyi miniszter előzetes beleegyezésével történt, toldást indítványoztam. Ha ugyanis újonnan állítanak fel iskolát,;, erre vonatkozólag a 12. §. ötödik bekezdésében az az elv van kimondva, hogy csak akkor jár államsegély, ha ehhez a vallás- és közoktatásügyi miniszter hozzájárulását, illetve beleegyezését megadja. Ebben a vonatkozásban indítványoztam, hogy a miniszter abban az esetben, ha a községben egyáltalán olyan iskola nincs, mely az összes tankötelesek befogadására képes, nem tagadhatja meg a beleegyezését. Most a 15. §. utolsó bekezdése a következő elvet mondja ki: A mennyiben a tankötelesek száma harminczon alul marad, a vallás- és közoktatásügyi miniszter csak kivételes esetben engedélyezhet államsegélyt. A 15. §. április 20-án, szombaton. utolsó bekezdése tehát létező iskolákra vonatkozik, és azt az elvet állapítja meg, hogy a mennyiben harminczon alul vannak a tankötelesek, csak kivételes esetekben engedélyezhető az államsegély. Már most feltéve, hogy abban a községben egyáltalában nincs más népiskola, én erre az esetre indítványoztam azt a pótlást, hogy ilyenkor a miniszter nem tagadhatja meg a létező iskolától az államsegélyt. Azt hiszem tehát, hogy bár a szavak ugyanazok, de tekintettel arra, hogy egészen más vonatkozásúak, nem lehet a két indítványra azt mondani, hogy egy és ugyanaz, a mennyiben első indítványom arra vonatkozik, hogy újonnan létesítendő iskolákban megszorítja a miniszternek azon jogát, hogy beleegyezését megtagadja, mai indítványom pedig a már létező népiskolákra nézve javasolja ezt. Szerény véleményem szerint tehát nem lehet egy és ugyanazon indítványról szó, és ezért a t. házat arra kérem, határozza el, hogy ezt az indítványt szavazás alá bocsátja. (Helyeslés.) Elnök : Én azt hiszem, hogy a képviselő urnak igaza van. Az adott felvilágosítás után, habár lényegben azonos is az indítvány, de mivel a vonatkozásban nem azonos, azt hiszem, szavazás alá lehet bocsátani az indítványt. (Helyeslés.) Kérdem a t. képviselőházat: méltóztatik-e Vlád Aurél képviselő urnak imént ismertetett és felolvasott módosítását elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Kijelentem, hogy a képviselőház Vlád Aurél kéj)viselő ur módosítását nem fogadja el. Következik a 16. §. Raisz Aladár jegyző (olvassa a 16. %-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. ? Vertán Endre előadó: Sem ! Elnök : Ki következik ? Ráth Endre jegyző: Goldis László ! Goldis László: T. ház! Ezen szakaszra vonatkozólag már az általános vitánál is kifejtettem azt az álláspontot, a melyet vallok. (Az elnölci szélcet Návay Lajos foglalja el.) Szó van itt a tantervnek a megállaj>itásáról. Már akkor kifejtettem, hogy pedagógiai szempontból nem engedhető meg, hogy egy iskolában a tantervet két hatóság állapítsa meg. Még kevésbbé engedhető meg az, hogy a tantervnek egyik részét az egyik hatóság állapítsa meg, a másik részét pedig a másik hatóság. Természetesen az általános vitának befejezése és ezen törvényjavaslatnak a részletes tárgyalás alapjául történt megszavazása után ezen kérdés további megvitatásának helye nincs, és igy nem fogom újonnan felsorolni azon indokokat, a melyek alapján az általános vitánál képviselt elvemet akkor világításba iparkodtam helyezni. De mindenesetre, a miniszter urnak az általános vita során tett egy kijelentése által bátorítva, teszek egy javaslatot ennek a szakasznak némi módosítására.