Képviselőházi napló, 1906. VIII. kötet • 1907. április 4–április 24.

Ülésnapok - 1906-144

1H. országos ülés 1907 április 2ü-án, szombaton. 359 Ez a tiltó intézkedés a minisztériumra nézve azt a kötelezettséget rótta, hogy tagadjon meg minden oly fizetéskiegészitési folyamodványt, a mely az eddig élvezett járandóságok leszállításán alapvüt volna. A mostani törvény enyhiti ennek az intézkedésnek szigorát, mert az intézkedést az tartalmazza, hogy, a mennyiben az iskolafentartó kimutatja az anyagi helyzetében beállt állandó rosszabbodást, kérheti a segélyt. Azon tehát, a mi méltányos t. képviselőtársam kívánságában, máris segit a mostani törvén}?] avaslat. Nem akarok kiterjeszkedni a részletekre; t. képviselőtársam majdnem minden egyes kitételt és kifejezést kifogásol ebben a szakaszban. Bocsánatot kérek, én vállalkozom arra, hogy ha hasonló mód szerint akarok eljárni, az ő beszédének minden egyes mondatát kifogásolom és kimutatom, hogy laza szerkezetű, hogy annak megállapítható értelme nincsen. Azután a képviselő ur olyan részleteknek megállapítását kívánja törvénybe iktatni, olyan kazuisztikába bocsátkozik, a minek megfelelni a törvényben nem lehet, mert különben ennek a törvénynek nem 40, hanem 400 szakaszt kellene tartalmaznia, a melyek a dolog természete szerint a végrehajtási utasításra tartoznak. Igenis, ezt a törvényt természetesen kell hogy kisérje egy uj végrehajtási utasítás, de az a végrehajtási utasítás nem fog eleget tenni t. képviselőtársam azon kívánságának, hogy az iskolafentartó leszállíthassa a tanítóknak eddig adott járandóságokat, mert a törvény erre nem ad felhatalmazást, kivéve abban az esetben, a melyet a törvény megenged, a mikor t. i. kimutatják, hogy állandó természetű rosszabbodás állott be az ő anyagi helyzetükben. Egyebekben, mint mondom, az egyes módosításokhoz való hozzájárulás vagy hozzá nem járulás tekintetében teljesen csatlakozom azokhoz, a miket a t. előadó ur mondott. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Hammersberg László jegyző: Ártim Mihály! Ártim Mihály : T. képviselőház ! A tárgyalás alatt lévő 15. §. a) pontja szerint (olvassa) : »a közigazgatási bizottság megállapítja a tanító törvényes képesítettségét, magyar állampolgárságát, valamint azt, hogy magyar nyelven helyesen beszélni és irni, valamint tanítani is tud«. Hát, t. ház, én azt tartom, hogy a, tanító képesítését felülbírálni inkorrekt dolog. En arra nem tudok esetet, hogy pl. a középiskolai tanárnak képesítését valaki már másodszor is felülbírálja. Veszélyes korteseszköz lehet ez az intézkedés. Emlékeztetem a t. házat a darabont-korszakra. Akkor az én kerületemben is valami háromnégy tanítónak az állami segélyét megvonták azon a czimen, hogy nem tudnak magyarul tanitani, pedig három-négy évvel azelőtt a magyar nyelvből lutheránus képezdében nyertek képesítést. Nem tételezhető fel tehát, hogy az a lutheránus képezde megadja a képesítést a magyar nyelvből olyannak, a ki magyarul tanítani képes ne lenne. Az egész dologban csak az volt, hogy az illető tanítók nem akartak korteskedni az egyes községekben. Én tehát csatlakozom Goldis László t, képviselőtársam indítványához. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve ; ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A szakasz a maga egészében nem támadtatott meg, hanem a szakasz minden egyes pontjához adattak be részben elleninditványok, részben módosítások; ennélfogva tehát legczélszerűbb lesz, ha pontonként fogjuk szavazás alá bocsátani a szakaszt. Az első bekezdéshez Molnár János és Csernoch János képviselő urak nyújtottak be módosításokat. Molnár János képviselő ur módosítása igy szól. Kérem felolvasni. Hammersberg László jegyző (olvassa): »A harmadik sorban »az illetékes iskolai főhatóság értesítése mellett« helyett teendő ez : »az illetékes iskolai főhatóság kérelmére és értesítése mellett.« Elnök : Csernoch János képviselő ur módosítása pedig igy szól. Hammersberg László jegyző (olvassa) .- »A 15. §. első bekezdésében a harmadik sorban »főhatóság« után teendő : »hozzájárulásával stb.« Elnök : A kérdést az eredeti szövegre fogom feltenni szemben Csernoch János és Molnár János képviselő urak módosításaival. Ha méltóztatnak változatlanul elfogadni az eredeti szöveget, akkor Molnár János és Csernoch János képviselő urak módosításait elesetteknek fogom kijelenteni ; ha pedig nem méltóztatnak változatlanul elfogadni az első bekezdést, akkor Csernoch János és Molnár János képviselő urak módosításait egymással szemben fogom szavazásra feltenni. (Helyeslés.) Méltóztatnak a kérdés ilyen feltevésébe belenyugodni ? (Helyeslés.) Akkor kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 15. §. első bekezdését változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Nem I) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a képviselőház nem fogadja el változatlanul a 15. §. első bekezdését. Minthogy Csernoch János képviselő ur módosítása közelebb áll az eredeti szöveghez, a házszabályok értelmében arra fogom feltenni a kérdést és azzal szembe fogom állítani Molnár János képviselő urnak módosítását. Abban az esetben, ha méltóztatnak Csernoch János képviselő ur módosítását elfogadni, Molnár János képviselő ur módosítását elesettnek fogom nyilvánítani. (Helyeslés.) Molnár János : A kérdés feltevéséhez kívánok hozzászólni. Mivel Csernoch János t. barátomnak indítványa véleményem szerint nem áll közelebb az eredeti szöveghez, azért kérem az elnök urat, méltóztassék a módosítások benyújtásának időrendjét venni alapul a kérdés feltevésénél. Különben Csernoch János képviselő ur ugy adta be indítványát. . .